Egérfogó, avagy nyomozat magyarok után – 2. rész

Két külsőleg jelentéktelennek gondolt angol színműíró tartja a Guiness-rekordot. A „krimi a krimiben” írónője ráadásul a „színház a színházban” hőn szeretett írójától vette világsikerű darabjának címét. Mindkét Egérfogó egy-egy nyomozás története, és mindkét szellem tükröt tart. De mi köze lehet az első kolozsvári magyar hivatásos színtársulatot befogadó özvegy Rhédeyné ükunokájának Agatha Christie-hez? Hogy lett egy fiatalon elhunyt erdélyi magyar grófnő a mai brit királyi ház „ősanyja”? A magyar vérére büszke Charles, walesi herceg tényleg Drakula leszármazottja-e, vagy inkább Hamleté? Mit jelentett II. Erzsébet királynő életében Kecskemét? És a kecskeméti Katona József Színház elsősége „Az egérfogó” világtörténetében? Más rejtett összefüggések mellett, ezekre a „hungarikumokat” érintő kérdésekre is választ ad a hamletomán nyomozás vizsgálati eredménye.

„A darab egy gyilkosságról szól…”²

„Minél többet gondolkodtam, annál világosabban láttam, hogy ebből a rádiójátékból három felvonásos thrillert is lehet csinálni, csak néhány további alak, egy részletesebben kidolgozott háttér és csavarosabb cselekmény, meg a végkifejletig tartó lassú kibontakozás kell hozzá. Az egérfogó című darabnak – a Három vak egér színpadi változatának – az volt az egyik nagy előnye más színjátékokkal szemben, hogy egy kész sztorira épült, afféle csontvázra, amelynek azután hús-vér alakot lehetett adni, így könnyű volt felépíteni a darabot” – vallotta önéletrajzi regényében Agatha Christie.³

A szereplők nem véletlenül tűnnek valóságosnak. „Mert valóban volt egy olyan eset, amelyben egy farmon a három, államilag elhelyezett gyerekkel kegyetlenül bántak. Az egyik meg is halt, és felvetődött az emberben a gondolat, a testvére majd felnőtt korában bosszút fog állni érte. És történt is olyan gyilkosság, amikor valaki hosszú éveken át dédelgette gyermekkori sérelmeit, majd kegyetlenül megbosszult mindent – a cselekmény tehát valós helyzeten alapult.”⁴

Az 1945 februárjában az újságok címlapjára került „Dennis O'Neill-eset” megrázta egész Nagy-Britanniát, és az 1933-as gyermek- és ifjúsági törvény felülbírálatára kényszerítette a londoni parlamentet: többek között az örökbefogadás, nevelőszülőkhöz adás ellenőrzésének a megszigorítására. Tudniillik Dennis O’Neill egy 12 éves korában elhunyt walesi kisfiú volt, akit a 9 éves Terence (Terry), és a 7 esztendős Frederick (Freddie) öccsével együtt az illetékes gyámhatóság nevelőszülők gondjaira bízott. A testvéreket részben elszakították egymástól, a legkisebbet a Pickering házaspár vette magához, míg a két nagyobb a szomszédos farmon a 31 éves Reginald Gough és 29 éves, Esther nevű felesége felügyelete alá került. 1945. január 9-én déli 1 órakor Esther Gough telefonált az orvosnak, hogy jöjjön gyorsan Dennishez. Fél négykor megérkezett a doktor, de a gyermeket rettenetes állapotban, holtan találta. (Már akkor több órája halott lehetett, amikor az ügyeletet kihívták.) A halált szívelégtelenség okozta, mivel a fiút kegyetlenül összeverték: a mellén bot okozta belső vérzés jelei mutatkoztak, de szörnyű ütlegelés nyomai látszottak a hátán is. Az exitus közvetlen okain túl is a kiskorú áldozatot nyilvánvalóan állandóan kínozták. A fiú erősen alultáplált volt, a korának megfelelő normális átlagtól messze eltérő alacsony testsúllyal. A lábfején elfertőződött sebek, a lábszárán súlyos tályogok tűntek elő. Hogy a két gyerek milyen szadista kínzásokat kellett kiálljon, az leírhatatlan. 1945. február 3-án Reginald Gough-t letartóztatták emberölés vádjával, míg az asszonyt szándékos rossz bánásmóddal, gondatlansággal és maradandó károsodást okozó testi sértéssel vádolták, amit kilenc nap múlva szintén emberölésre változtattak. Végül a bíróság csak húsz percig tanácskozott: a férfit emberölésért, az asszonyt gondatlanság vétkében találták bűnösnek, és hat-hat hónapos szabadságvesztésre ítélték őket. A végtelenül enyhe ítélet tovább sokkolta a közvéleményt.⁵

