Shakespeare: A velencei kalmár – Vörösmarty Színház, Székesfehérvár

Shakespeare korában más akusztikája volt a zsidókérdésnek, mint a negyvenes években. A II. világháború óta a zsidó uzsorás megleckéztetése, „törvényes”  kifosztása, megalázása nem lehet mérlegelés, a drámai igazságkeresés tárgya. A velencei kalmárból 1945 után nem lehet „kiegyensúlyozott”  előadást csinálni. Valamerre muszáj elköteleződni – ezzel lényegében gyengült a dráma, amihez a szerzőnek s művének nincs köze.    

Bagó Bertalan rendezése a Vörösmarty Színházban érzésem szerint a kiegyensúlyozottságra törekedhetett, amikor a kereskedő Antoniót szinte kizárólag pozitív vonásokkal ruházta fel (szalon-antiszemitizmusa mindennapi, általános s ezért bocsánatos bűnnek tetszik), míg Shylockot ellenszenves, fanatikus lénnyé formáltatta. Mintha csak az antiszemitizmus több évszázados gyökereit, indokait próbálta volna meglelni, felmutatni. Gáspár Sándor Antoniója vonzó férfinak, művészetkedvelő humanistának tetszett, aki érzékeny titokzatossággal tartotta távol magát a karneváli harsányságtól. László Zsolt Shylockja is kerülte a farsangi forgatagot, ám ő egészen más indíttatásból – a megjelenésében és minden megnyilvánulásában karcos, sprőd, arrogáns uzsorás mindenkitől tartott, mindenkihez ellenségesen viszonyult, aki nem zsidó, elégséges motivációt szolgáltatva ezzel Jessica szabadulhatnékjához a már-már beteges atyai féltés rabságából. Shylock öltözékének puritán, szegényes, szürke zártsága – a jelmeztervező: Sátha Borcsa – eltökélt bizalmatlanságot sejtetett Antonio laza, könnyed eleganciájával szemben. Utóbbi már a nyitó jelenetben elnyerte a néző szimpátiáját, míg kellemetlen, elutasító modorával Shylock a legkevésbé sem. Innen kellett volna megnyernie a közönség együttérzését a tárgyalási jelenetben, amikor a szerződésbe foglalt jussát követeli, nevezetesen hogy egy font húst vághasson ki Antonio testéből, ha a kereskedő nem fizeti vissza határidőre a barátja, Bassanio kisegítésére kölcsönkért összeget. Hogy nemigen sikerült Shylocknak megfordítania a közhangulatot nemcsak a színpadon,  de a nézőtéren sem,  annak oka nem a színészi alakításban, hanem a rendezői aránytévesztésben rejlik. Egy diákcsíny ízű rossz tréfára emlékeztető gesztus – a vacsoravendég Shylocknak disznófejet tálaltak fel Antonio házában, majd jól kinevették a dühödten fölpattanó sértettet – volt hivatott például megérzékíteni a zsidó uzsorás  által korábban elősorolt, őt magát és hittársait ért atrocitásokat. 

megerteni

László Zsolt és Gáspár Sándor (fotó: Toldy Miklós)

 

Bagó Bertalan rendezése nem kereste a kapcsolódási pontokat a mával, a körülöttünk lévő világgal. (Szemben például a Valló Péter rendezte Pesti színházi előadással, ahol mindjárt az első jelenetben a néger utcazenészre támadó sötét alakok mintha később Bassanio társaságában bukkannának fel. Az összehasonlítás ezen a ponton nem jelent értékelést is egyben, csupán szemléltetni kíván.) Legfeljebb a joggyakorlás mikéntje, a törvényértelmezés metódusa rezonált a nézőben halvány reflexióként a mára. Antonio és Shylock egymásnak feszülésében azonban pusztán a gyilkos indulat és a rettegő halálra szántság öltött testet. Gáspár Sándor jeges verítékben úszó Antoniója hitelesítette László Zsolt Shylockként kezében tartott tőrének mindenre elszánt fenyegetését. Csúcspontja volt ez a pillanat az előadásnak. A szinte elviselhetetlen feszültség oldódása a bírói talárban „igazságot” osztó Portia (Radnai Csilla) „bölcsességének” köszönhetően már csak lecsengését jelentette a visszájára fordult helyzetnek; a zsidó uzsorás tragikai vétsége Kurázsi mamáéval vetekedett ebben az interpretációban: későn próbálta elfogadni a felajánlott kárpótlást. Shylock módszeres, következetes ellehetetlenítése szolid érdektelenségbe fulladt.  

A múlt idő használata tán furcsa, de mivel nem játsszák már az előadást, indokolt – László Zsolt ősztől a Radnóti Színházhoz szerződött, s  Radnai Csilla sem szerepel már a társulati tagok között. Különös utójátékként nevük a színlapról is lekerült – ennek az előadásnak az utókor számára nem volt Shylockja és Portiája…   

Szűcs Katalin Ágnes

 

NKA csak logo egyszines

1