Innovatív képzőművészeti tendenciák 1945-től napjainkig

Ez a címe a Vasarely múzeum legújabb tárlatának. A Zichy Kastélyban 1985-ben nyílt meg a múzeum (a Szépművészeti Múzeum filiáléjaként), amely a magyar származású, Vásárhelyi Győző néven Pécsen született, de életművét Franciaországban kiteljesítő Victor Vasarely alkotásainak legreprezentánsabb bemutatóhelye. A kiállítás ötszáz műve átfogó képet ad a mester munkásságáról. Máskor. Most ezek a művek a madridi Thyssen-Bornemissza Múzeumban láthatók Az op-art születésecímmel. Június 7-től három hónapon át láthatja a spanyol főváros közönsége a művész közel száz alkotását felvonultató kiállítást. A tárlat anyagának döntő többségét a Szépművészeti Múzeum Vasarely Múzeumának gyűjteményéből válogatták, de szerepelnek művek a pécsi Vasarely valamint az Aix-en-Provence Vasarely Alapítvány gyűjteményéből is. Ezzel a tárlattal két év alatt második alkalommal szerepel a Szépművészeti Múzeum Európa egyik legfontosabb múzeumában, ugyanis 2016-ban Remekművek Budapestrőlcímmel volt látható a gyűjteményből válogatott nagyszabású kiállítás a madridi intézményben.

Victor Vasarely az absztrakt geometrikus művészet megkerülhetetlen alakja. Munkái az 1960-as évek közepén op-art néven robbantak be a köztudatba, egy rövid életű, de rendkívül népszerű divathullámot indítva el. Ennek kiindulópontját az op-art „atyjának” vagy „pápájának” nevezett Vasarely a fekete és a fehér ellentétére épülő, rácsszerű kompozíciói jelentették. Ezek a művek a vonalak egyszerű eltolásával vagy elhajlításával teremtették meg a kidomborodás vagy a behorpadás zavarba ejtő optikai illúzióját.

Az ő művei most távol, de a termek nem állnak üresen. az 1968‒69-es Iparterves kiállítók közül Bak Imre, Deim Pál, Fajó János, Gáyor Tibor, Haraszty István (Édeske), Hencze Tamás, Hetey Katalin, Keserű Ilona, Konok Tamás, Maurer Dóra, Nádler István munkáit, az Európai Iskola és a Galéria a 4 Világtájhoz művészcsoport (1946‒48) tagjai közül Losonczy Tamás és Gyarmathy Tihamér alkotását láthatjuk. A kilencvenes évek utáni magyar képzőművészeti törekvéseket Bolygó Bálint, Benedek Barna, Haász Katalin, Kelemen Zénó és Wolsky András művei képviselik. 

keppe valt

Grüner György

Ezek a képek Grüner György Los Angelesben élő fizikus, gyűjtő tulajdonában vannak. Ő 1943-ban született Mosonmagyaróváron, 1966-ban diplomázott az Eötvös Lóránd Tudományegyetem fizika szakán. A londoni Impartal College-ben postdoctoral associate-ként, illetve a Központi Fizikai Kutatóintézetben kutatóként dolgozott. 1980-ban disszidált Kaliforniába, ahol a UCLA (University of California at Los Angeles) egyetemi tanárnak nevezte ki. Kutatócsoportjai az elektronok kollektív állapotait: elektronfolyadékokat, gázokat és elektronkristályokat vizsgáltak. Alkalmazott kutatásai és az általa létrehozott vállalatok a nanotechnológia által megteremtett lehetőségeket érvényesítik. Több tucatnyi szabadalom és több könyv szerzője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, akit 1984-ben Alexander von Humboldt-díjjal, 1998-ban Guggenheim-díjjal tüntették ki, 2003-ban és 2008-ban pedig kiérdemelte a Világgazdasági Fórum Techniology Pioneer-díját.

Grüner György az 1990-es évek elejétől gyűjti az 1945 után készült magyar képzőművészeti alkotásokat. A természettudósok teljességre törekvésével, kitartóan keresi kollekciójának gazdagítására az újszerű formai motívumokkal, progresszív technikai megoldásokkal készült és szemléletmódjukban újszerű műtárgyakat. Évtizedekkel ezelőtt San Franciscóban, a MoMá-ban látott egy kiállítást, amelyen egy nagyon gazdag házaspár összesen hét művészt mutatott be. Ez az élmény indította arra, hogy ő is műgyűjtő legyen. Így nyilatkozott: „Azon művészek, akik nem csupán esztétikus vásznakat festettek és nem csupán érdekes alakzatokat és formákat hoztak létre, hanem nyitottak voltak az újdonságok iránt, más szemszöget, újfajta »előállítási technikákat« dolgoztak ki, vagy puszta erejükkel törték át a konvenciókat. Az innováció az, amely a tudomány és technika fejlődését, és mintegy célként, a gyűjtő életét is meghatározta”. Azt vallja, hogy rossz képet nem szabad venni. Minden művésszel személyes kapcsolatot alakított ki, műteremből választott, nem galérián keresztül. Tudja, hogy a piac az, ami számít. Tudja, hogy nem járható az az út, amikor feltalál valaki valamit, s utána keres eladási lehetőséget. Meg kell nézni, hogy mi a piac, s így lehet sikeres kisvállalkozást működtetni. Ő szakemberekre hallgatott, és úgy válogatott, hogy gyűjteményébe a nemzetközi megmérettetésben is számon tartott művek kerüljenek azoktól a művészektől, akik ténylegesen az újat képviselik.

Grüner György gyűjteménye szeptember 9-ig látható a Vasarely Múzeumban.

JÓZSA ÁGNES

 

NKA csak logo egyszines

1