Az igaz történet inkább a brutális horror műfajába tartozott. Agatha Christie kétfelvonásos darabja „a Monkswell kastélyban zajlő borzasztó eseményeket mutatja be, ahol egy hóvihar elzárja a vendégeket a külvilágtól, és közben egy eszelős gyilkos megtorolja a II. világháborúban három gyereken esett sérelmeket” – ahogy az „Agatha Christie Enciklopédia” írja.⁶

Szemenyei János, Hegedűs Zoltán, Ferencz Bálint és Danyi Judit – Az egérfogó, Kecskeméti Katona József Színház (fotó: Walter Péter)

 

„Az egérfogó – haha, ezt kifogtuk!”7

Mindenképp új darabcím után kellett nézni, mivel a szörnyű gyerekdal-szövegből származó „Három vak egér” már foglalt volt. „Az egérfogó” ötlete az írónő vejének, Anthony Hicksnek köszönhető.

A legtöbb detektívtörténet shakespeare-i címe – Derek Raymondtól, Reginald Hillig és tovább – a Hamlet idézeteiből született.⁸ A leghíresebb persze az Agatha Christie-krimié. Több szempontból is ideillő a paradigma, amely a Hamlet III. felvonásának 2. színében hangzik el, mikor Claudius megkérdezi leleplezésre készülő mostohafiát, hogy mi a címe az éppen előadandó darabnak. Hisz a „Dán királyfi tragédiája” szintén egy nyomozás története, amelyben a címszereplő mint bolondot játszó „ripacs” a számára legkézenfekvőbb eszközzel, a színház nyújtotta tükörrel szembesíti a bűnöst az igazság kiderítése érdekében. (Az ’amleth’ ó-skandináv nyelvekben „együgyű”-t, míg az Erzsébet-kori reneszánsz idején a ’ham’ az angolban túlzásokra hajló színészt is jelent.) A II. felvonás befejezéseként, a híres Hekuba-monológ végén hangzik el Hamlet szájából (Arany János klasszikus, 1867-es fordításában): „Nincs rá bizonyság Ennél különb; de tőr lesz e darab, Hol a király, ha bűnös, fennakad.” – Míg ugyanez Nádasdy Ádám korszerű, először 1999-ben színre vitt változatában: „Más bizonyíték is kell. A darab lesz az alkalom, hogy én a király lelkét megfogom.”

Mindenesetre a „színház a színházban” metadrámai forma a színműíró színész Shakespeare számára a londoni Globe Theatre-ben ugyanaz volt, mint a „bűntény a bűntényben” a krimiíró Agatha Christie-nek közvetlenül a második világháború után. A szerepjátszó nyomozó mindamellett a „bűnügyi regények Shakespeare”-jének más, kevésbé aktuális témákat feszegető műveiben is sűrűn felbukkan. Miss Marple például ugyanúgy az „együgyű” álcáját veszi magára,⁹ mint a dán királyfi, és mint habókosnak tűnő vénkisasszony sokkal többre megy a nyomozás során.

Agatha Christie szenvedélyesen rajongott a világ leghíresebb drámaírójáért. Londonban igyekezett minden darabjának színpadi adaptációját megnézni. Így Robert Helpman Hamletjét is, amely 1942-ben egy rendkívül izgalmas, modern balett-feldolgozás volt. De a koreográfus színész hat évvel később, Michael Benthall szokatlan rendezésében, Paul Scofield-del lekettőzve eljátszotta az eredeti tragédia címszerepét is, ami „Gótikus Hamlet” néven került be a színháztörténetbe.¹⁰

Agatha Christie a shakespeare-i karaktereket – főként Jágót, de természetesen Hamletet is – pszichológiai tanulmányként fogta fel, és a szövegben, a verssorok között elsősorban „bűnjeleket” keresett.¹¹ Tudjuk, Shakespeare művei nem szűkölködnek bűnügyi motívumokban, Christie saját detektív-regényeiben gyakran utal más Shakespeare-drámákra, szereplőkre, analógiákra is. Szerinte ráadásul a tragédiaíró a női alakok megalkotásakor „szinte maga is női szemmel lát, vagy van benne annyi a nőből, hogy képes a nő szemével látni a férfit.”¹²

Ophelia őrülésével azonban Agatha Christie nem tudott mit kezdeni.¹³ A IV. Henrik második része után együtt vacsorázott Robert Graves-szel és a költő-tudós-műfordító-kritikus egyik orvos barátjával: „Én azt mondtam, hogy Opheliát tudom a legkevésbé megérteni. Ő erre azt válaszolta, hogy dehogy nehéz őt megérteni, bármely skizofrén elmeosztályon találni Opheliát” – mesélte Christie ásatáson lévő régész férjének 1942. november 29-én kelt levelében.¹⁴

