Kazovszkij 10* – Átrium Galéria

10 éve.

Már 10 éve.

Ennyi ideje halt meg El Kazovszkij festőművész. És barát.

Egy másik barát azt mondta, hogy miért nem a 70-et használom. Annyi idős lenne most Kazovszkij, és a 10 mégis csak valami tragikus. Hiszen a halál dátumát mutatja. De mégsem. A 10 év azért fontos, mert bennem ugyanolyan élően működnek a művek, amikkel együtt élek. És Kazo is ugyanolyan élően van jelen a gondolataimban és kvázi az életemben, mintha valóban élne. Vagyis mintha fizikailag is élne még.

Nem csak festőművész volt, hanem a szó magasztos értelmében Mágus, vagy valami Guru.

Hiányzik. Egyébként, persze, hogy hiányzik.

Nagyon érdekelne, hogy mit festene mostanság, ebben a zűrzavarban.

A kutyát – farkast persze. De még magányosabban? Hova lehet még fokozni a magányt?

Egyébként meg pont oda jutottunk, ahol a magányos farkas – kutya van a képein. Már 20 éve.

Valamit tudott. Mondom, hogy Mágus volt.

Ez a kiállítás egy személyes emlék, és főhajtás és vallomás Kazónak. Tőlem. 

Alföldi Róbert

Magánmitológia

El Kazovszkij orosz származása ellenére a magyar kortárs képzőművészet egyik legmeghatározóbb és legkülönlegesebb alakja. Festészete a hetvenes évek végén „robbant” be a köztudatba, s hatott installáció- és performance-művészete is. Valamiféle klasszikus antik mitológián és filozófián alapuló magánmitológa jelent meg, erőteljes kontúrú szín- és formavilággal. Szépség és rettenet. Megfélemlítettség és gyönyör. Kutyái egyszerre voltak fenyegetőek és őrzők, fáiból – ahogy Csontvári cédrusaiból is – üvöltött a magány.

Hetven éves lenne és már tíz éve halott. 

A művek a klasszikus antik filozófián alapuló Kazovszkij féle magánmitológia jellegzetes alakjainak kapcsolatairól, viszonyrendszereiről szólnak. Nyáron a  Várfok Galériában volt egy nagy kiállítás El Kazovszkij műveiből,  legutóbb a Bartók 32 Galériában nyílt egy, mely január 10-ig látható.

A részrehajló bálvány II.

Egyensúly

Kis angyalok kara. Purgatórium

Díszlet- és jelmeztervei

Genet: Paravánok, Kisfaludy Színház, Győr, 1981., rendező: Szikora János (jelmez és maszk) Goldoni: Nyári kalandozások, Kisfaludy Színház, Győr, 1981., rendező: Szikora János (jelmez) Hrabal: Bambini di Praga, Kisfaludy Színház, Győr, 1981., rendező: Szikora János (jelmez) Haydn: Philemon és Baucis vagy Jupiter utazása a Földön, Kisfaludy Színház, Győr, 1982., rendező: Bor József (jelmez) Illyés–Litvai: Szélkötő Kalamona, Csiky Gergely Színház, Kaposvár, 1982., rendező: Pogány Judit (jelmez) Miller: Az ügynök halála, Szigligeti Színház, Szolnok, 1983., rendező: Árkosi Árpád (jelmez) Mészöly: Hovamész. Jelentés egy sosemvolt cirkuszról, Szigligeti Színház, Szolnok, 1983., rendező: Csizmadia Tibor (jelmez) Hubay–Ránki–Vas: Egy szerelem három éjszakája, Szigligeti Színház, Szolnok, 1984., rendező: Éry-Kovács András (játéktér) Beaumarchais: Figaro házassága, Szigligeti Színház, Szolnok, 1984., rendező: Szikora János (díszlet, jelmez) Ford: Kár, hogy kurva, Katona József Színház, Budapest, 1984., rendező: Zsámbéki Gábor (díszlet, jelmez) Ashman–Menken: Rémségek kicsiny boltja, Pesti Színház, Budapest, 1985., rendező: Csizmadia Tibor (jelmez) Chase–MacDonald: Miss Blandish nem kap orchideát, Szigligeti Színház, Szolnok, 1985., rendező: Csizmadia Tibor (jelmez) Lehár–Willner: Luxemburg grófja, Szigligeti Színház, Szolnok, 1985., rendező: Éry-Kovács András (díszlet, jelmez) Genet: Cselédek, Szigligeti Színház, Szolnok, 1985., rendező: Csizmadia Tibor, (díszlet, jelmez) Vörösmarty: Csongor és Tünde, Gárdonyi Géza Színház, Eger, 1985., rendező: Szikora János (jelmez) Laclos–Hampton: Veszedelmes viszonyok, Pesti Színház / Vígszínház, Budapest, 1986., rendező: Szikora János (díszlet, jelmez) Corneille: L’illusion comique / Színpadi mutatvány, Katona József Színház, Budapest, 1986., rendező: Szikora János (díszlet, jelmez) Brecht: Városok sűrűjében, József Attila Színház, Budapest, 1993., rendező: Gaál Erzsébet (díszlet Éberwein Róberttel, jelmez) Brecht: Koldusopera, Kiscelli Romtemplom / Budapesti Kamaraszínház, Budapest, 1993., rendező: Csizmadia Tibor (díszlet) Misima: Álmok a császárságról, Radnóti Színház, Budapest, 1995., rendező: Szikora János (díszlet, jelmez) D’Annunzio–Debussy: Szent Sebestyén vértanúsága, Budapest Bábszínház, Budapest, 1996., rendező: Szikora János (látvány) Csehov: Cseresznyéskert, Radnóti Színház, Budapest, 2005., rendező: Valló Péter (díszlet) Giraud–Schönberg: Pierrot Lunaire, MU Színház / Dajka Margit Színház, Budapest, 2005., rendező: Horváth Károly (látvány)

Összeállította: A díszlet- és jelmeztervek listáját eredeti dokumentumok alapján készítette: Nyulasi Lili és Király Judit. (Ha bármilyen információval ki tudja egészíteni, kérjük, írjon az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.) 

Az összeállítást készítette:  Józsa Ágnes

*Az Átrium  Galéria kiállítása – melynek kurátora Alföldi Róbert – január 20-ig látható.