avagy: Egy kispolgár rémült vallomásai (III.)

 

A filmszínész

Nagyon korán eljegyezte magát a filmmel. Még 1912-ben. Nem várta meg, amíg valamelyik filmrendező felfedezi, maga látott hozzá filmkarrierje elindításához. Már a bevezető fejezetben utaltunk rá, hogy a nagyváradi Vigadó mozgószínház támogatásával és Gózon Gyula közreműködésével Kabos egy rövidfilmet készített Szoknyahősök címmel. A Nagyváradi Napló lelkes beszámolója szerint „Gózon Gyulával együtt két hónap óta tervezték, formálták a mozgalmas, fordulatos meséjű és látványos jelenésű darabot. Kétheti próba után és egy főpróba után tegnap volt a darab premierje a felvevő készülék előtt. […] Két fiatalember szerepel benne, akik kártyázás közben megpillantanak egy hölgyet, utána vetik magukat, követik árkon-bokron át, ahol hozzájutnak egy pillanatra, folytatják a félbeszakított partit, aztán új nők kerülnek elébük, egészen megbomlanak, és közben kártyázva a legkülönösebb és legeredetibb kalandokon esnek át.”¹

Élete első filmjében tehát író, rendező és főszereplő volt egy személyben. A Szoknyahősök elveszett, ahogy nem maradt fenn két másik némafilmje, A gyufa (1917) és a Székelyvér (1922) sem. Egyetlen hétperces burleszk, a Pufi cipőt vesz (1914) őrzi kezdeti kapcsolatát a mozival. Hogy nemcsak későbbi káprázatos filmkarrierje szempontjából érdemelnek figyelmet ezek a kezdeti lépések, arra abból is következtethetünk, hogy pályája elején két jelentős filmrendezővel találkozott: A gyufa rendezője Garas Márton,2 a Székelyvéré Deésy Alfréd3 volt. Mindkettőjüket a magyar filmcsinálás legjobbjai között tartjuk számon. Garas Márton 1915-ben rendezett először filmet, Janovics Jenő⁴ hívta meg a kolozsvári Proja vállalathoz. Nem zárható ki, hogy Deésy és Kabos ismerték egymást Nagyváradról. 1909-ben a nagyváradi Szigligeti Színház mutatta be Deésy Juhász Gyula szövegére írt zenés játékát, az Atalantát. (Kabos 1910-ben lett a Szigligeti Színház tagja, de legjobb barátja, Gózon már 1906-tól itt játszott.)

Különös, hogy a magyar filmtörténet máig legkörültekintőbb összefoglalása, Nemeskürty István A képpé varázsolt idő című nyolcszáz oldalas munkája nem tesz említést sem a Szoknyahősökről, sem A gyufáról, sem pedig a Székelyvérről. Csak a Pufi cipőt vesz érdemel egy teljes bekezdést, ilyenképpen: „Tábori Kornél (1879−1944) hírlap- és regényíró nem volt hivatásos filmrendező, de mert az ő rendezésében maradt fenn Molnár Ferenc 1914 nyarán írt és forgatott, háromszáz méteres eredeti filmbohózata, illik róla, illetve a filmről megemlékezni. Annál is inkább, mert ebben látható először Kabos Gyula, aki cipőbolti segédet alakít, amint kétségbeesett buzgalommal igyekszik cipőt erőltetni Huszár Pufi kellemetlen illatú, irdatlan-ormótlan lábára. A kis burleszk ma is nevetésre fakaszt; meggyőző példája, hogy már 1914-ben milyen ügyesen elsajátítottuk a tornászmutatványos amerikai burleszket. Mert a filmben az történik, hogy Kabos – ő a jobb színész, Pufi csak kövér és otromba, de hát ez a szerepe – akrobatamutatványokkal igyekszik kiszolgálni a vevőt. A későbbi Stan és Pan-típus jelenik meg Molnár Ferenc, Tábori Kornél, Kabos Gyula, Huszár Pufi és a Kinoriport⁵ jóvoltából.”⁶