A férj, Max Mallowan 1943 februárjában egyébként azt javasolta feleségének, hogy írjon „egy rövid, egyszerű könyvet Shakespeare-ről, az Emberről. Neked megvan az írói-művészi képzelőerőd, ráadásul sok rejtély megoldásra vár az életében, sőt művei is részben vagy túlnyomóan – tiszta nyomozás! Úgyhogy küldd rá a jó öreg Poirot-t a problémára, és láss neki. Ha a filológiai oldalon szükséged van némi segítségre, megteszem, amit tudok, hogy ne térj le a megfelelő ösvényről!”¹⁵

Az egérfogó, Kecskeméti Katona József Színház (fotó: Walter Péter)

 

„Több dolgok vannak földön és egen…”¹⁶

Habár Agatha Christie nem írt könyvet Shakespeare-ről, a nála tizenhárom évvel fiatalabb második férjén kívül már 11-12 éves unokájával, Matthew-val is meg tudta szerettetni a drámaírót, amikor Stratfordban elvitte őt előbb a Macbethre, majd A windsori víg nőkre. Christie szerint ugyanis: „Az életben az egyik legnagyobb hiba, ha rosszkor nézünk meg, vagy hallgatunk meg valamit. Shakespeare-t örökre megutáltatják az emberek többségével, mert az iskolában könyvből rájuk tukmálják, holott Shakespeare-t látni kell, hisz minden darabja a színpadra íródott. És ebben az esetben már egészen fiatalon is élvezni tudjuk, noha a szöveg szépségét talán még nem is értékeljük annyira.”¹⁷ .

A krimik királynőjének határozott elképzelése volt a világ legnagyobb drámaírójának külleméről és személyiségéről is: „Úgy látom magam előtt, mint hallgatag kis embert… aki persze hiú, és meghal a vágytól, hogy ő játszhassa a főszerepet… Van valami testi fogyatéka is – talán dadog?” A kocsmában is csak ül Ben Jonsonékkal, egyet sem szól, fel sem tűnik, mikor feláll és elköszön: „az ivóban észre sem veszik, hogy már nincs ott. De ahogy megy hazafelé a holdfényben, szavak zümmögnek-táncolnak a fejében – csodás rímelő sorok, és ő már látja-hallja is, ahogy a színpadról szólnak…”¹⁸

Jellemző, hogy míg a művészek, főként a színészek Hamlettel azonosulnak, addig a jelentéktelen külsejű, inkább visszahúzódó írónő Shakespeare-t képzeli magához hasonlónak. Egyébiránt Agatha Christie „félénkségét” mi sem bizonyítja jobban, mint egyike a sok ezzel kapcsolatos, híres példának. Tudniillik midőn 1958. április 12-én megérkezett Az egérfogót és őt magát ünneplő bankettre a Savoyba, hagyta, hogy a portás elküldje a bejárat elől.¹⁹ Ez akkor történt, amikor legnépszerűbb darabját 2.239 előadás után a londoni West End minden idők leghosszabb ideje futó színpadi produkciójának nyilvánították.

De hol van ez a szám a St. Martin Theatre-ben – ahová 1954. március 25-én költöztették át – mindennap műsoron lévő bűnügyi játék további rekordjaitól! Elég, ha csak annyit jegyzünk meg, hogy az 1952. november 25-én, a londoni Ambassador Színházban bemutatott Az egérfogót egy héttel a premier 60. évfordulója előtt játszották el huszonötezredszer!

A Guiness Rekordok Könyvébe került The Mousetrapet írója eredetileg egy közösen elköltött ebéd végeztével, barna papírzacskóban nyújtotta át Paul Sandersnek, akiben a Hétvégi gyilkosság színpadi adaptációja óta megbízott. A producer csak amikor az irodájában kibontotta a csomagot, vette észre, hogy az egy új darab.²⁰ A világbemutatóra 1952. október 6-én Notthingamben, a Royal Theatre színpadán került sor, majd a szokásos vidéki előbemutatókat követően, a hivatalos premiert természetesen a West Enden tartották. Agatha Christie messze nem bízott darabjának sikerében, amelynek szerzői jogát Rosalinde lánya már említett kisfiának, Matthew Prichardnak ajándékozta a kilencedik születésnapjára. Az írónő önéletrajzi könyvében így vallott hajdani benyomásairól:

„Az első produkcióban Richard Attenborough és bűbájos felesége, Sheila Sim játszotta a két főszerepet. Csodálatosak voltak és szerették a darabot, én pedig mindent élveztem, még a próbákat is. Aztán felgördült a függöny, de nem volt olyan érzésem, hogy nagy siker lesz belőle. Az előadás eléggé jól zajlott – bár nem tudom, ez a bemutató volt-e vagy sem –, csak azt éreztem, hogy se ilyen, se olyan. A sok humoros szituáción a közönség folyton nevetett, és a vicces dolgok nem tudnak hátborzongatóak lenni, így azután kicsit csalódott voltam. Peter Sanders azonban biztatóan integetett nekem”.²¹

A producer egy éves, de inkább tizennégy hónapos sorozatot jósolt az előadásnak, a szerző szkeptikusan úgy gondolta, maximum nyolc hónapig megy majd.

