G.Ö.R.CS 2000
Buda Stage

Ha rövid a kardod - s tudod -, toldd meg egy lépéssel. Kállóy Molnár Péter kitalálta és megteremti Kállóy Molnár Pétert. Nem a drámairodalom szerelmi hõseinek szerepkörére vágyik, egyénisége és nem tehetsége szab gátat annak, hogy karaktereket adjon. Kitalálta, hogy akkor Kállóy Molnár Péterrel kápráztatja el a nagyérdemût. Villon õ és a Kucó elesettje, s meghonosított egy mûfajt is, mely habitusára szabott, vagy õ formálta ilyenné, egyre megy. Általa ismerhettük meg a S.Ö.R.-t - a Shakespeare összest (Borgesson-Long-Singer-Shakespeare) zanzákat - harminchét mûrõl van szó, Arany János, Mészöly Dezsõ, Radnóti Miklós fordításának felhasználásával. Az elõadás sokadik éve siker. Siker volt a Komédiumban és siker most a Buda Stage-ben is.

A folytatás nézői sürgetésre történt. Témául a görög mitológiát választották, Görögök Összes Regéi és Cselekedetei, amely témáiban nem kevésbé sokat sejtető. Azt nem mondhatom, hogy a néző száz százalékban azt kapja, amit várt. És nem is szeretném a leendő közönséget megfosztani a meglepetéstől. Az pedig nem váratlan, hogy három nagyon tehetséges színész (Kállóy partnerei Kálid Artúr és Gáspár András), akik jól mozognak, jól énekelnek valami nagyon szórakoztatót tudnak összehozni, bármilyen témát választanak is segédeszközül. Van fricska, de nem kellemetlen. Még a legérzékenyebb lelket sem sérthetik.

A rocky... Nem tudom, hogy miért volt tilos. A művet először titokban és titokzatos körülmények között - a kazettát úgy csempészték az országba - láttam, videoszalagról. Mit mondjak? Biztosan az én hibám - de az elalélás elmaradt. Imitt-amott jó volt a zene, de semmi horror, semmi jajistenem. Azt is tudtam, több, mint egy évtizede próbálkoztak azzal, hogy magyar színpadon is látható legyen ez a produkció. Most a Buda Stage Kállói Molnár Péter rendezésében egy kellemetes előadást sikerített. A parányi színpad tág terű, a koreográfus Bakó Péter remekel, a színészek, a táncosok és az énekesek kitűnőek. A szerző kerekített egy történetecskét és kerekített figurákat is a szövevények szövögetésére. Talán túl sokat akart markolni, de a sokféleség felvázolása, kibontása és megoldása elmaradt. Ez nem a néző elvárása, ezt a produkció igényelné - ám nemigen fér az előadásnyi időbe. Négy játszónak és a narrátornak van valamiféle dramaturgiai hitelessége. de sokkal többen jönnek-mennek. Mindez persze nem jelenti azt, hogy szenvedés lenne osztályrészünk. Sőt, ellenkezően. Kellemes hangok, nagyon jól énekelnek. Nagy Anikóra még a szép emlékű Rockszínházból emlékszem. Dettai Mária kitűnő és Tunyogi Bernadett is - neki nehezebb dolga volt - invenciózusan oldotta meg feladatát. Ha jó prózai színészek nagyszerűen énekelnek-táncolnak, ez lelket lehel a leghaloványabb színpadi történésbe is. Igazi revüt produkáltak a revülátványra alkalmatlan parányi térben. A koreográfia olyan zseniális, hogy e fogyatékosságot feledteti. Mozgalmas, ötletes, pergő s tánctudást igénylő. Gerendás Péter tolószékben is kitűnően énekel.

Van show és van rocky. Erről már esett szó. A horrorról nem, pedig azt is megjelenítik. Hobo szmokingban, cilinderben, nyaka köré kanyarított hosszú fehér selyemsálban maga a borzongató rettenet.

Józsa