Egy újságban 1917-ben az a hír jelent meg, hogy az egyik újonnan alakult filmvállalat további filmeket fog készíteni Kabossal. „Kétségtelen, hogy ez a fiatal művész, aki eddig a fővárosi varieték színpadán szerzett estéről estére nagy sikert, rövid időn belül népszerű lesz a moziközönség előtt is – tudatja a lap. – Ezekben a darabokban Kabosnak elsőrangú szerepeket fognak írni, arról maga Kabos Gyula gondoskodik, aki a darabok szüzséjét írja… A rendkívül ötletes fiatal színésznek színpadi szereplése a legszebb reményeket nyújtja a filmszerepléshez. A kitűnő komikus ugyanis éppen nagyszerű mimikájával, groteszk mozdulataival és erősen poentírozott játékával tűnt fel s ezek azok a követelmények, amelyek a filmen legelsősorban szerepelnek. Meg vagyunk győződve róla, hogy Kabos Gyula filmjei egy sorban lesznek helyezhetők legkedveltebb külföldi komikusoknak, Princnek,⁷ Max Lindernek⁸ az alakításaival, és az ő filmsorozata – bár csak egyfelvonásosokat fog tartalmazni – kedvelt attrakciója lesz a moziműsoroknak.”⁹

Az újsághírből semmi nem valósult meg. Nem zárhatjuk ki, hogy a tudósítás Kabos kezdeményezésére jelent meg. A valóságban a négy némafilm-szkeccse után kilenc év telik el, mire Kabos újra felvevőgép elé áll, hogy azután 1931 és 1938 között negyvenöt magyar játékfilm közreműködője legyen.

A Hyppolit keletkezéstörténetét és kirobbanó sikerét számos alkalommal feldolgozták. A sok bába közt már-már majdnem elvetélt az ötlet, de végül számos homályos és meg nem erősített fordulat után máig a magyar filmtörténet egyik büszkesége. Az ugyancsak 1931-ben készült és bemutatott első magyar hangosfilm, A kék bálvány sikertelensége után óvatosak és körültekintők lettek a hazai filmgyártás illetékesei a következő mozidarab témájának kiválasztásában. Ez végül Zágon István egyik vígjátéka lett, amelyet 1930-ban a Magyar Színház készült bemutatni, de néhány próba után lekerült a műsortervről, mert a történetet érdektelennek találták. A Hunnia¹⁰ vezetőit azonban érdekelni kezdte a téma, csak nem találtak hozzá hazai producert. Végül Albert Samek prágai német filmkereskedő és vállalkozó jelentkezett, aki elvállalta a téma menedzselését. Óvatosságból a film két verzióban, németül és magyarul készült, de a németnyelvű változat – ugyancsak Székely István rendezésében és kiváló színészek közreműködésével – megbukott.

Samek megjelenése után lépett be az előkészületekbe Nóti Károly,¹¹ aki filmnovellát írt Zágon ötletéből. Kabos közreműködése azonban cseppet sem volt magától értetődő fordulat a film történetében. Erre így emlékezik a rendező, Székely István: „Bingert János, a Hunnia Filmgyár Rt igazgatója az óbudai gazdag polgár szerepét már kiosztotta Gózon Gyulára. Bár Gózont igen jó színésznek tartottam, nem egyeztem meg Bingerttel a szerepet illetően, főleg azért nem, mert Csortos úgy elnyomta volna Gózont, hogy a film végén, amikor Schneider fellázad és kidobja Csortost, nem hittem volna el neki az egészet. Azon kívül Gózon »vidék« volt és nem Pest vagy Óbuda. Végigjártam a színházakat, és ha jól emlékszem, a Fővárosi Operettszínházban láttam először Kabos Gyulát. (Talán A harapós férjben?) Úgy éreztem, hogy megtaláltam Schneider urat. Hosszú harc volt, mert az illetékesek nem akarták őt – több okból. Főleg az volt ellene a kifogás, hogy nem elég »előkelő« színész. Csak egyet nem vettek figyelembe, hogy nagyon tehetséges. Kabosra tehát büszke lehetek…”¹²

Még egy jelentős fordulatot hozott az, hogy a rendező Kabosra bízta Schneider szerepét és nem Gózonra (akit egy másik pompás szereppel kárpótoltak: ő lett Makács, Schneiderék lányának reménytelenül szerelmes udvarlója). Megváltozott a befejezés. Eredetileg – a filmnovella szerint – Hyppolit került volna ki győztesen a történetből, így viszont Székely szándéka szerint Schneider fellázad Hyppolit zsarnoki fölényessége ellen. „Kabos Gyula és Székely István elhitetik velünk, hogy itt a lázadás a fő – írja Nemeskürty István. – Ingujjban, nadrágtartóban, hagymás rostélyost enni a konyhában, kimártogatni a szaftot és gorombáskodni a finomkodóan előkelősködő komornyikkal, aki a néző és a vele összekacsintó Schneider úr számára ezúttal már nem fizetett alkalmazott, hanem felhúzott orrú, utálatos úriember, pontosan az a kellemetlen személy, akivel a néző vetítés után a boltban mint segéd, a műhelyben mint inas, vagy a négyszobás lakásban mint cseléd találkozni fog”.¹³