„Most pedig, amikor ezeket a sorokat írom, a darabot számtalan szereposztásban már majdnem tizenharmadik éve játsszák. Közben az Ambassador Színháznak fel kellett újítania a széksorokat és a függönyt, és nemrég azt hallottam, ki kell cserélniük az egész berendezést, mert rozoga már minden – de az emberek egyre csak jönnek, és veszik a jegyet. Hihetetlennek tűnik az egész. Mitől megy tizenhárom éven át megszakítás nélkül egy színdarab? Nincs mese, itt valami csoda történhetett. És ki húz mindebből hasznot? Legfőképp az adóhivatal.”²²

„… de titok marad?”²³

Mint korábban említettük, Az egérfogót immár hatvanöt éve a St. Martin’s Színházban játsszák. Az Anthony Holland tervezte díszlet ötven évig érintetlen maradt, még az eredeti szélgép is a helyén volt. Csak az 1999. június 19-ei előadás után szedték szét és építették be helyére az újat. Az új díszlet előtt június 21-én gördült fel először a függöny, a 19.382. előadás alkalmával. Még ugyanebben a hónapban elárverezték az eredeti díszleteket a Denville Hall-béli idős színészek otthona javára.²⁴

Mária királyné már nem láthatta kétfelvonásos színmű formájában a lényegében általa inspirált krimit. Kedvenc menye, Elizabeth Bowes-Lyon (1900−2002) azonban nagyon szerette. Erzsébet anyakirályné például 77 éves korában részt vett a The Mousetrap bemutatójának 45. évfordulóján is, majd meleg hangú táviratban gratulált a társulatnak. Az eredeti sürgöny, Az egérfogó több más relikviájával együtt kiállításon látható a színház előcsarnokában.²⁵ A különleges, 50. születésnapi gálán, 2002. november 25-én a félévszázada uralkodó II. Erzsébet királynő és Fülöp edinburghi herceg tekintette meg az előadást a St. Martin’s Színház királyi páholyából, öt nappal az 55. házassági évfordulójuk után..²⁶

A titoktartási kötelezettség azonban rájuk is ugyanúgy vonatkozik, mint minden nézőre. Lord Richard Attenborough, aki Trotten felügyelőt játszotta – és szeretett feleségével, filmsztár kolléganőjével, a Mollie Ralstont alakító Sheila Simmel együtt a premier óta, 21 éven keresztül soha nem hiányzott egyetlen előadásból sem –, híres ünnepi beszédében az „arany” gálán is arra figyelmeztetett: „Most, hogy megnézték Az egérfogót, bizony Önök is a bűntársaink lettek, ezért kérjük Önöket, hogy a hagyományoknak megfelelően a szívükbe zárva őrizzék meg ennek a kriminek a titkát.”²⁷

1. Erzsébet királynő 1971-ben ütötte lovaggá az akkor 80 éves Agatha Christie-t, aki a Biblia és Shakespeare művei után a világon legtöbb nyelvre lefordított és legnagyobb példányszámban eladott könyvek szerzője lett. S volt olyan időszak, hogy egyidejűleg három színdarabja is ment a West Enden, mely bravúr egyetlen más írónőnek sem sikerült soha. Az egérfogót 50 nyelven játsszák szerte a világon, és ritkán fordul elő olyan este, hogy valahol a Földön ne legyen épp színpadon.28

Otthon, a St. Martin’s Színházban az 1974 márciusi átköltözése óta folyamatosan műsoron van, minden héten nyolc előadásban, s ezzel a világ leghosszabb ideje futó darabjává vált. Ez idő alatt nem kevesebb, mint 382 színész és színésznő lépett színpadra benne, 116 mérföldnyi inget vasaltak ki, és 415 tonna jégkrémet adtak el. Mindössze egyvalami van, ami a legelső előadás óta állandó szereplője az előadásnak: az óra a kandallópárkányon.²⁹

 

Danyi Judit és Csémy Balázs – Az egérfogó, Kecskeméti Katona József Színház (fotó: Walter Péter)

 

