Mucsi Zoltán – Bérczes László beszélgetőkönyve –Európa Kiadó

Más könyv az ilyen beszélgetős. Bérczes László – Jászai Mari díjas rendező, tanár, szerkesztő, dramaturg, fesztiválszervező – Ördögkatlan – ilyeneket ír. Nem interjúköteteket. Olyanokat készít más. Ő beszélget. Beszélgetett Paál István rendezővel (Végnek végéig, Cégér Kiadó, 1995), Tompa Miklóssal (Székely körvasút, Pesti Szalon Kiadó, 1995), Kovács Lajossal (Talált Ember, Osiris, 2000), Cseh Tamással (Új Palatinus könyvesház,2007; Európa Könyvkiadó, 2018), Törőcsik Marival (Európa Könyvkiadó, 2016), Szarvas Józseffel (Könnyű neked Szarvas Józsi, Tények és tanúk, Magvető, 2018) és most Mucsi Zoltánnal (Európa Könyvkiadó, 2020). Társalog, ahogy más nem tud. Ő nemcsak beszélgetőtársait ismeri, hanem azt a világot is, amiben élnek és az egész életművüket. Itt a mondatokban nincs semmi kitárulkozás egyik fél részéről sem. Az érdeklődés is őszinte, és őszinték a válaszok is. Ezért olyan különös élmény mindegyik ilyen eszmecsere.

Ez utóbbi kötet Mucsi Zoltánnal ismertet meg bennünket behatóbban. Ez azért is érdekes, mert az ő közvetlensége olyan, hogy alakításaiban azt érezzük, ismerjük, mert vele játszottunk az iskolaudvaron, vele kvaterkáztunk egy pofa sör mellett. Ő nem egy különvaló.

Bérczes László

Kevés ilyen embert és még kevesebb ilyen színészt ismerhetünk. A színész játszik, alakít, különböző sorsokat élőknek ad testet, akiket mi, a nézők, a közönség szemlélhetünk. Azzal az egyféle formával sokféle arcát látjuk. Ő van, és ez bármilyen alakot ölt, elhisszük neki.

Bérczes Lászlóval egészen különös és több évtizedes a kapcsolat. Egyikük pályája sem sémaszerű. Bérczes angoltanárból és kritikusból lett színházi rendező és színházcsináló. Máshogy lát és máshogyan láttat, nagyon erőteljes intellektuális és érzelmi világgal. Mucsi Szolnokon ifjú géplakatosként került egy Kőtövis nevű amatőr színházszó körbe, ahol már beszippantotta a színház. Itt találkozott a középiskolai angoltanárral, aki diákszínjátszó csoportot alapított és a helyi lapba színikritikákat írt. És aki egy Mrożek-kötetet adott Mucsi kezébe, nevezetesen a Mulatság címűt (Modern könyvtár sorozat). De a közös történet akkor nem kezdődhetett el, csak több mint egy évtized múltán, mindketten meglelve helyüket a nap alatt, a Bárka Színházban. Bérczes megrendezi a Mulatságot 1999-ben Mucsi, Scherer Péter és Szikszai Rémusz szereplésével, amely azóta is látható. Valami olyan belső egymásra hangoltság az övék, amelyből olyan előadások születtek, mint 2010-ben a Nehéz, Hay János darabja. Ez is olyan előadás, amely nem halt el a Bárkával. Mostanában a Szkénében lehet látni.

Kép aláírás nélkül

Ők beszélgetnek az életútról, azokról az emberekről, akiket a élet és a sok helyszínű művészi pálya a színész elé sodort. A szolnoki évtizedes segédszínészkedésről, ahol Mucsi Zoltán megtanulta a szakmát, s a sok-sok emberi összekapcsolódásról, amelyek ki- és átlendítenek olykor. Aztán a végzetszerű találkozás Scherer Péterrel, akivel Pepe és Kapa lettek, no és már tíz éve Nézőművészeti éceszgéberek.

A színészt a színészi feladatok formálják. A segédszínész első szerepe óta – 1979, José a tevehajcsár a La Mancha lovagjában – sok idő eltelt, s mára már rá írnak tévésorozat-szerepeket. Népszerű és szeretik.  A közönség megy utána. Játékára egy jelző illik: eszköztelen, ami azt jelenti, tele élettel, mert minden gesztusnak, mozdulatnak, hangsúlynak hitele van.

Ez a könyv is ilyen. Bele kell bújni, a sorok, a fejezetek továbblendítenek. Olvasni, olvasni kell. Megtudhatunk sok mindent színházról, szerepről, társakról, de érzésekről, indulatokról, fájdalmakról és küzdelmekről is. Ebben a kötetben két ember beszélget szeretett munkájukról, hivatásukról, életükről, világukról, akik ismerik és becsülik egymást. A szavakban hit, őszinteség, az élet igenlése és szeretet mind a 365 oldalon.

Ahogy egy komoly életrajzi könyvköz illik, fejezetekre tagolódik, végigkíséri az életutat – igaz, nem hagyományosan, időrendben. Ahogy egy komoly szakmunkában, itt is megtaláljuk a mutatókat, vagyis, a listákat a színházakról, a szerepekről, az előadásokról és a filmekről. Tartozik hozzá névmutató, hogy megismerhessük azokat, akik megemlíttetnek. Gazdag a képanyag, vannak benne érdekes fotók és grafikák is.

Józsa Ágnes