Kabos megjelenése tehát alapjaiban változtatta meg a helyzetet, nyilván azzal is, hogy szócsavarásaival, logikai bukfenceivel, különleges párbeszéd-építkezéseivel „társszerzőként” is beavatkozott a forgatás természetrajzába, és ez a további filmjeiben is meghatározta részvételét a forgatásokon. A Hyppolit pedig az ő jelenlétével hozott fordulatot a magyar filmgyártásba. Sok követője és utánzója akadt, hosszú időre kijelölte Székely István filmvígjátékának útját Magyarországon. Pillanatok alatt megteremtette a beszélőfilm sajátos ízeit, a dialógus stílusát és stilizáltságát, nonszenszbe hajló fordulatait. Azt az állítást is megkockáztathatjuk, hogy a hangosfilm megszületésének hajnalán jó két évtizeddel megelőzte az abszurd színház úttörőit, Ionescót és követőit.

A film azóta is folytatja diadalútját. 2000-ben beválasztották az Új Budapesti Tizenkettőbe,¹⁴ 2012-ben pedig bekerült a Magyar Művészeti Akadémia által kiválasztott mindenkori legjobb magyar filmek közé.¹⁵ Kabos a korabeli magyar filmek nélkülözhetetlen alakjává vált.

A Meseautó című filmben

 

Negyvenöt játékfilmjéből hatot sokáig úgy tartott nyilván a hazai filmtörténet, hogy elveszett: az Ein Auto und kein Geld (1931), A repülő arany (1932), a Piri mindent tud (1932), a Szerelemből nősültem (1937), a Beszállásolás (1938) és A fehérvári huszárok (1938), de a kilencvenes évek közepéig valamennyi előkerült.¹⁶ Az Ein Autónak szintén Alfred Samek volt a producere, német nyelven készült, Magyarországon nem is mutatták be. A repülő arany bűnügyi történet Székely István rendezésében; Kabos egy magyar származású francia újságíró. A Piri mindent tud szintén Székely István gondosan rendezett, ötletes filmje. A Szerelemből nősültem is Székely István munkája Nóti Károly forgatókönyvére, Kabos ezúttal cégtulajdonos. A Beszállásolás írója is Nóti Károly, a rendező Szlatinay Sándor.¹⁷ A fehérvári huszárok Erdélyi Mihály operettjének filmváltozata György István¹⁸ rendezésében.

Kabos 1931 és 1938 között – rengeteg színházi munkája mellett – folyamatosan filmezett. Nemcsak egymás után, olyan is előfordult, hogy párhuzamosan két filmet forgatott. Divatba jött. A közönség arra a filmre váltott jegyet, amelyikben ő játszott. Egyszeriben sztár lett. A Mindent a nőért! (1933) három epizódjából csak az elsőben látható egy gyógyszertári eladó szerepében, a Márciusi mesében (1934) bankár, a Csathó Kálmán¹⁹ színművéből készült Az új rokonban főpincér (forgatókönyv: Nóti Károly, rendező Gaál Béla),²⁰ a Szép Ernő regényéből és színművéből készült Lila ákácban artistaügynök, nőimitátor és orfeumi kerítő. „A cinikus, élveteg leánykereskedőből alig valami marad meg – írja Nemeskürty István –, helyette a vicces nőimitátor magánszáma bukkan elénk a matrica alól, harsány és olcsó színekben.”²¹

Az újabb Székely István-filmben, a Rákosi Viktor regényéből és Lengyel József vígjátékából készült Emmyben (1934) ügyvédként jelenik meg. A szerző-átdolgozó Mihály István²² nem az 1918-ban megjelent regényre, inkább annak 1932-ben bemutatott színpadi változatára támaszkodott. Szerencsésen sikerült lefújni a port Rákosi Viktor rég elfeledett könyvéről.

Következő alkotó korszakába A meseautó (1934) vezet át. Itt születik meg a kedvelt cégvezető figurája. A bugyuta kishivatalnok – munkakörének pontosítása szerint ezúttal irattári főnök – addig csetlik-botlik a vezérigazgató (Törzs Jenő) körül, amíg annak szerelmi ügyei mégiscsak rendbe jönnek. És közben elhalmozza a nézőket az idők folyamán szállóigévé lett szófacsarásaival. Az eredeti filmtéma feldolgozása nemcsak a harmincas évek egyik legnagyobb sikere, de egyben a legtöbbször felhasznált alaptéma – a vezérigazgató−gépírókisasszony-szerelem – első felbukkanása Magyarországon.