„…első szóra”³⁰

A Rhédey Klaudia unokája által inspirált alapra épülő The Mousetrap színpadi sikere egybeesik a magyar grófnő ükunokája, II. Erzsébet sikeres uralkodásával. A brit királynő gyémánt-jubileumának esztendejében a darab 60. évfordulóját is különleges módon kívánták megünnepelni. Egyrészt egy válogatott utazó társulat 120 előadásra tervezett éves turnéjával szerte az Egyesült Királyság területén, mely 2012. szeptember 11-én indult Canterbury-ben. Másfelől az örökösök a jubileum alkalmából minden olyan színházat meghívtak, amely az utóbbi időben megvette a jogokat. Végül hatvan országból³¹ három idegen nyelvű Az egérfogó-előadás érkezett Londonba, hogy a St. Martin’s Theatre történelmi színpadán és díszletében bemutassák produkciójukat a saját nyelvükön. Az egyszem ázsiai mellett érdekes módon két olyan nemzet előadását látták vendégül, amelyek az angol Windsor-ház genealógiájában is szerepet játszottak…

2009 óta a produkció belső főellenőre Denise Silvey, aki többször is hosszú ideig játszotta Miss Casewellt (utóbb még Kínában is, ahol Agatha Christie népszerűbb, mint Shakespeare³²), és aki a The Moustrapet mandarin nyelven 2011-ben meg is rendezte Sanghaiban, majd pedig Bangkokban, Kuala Lumparban, illetve 2013 októberében Szingapúrban is.³³ A színésznő elmondta, hogy „a vendégjáték ötletét egyébként egy kínai társulat vetette fel: ők jelentkeztek azzal, hogy előadásukat elhoznák Londonba. A kezdeményezés annyira megtetszett a St. Martin’s Színház menedzsmentjének, hogy nemcsak a kínai, hanem néhány más társulatot is meghívtak a West Endre. Az ajánlattal az ötletgazdákon kívül a kecskeméti Katona József Színház és egy német együttes élt.

A Népszabadság londoni tudósítójával beszélgetve Cseke Péter színházigazgató, az Egérfogó rendezője emlékeztetett arra, hogy Kecskeméten a kerek évfordulótól függetlenül már a 2011/12-es évadban játszották a darabot Mészöly Dezső kicsit leporolt fordításában. „Cseke Péter nagyon büszkének nevezte magát, amiért társulata az első magyar kőszínház, amely felléphet a West Enden: elvégre ez nem pusztán a brit főváros, de az egész világ egyik színházi központja…”³⁴

„A kecskeméti színpad lényegesen tágasabb, mint a St. Martin’sé, ahol például a panzió emeletére vezető lépcső csak jelzésszerűen szerepel. Cseke azért is hálás Sir Stephen Harry Waley-Cohen producernek és Andrew Millsnek, a színház igazgatójának, mert lehetővé tették, hogy jóval a kecskemétiek fellépése előtt megtekinthesse Az egérfogó egyik előadását. Ezután a pontos méretek alapján »lemodellezte« a színpadot, és ennek alapján készültek fel otthon, a Katona József Színházban. Úgy érzi egyébként, hogy a szűkebb térnek köszönhetően a vendégelőadás »sűrűbb, vészjóslóbb, célratörőbb, koncentráltabb volt«. Ugyanakkor a direktor szerint a magyar színészek Agatha Christie szellemében a londoni kollégáiknál jobban terelgetik a közönség figyelmét a gyilkosságok elkövetőjének személye felé, hol az egyik, hol a másik szereplőt gyanúba keverve.”³⁵

Réti Erika, Kiss Jenő és Szemenyei ános – Az egérfogó, Kecskeméti Katona József Színház (fotó: Walter Péter)

„Itt vannak a színészek”³⁶ − Kecskemétről

Tehát a mindenkori legelső magyar hivatásos kőszínház, amely a West Enden, ráadásul az anyanyelvünkön játszhatott, épp az a teátrum lehetett, amely a város egykori főügyészének, a „Magyar Hamlet”-nek is nevezhető Bánk bán drámaírójának, a 38 éves korában, egy szomorú élet után, szülővárosában tragikus hirtelenséggel elhunyt Katona Józsefnek (1791−1830) a nevét viseli. A színház épületét egyébként ugyanaz a bécsi Atelier Fellner & Helmer cég tervezte, mint a kecskeméti direktor születési helye, Nagyvárad teátrumát, amelyet a Katonánál épp 30 évvel idősebb Rhédey Lajos gróf segített naggyá.

A kecskeméti társulat Az egérfogó című előadást 2013. április 28-án este játszotta a St. Martin’s Theatre kultikussá vált eredeti díszletében, de saját, Szakács Györgyi tervezte jelmezekben. A felújító próbák persze hetekkel korábban teljes gőzzel folytak, hisz Londonban a színpadi tér ráadásul az otthoni tükörképe, így a mozgásokat is meg kellett fordítani.³⁷

Sir David Attenborough híres szerepét a sokoldalú fiatal színész, Szemenyei János játszotta, aki a 2011. szeptember 30-ai bemutató előtt így nyilatkozott a szerepről: „Számomra nagy kérdés, hogy mennyire érdekli a krimi az embereket, amikor tele vagyunk pszicho-thrillerekkel és horrorfilmekkel. Szimplán az, hogy ki a gyilkos, már nem biztos, hogy izgalmas – nekem például Columbo nyomozó ugrik be, aki a tévésorozat minden részében ugyanazt a sémát követi. Így kihívást jelentő feladat egy bűnügyi történetet a színpadon életre kelteni.

Nehéz úgy beszélni a felügyelőről, hogy közben ne áruljam el, ki a tettes... A történet szerint a szereplők egy panzióban gyűlnek össze, ahonnan aztán nem tudnak kimenni, olyan nagy hó van. Csakhogy közben többen is meghalnak. Trotter azért jön, hogy fényt derítsen a gyilkos kilétére. Megtudjuk róla, hogy fiatal kora ellenére nagyon koncepciózus és céltudatos, jól végzi a munkáját. Cseke Péter rendezővel azt találtuk ki, hogy az én kölykös megjelenésemet állítjuk ellentétbe a nyomozói profizmussal – így lesz játékos a karakter. A célunk az, hogy a közönség mindig másról gondolja azt: ő a bűnös, eközben a gyilkost játszó szereplő úgy tegye le a jeleket, hogy a nézők fejében csak a végén álljon össze a kép.”³⁸

Szemenyei nyomozója „hamleti” figura, bár a színész a későbbi kecskeméti Shakespeare-előadásban, 2016-ban Horatio szerepét kapja.³⁹ (Hasonlóan a kezdő színész Csekéhez, akinek egyik első feladata volt Debrecenben a dán királyfi bizalmasa, Cserhalmi György partnereként.) A bűnügyi játék szereplőinek nagy része egyébként is párhuzamba állítható a Hamlet szereplőivel. Főként a huszonéves fiatalok: akár a meleg Miss Casewellként debütáló Téby Zita, akár a darabbéli Christopher Wren, azaz Csémy Balázs. Utóbbi – romániai születésű rendezőjéhez hasonlóan – származása szerint „határon túli”. Csémy 1985-ben a felvidéki Komáromban jött a világra, ráadásul 2003−2004 között filmes tanulmányait a torontói York University hallgatójaként végezte; a londoni fellépés után pedig ösztöndíjasként a Royal Academy of Dramatic Art diákja lett az angol fővárosban.

Meglehetősen „poloniusi” Major Metcalfot formált Kiss Jenő, aki a Shakespeare-szerepet is eljátszotta utóbb a kecskeméti Hamletben. Civil életbeli felesége, Réti Erika az elviselhetetlen Mrs. Boyle-t adta nagyszerűen, akit a krimiben elér a sorsa. Még egy privát színészházaspárt találunk Az egérfogó szereplői között, akiket amúgy egy Hamlet előadás hozott össze 1994-ben, a győri Kisfaludy Színházban, Kiss Csaba rendezésében, amelyben a mostani „Mr. Paravicini”, azaz Hegedűs Zoltán alakította a címszerepet, Ophelia pedig Danyi Judit volt, Hegedűs felesége, aki a bűnügyi játékban Mollie Ralstont személyesítette meg. A panziósnő darabbéli férjét, Giles Ralstont Ferencz Bálint alakította

A St. Martin’s Theatre számlálója a 25.181. előadást jelezte,⁴⁰ amikor a magyar színészek a londoni fellépés előtt érthető módon igencsak izgatottan készülődtek a színfalak mögött, hogy a shakespeare-i „egérfogó”-jelenet szereplőihez méltóan „menjenek a saját jó ízlésük után. Keressék meg a szavakhoz a megfelelő cselekvést, a cselekvéshez a szót: de arra mindig ügyeljenek, hogy a természetesség határait szem előtt tartsák.”⁴¹

A színpadon kellemetlen szipirtyót alakító, az életben végtelenül kedves Réti Erika azt mondta a vendégjátékról készített videóban:⁴² „Úgy érzem magam, mintha álmodnék. A színház is olyan nekem, mint egy álom. Persze London is.” Danyi Juditot „a panziósnő” színpadi frizurájának elkészíttetése közben szólaltatták meg: „Így koronázzuk meg az egész utat. Remélem, hogy jól sikerül.”

Ugyanez a remény éltette azon a vasárnapon a St. Martin’s Theatre nézőterét zsúfolásig megtöltő közönséget is, mivel a vendégjátékot nagy várakozás előzte meg. A társulat leginkább az angol fővárosban élő magyarokra számított nézőként, annál is inkább, mivel fordítás nem volt. A különleges alkalomnak hamar híre kelt, a londoni Magyar Kulturális Központ és a közösségi portálok is népszerűsítették az előadást. A feldobott hangulatban lezajlott bemutatóra gyakorlatilag minden jegy elkelt, noha a színház szokott árazású, nem épp olcsó helyei 20-40 fontba (7−14 ezer forintba) kerülnek. A nézőtéren nagy számban ültek másod- és harmadgenerációs magyar fiatalok is, akik elmondták, hogy először láttak magyar nyelvű színházi előadást, és ez nagyon nagy élmény számukra.

Szép gesztus volt a szervezők részéről, hogy a függöny felgördülte előtt felcsendült a magyar Himnusz, amelyet a közönség felállva, többségében együtt énekelt. Az előadás végén pedig egyszerűen nem akarták leengedni a színészeket a színpadról, többször is visszatapsolták őket, ami ilyen formában Angliában nemigen szokás.⁴³

„el kell újságolnom valamit…”⁴⁴

Az Inforádió helyszíni tudósítója másnap „Sikeres magyar Egérfogó Londonban” címmel így számolt be a hosszasan ünnepelt vendégjátékról:⁴⁵

„Vasárnap este telt ház előtt mutatta be Londonban Agatha Christie patinás krimijét, az Egérfogót a kecskeméti Katona József Színház társulata. Magyar nyelvű előadás először hangzott el London színházi negyedében, a West Enden – ha csak egyetlen alkalommal is.

Színháztörténeti érdekesség, hogy Agatha Christie fondorlatos krimijét, az Egérfogót, hatvan éve megszakítás nélkül, napról napra előadják Londonban, nézők megújuló nemzedékei és külföldi turisták ezrei előtt. A hatvanadik évfordulón a St. Martin’s Theatre vendégjátékra hívott meg néhány olyan külföldi társulatot, amely játssza az Egérfogót. […]

A vendégszereplő kecskeméti társulat Londonhoz méltó előadással örvendeztette meg a közönséget. Cseke Péter rendezése nyomán kellően angolos volt a miliő, s minden szereplőre hihetően terelődött rá a gyilkosság elkövetésének gyanúja. Kiss Jenő a kurta angol pipájával igazi brit nyugdíjas őrnagynak tűnt, s a társulat másik örökös tagjáról, a bő tweed kosztümjében zsémbeskedő Réti Erikáról azt hihettük, hogy majd ő deríti fel a gyilkosság nyitját. De a fordulatos történet nem erről szólt. Gyanússá vált a vidéki szálloda fiatal menedzser párja, karakterábrázolásukat finom eszközökkel oldotta meg Danyi Judit és Ferencz Bálint. Danyi Judit valóságos férje, Hegedűs Zoltán örömmel komédiázott az excentrikus Mister Paravicini szerepében. A fiatal Csémy Balázs nem hiába Kecskemét kedvence, megnyerő volt mint hóbortos bohém, s megrendítő mint egy emberi dráma áldozata. Téby Zita érdekes személyiséget villantott fel, Szemenyei János, a nyomozó Trotter rendőr őrmester szerepében pedig már az első pillanatban sejttette, hogy körötte valami nincs rendben...”

Különben viszonylag sok brit néző is elment az előadásra, akik ugyan nem értették a szöveget, viszont jól ismerték „a világ leghosszabb ideje futó darabját”, és kíváncsiak voltak, hogyan játsszák ezt Magyarországon. Már csak azért is, mert – miként Denise Silvey és Cseke Péter a Népszabadság riporterének külön-külön, mégis egybehangzóan megfogalmazta: „a Mousetrap nem egyszerűen egy jól megírt krimire épülő fordulatos színdarab, hanem a »brit nemzeti örökség elválaszthatatlan része«. Még ha a nézőteret nem tölti is be estéről estére a közönség, már csak azért sem lehet megszakítani a hagyományt, mert senki sem vállalná annak ódiumát, hogy levesz a műsorról egy immár a Guinness Rekordok Könyvébe bevonult, több mint 25 ezer alkalommal előadott darabot.”⁴⁶

Így a West Enden ma este is folytatódik Agatha Christie Az egérfogójának már-már rejtélyes londoni sorozata, melynek régi és új nézői tovább őrzik a hagyományt… és persze, a közös titkot.

Darvay Nagy Adrienne

JEGYZETEK

¹ L. Hamlet II. felvonás 2. színből Nádasdy Ádám fordításában.

² Hamlet III. felvonás 2. színből Nádasdy Ádám fordításában.

³ Agatha Christie: Életem 581.

⁴ Agatha Christie: Életem 582.

⁵ Részletesen lásd a korabeli sajtót. Kiváltképp a The Times 1945-ös számait február 13-tól április 11-ig, továbbá május 29, július 2. és december 13.

⁶ Matthew Bunson: Christie világa – Agatha Christie Enciklopédia 476.

⁷ Hamlet III. felvonás 2. színből Nádasdy Ádám fordításában.

⁸ Moira Redmond: The Mousetrap to Murder Most Foul: how lines from Hamlet have turned to crime, The Guardian, 17 Sep 2015 https://www.theguardian.com/books/booksblog/2015/sep/17/hamlet-murder-mystery-the-mousetrap-murder-most-foul

⁹ Keszthelyi Tibor: A detektívtörténet anatómiája, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1979, 29.

¹⁰ http://www.bbc.co.uk/hamlet/past_productions/rsc_stage_1948.shtml

¹¹ Laura Thompson: Agatha Christie – Egy angol rejtély (fordította Kocsis Anikó), Háttér Kiadó, Budapest, 2009, 335.

¹² Idézi Laura Thompson: i. m. 336.

¹³ A szereplő megjelenik a Randevű a halállal c. regényében, ahol a mentálisan instabil Ginevra Boyntont állítja párhuzamba Opheliával. L. Laura Thompson: i. m. 529. oldalon 29-es jegyzet.

¹⁴ Idézi Laura Thompson: i. m. 336.

¹⁵ Idézi Laura Thompson: i. m. 337.

¹⁶ Hamlet I. felvonás 5. színből Arany János fordításában.

¹⁷ Agatha Christie: i. m. 203.

¹⁸ Idézi Laura Thompson: i. m. 337.

¹⁹ Matthew Bunson: i. m. 435.

²⁰ Matthew Bunson: i. m. 434..

²¹ Agatha Christie: Életem, 582.

²² Agatha Christie: Életem, 583.

²³ Hamlet I. felvonás 5. színből Nádasdy Ádám fordításában.

²⁴ Matthew Bunson: Christie világa, 436.

²⁵   Lásd The Mousetrap Behind The Secret St Martins Theatre Tour Bonus, Video, amelyet a 26.067. előadás után, a bemutató 63. évében, 2016-ban vettek fel. https://www.youtube.com/watch?v=rZfk-ENzA2M

²⁶ A nagyobb események kiemelésével lásd a történetet is a színház, illetve az előadás honlapján: https://uk.the-mousetrap.co.uk/the-history/

²⁷ “Now you have seen The Mousetrap you are our partners in crime, and we ask you to preserve the tradition by keeping the secret of whodunit locked in your hearts.” Idézi: https://www.everymantheatre.org.uk/m-latest-news/the-mousetrap-60th-anniversary-tour/

²⁸ Dame Agatha Christie színműveinek a produceri jogait Sir Paul Sanders 1994-ben eladta Sir Stephen Waley-Cohennek.

²⁹ A londoni magyarok már színházba is járhatnak http://stageinlondon.com/rolunk-irtak

³⁰ Hamlet I. felvonás 3. színből Nádasdy Ádám fordításában.

³¹ ”Mousetrap Productions has licensed 60 productions of The Mousetrap world-wide to mark the 60th year. During this period the world’s longest running show will be seen in every continent, with professional productions scheduled for Australia, China, Korea, Turkey, South Africa, Russia, Czech Republic, Hungary, France, Germany, Holland, Italy, Poland, Spain, Scandinavia, Venezuela, and across the United States and Canada.” The Mousetrap 60th anniversary tour By: Press Office Posted: 30/08/2013

³² http://askewmag.com/denise-silvey.htm

³³ https://reganmanagement.co.uk/denise-silvey-the-mousetrap-production-supervisor/

³⁴ Lásd Gyilkosság kecskeméti módra, http://nol.hu/lap/kult/20130502-gyilkossag_kecskemeti_modra

³⁵ Uo.

³⁶ Hamlet II. felvonás 2. színből Nádasdy Ádám fordításában.

³⁷ fidelio.hu/szinhaz/hirek/cseke_peter_rendezese_a_west_enden

³⁸ Bűnügyi játék Kecskeméten – Az egérfogó, 2011. szeptember 29. csütörtök, 12:42 https://szinhaz.hu/2011/09/29/bunugyi_jatek_kecskemeten_az_egerfogo

³⁹ Társszerzője viszont Szemenyei a Drakula c. musicalnek, amelyet 2007. augusztus 16-án mutatott be a Szabad Tér Színház.

⁴⁰ https://www.youtube.com/watch?v=qbpj-B54FHA

⁴¹ Hamlet III. felvonás 2. szín – Nádasdy Ádám fordításában.

⁴² Agatha Christie: Az egérfogó (London, 2013) https://www.youtube.com/watch?v=v4x3AdSEMyk

⁴³ https://24.hu/belfold/2013/04/30/sikerrel-szerepelt-a-kecskemeti-szinhaz-londonban/

⁴⁴ Hamlet II. felvonás 2. színből Nádasdy Ádám fordításában.

⁴⁵ Infostart / InfoRádió 2013. április 29. 17:13

⁴⁶ L. a már idézett Népszabadság, 2013. május 2. számában.