A Farkas Imre²³ zenés színjátékából készült Iglói diákok (1934) romantikus szerelmekkel és diákcsínyekkel tarkított történet. Kabos egy tót kocsmárost játszik benne. Az eredeti darab 1860 körül játszódik, és Kolozsváron mutatták be 1908-ban. A Köszönöm, hogy elgázolt (1935) – Nóti Károly forgatókönyve, Martonffy Emil²⁴ rendezése – félreértéseken alapuló vígjáték szerelmi bonyodalmakkal. Az Ez a villa eladó (1935) – Vadnai László²⁵ és Cziffra Géza²⁶ forgatókönyve, Cziffra Géza rendezése – szerelmi karriervígjáték, meglehetősen ügyetlenül összerakott kabaré-epizódok sorozata. Kabos egy zugügyvédet játszik. A csúnya lány (1935) Vadnay színdarabjából készült Gaál Béla rendezésében, operett-betétekkel és revüjelenetekkel.

Az Elnökkisasszonyt (1935) – Andrew Marton²⁷ egyetlen Magyarországon készült filmjét – úgy hirdették, mint a Meseautó „testvérfilmjét”. A sémát a forgatókönyv némileg kifordítja, egy állástalan, de tehetséges fiatalember (Jávor Pál) karrierjét mutatja be gazdag szerelme (Muráti Lili) mellett. Kabos Gyula ezúttal ismét cégvezető. A Budai cukrászda (1935) Zágon István Rózsakirálynő című regényéből készült Gaál Béla rendezésében. A férfi főszereplő nem akar vidéki orvos lenni, de a végén lemond a pesti karrierről és körorvos lesz egy kisvárosban. Kabos régiségkereskedőt alakít. A Halló, Budapest (1935) a Magyar Rádió jubileumára készült vígjátéki keretjátékkal és neves művészek bemutatásával. A Címzett ismeretlen (1935) megint a Meseautó receptje alapján készült vígjáték Bús-Fekete László és Székely István forgatókönyvéből, Gaál Béla tizedik rendezéseként. Kabos foglalkozása ezúttal kerékpárkölcsönző. Az okos mama (1936) szerzői között is sok a bába; Szenes Béla²⁸ ötletéből Békeffy István zenés vígjátékot írt, amelyet a Király Színház mutatott be 1930. november 26-án. Ebből készített forgatókönyvet a rendező, Martonffy Emil. A Három sárkány (1936) nemesebb anyagból került a filmvászonra: Hunyady Sándor A Csaholyi fiú című novellájának színpadi változatát alig egy évvel korábban, 1935. február 16-án mutatta be a Vígszínház. Ebből írt forgatókönyvet Nóti Károly. A film egy új félreértés-sorozattal teszi vidámabbá és mozgalmasabbá az eredeti történetet.

Szenzáció (1936) címmel dolgozott fel három egyfelvonásos vígjátékot Vajda László²⁹ és Székely István, amelynek középső epizódjában Kabos egy botcsinálta késdobálót játszik. A Vadnay László kabarétréfáját megfilmesítő történetben a szerző is megjelenik az ünnepelt író szerepében. Budapesti és olaszországi helyszíneken zajlik Székely István következő vígjátéka, a Nászút féláron (1936), amelyben egy igazi és egy ál-nászutaspár kalandjain nevethet a néző. Székely István soron következő, tizenhatodik filmje, a Duna-parti randevú (1936) középpontjában egy reklámfogásból kibontakozó írói karrier és a hozzá kapcsolódó szerelmi bonyodalom áll, amelyben Kabos könyvügynökként tesz-vesz, hogy még nagyobb legyen a zűrzavar.

Hunyadi Sándor Lovagias ügy című vígjátékát 1935-ben mutatta be a Pesti Színház. A filmváltozat – Vadnay László forgatókönyve alapján, Székely István rendezésében – két évvel később került közönség elé. Alighanem ez Kabos filmszerepei között a legösszetettebb és legárnyaltabb. Aki meg akarja ismerni kivételes színészi erejét, ebben a filmben tudhat meg a legtöbbet színpadi színészetéről is. Ahogy az irodában ért inzultus után hazatér, a cserépkályha mellé áll, hogy a vérig sértett és megalázott Virág urat átjárja a családi tűzhely melege, abban a kisember minden fájdalma, szorongása, menekülése, rettegése benne van. Ekkorra már pontosan megtanulta a kamera előtti játék minden fortélyát. Hogy itt nem elég „úgy csinálni”, itt csak élni, létezni lehet. Egyedül lenni, miközben emberek nyüzsögnek a forgatáson. Vadnay forgatókönyve mindent elkövet, hogy „viccesebb” legyen a film, mint a színdarab, mégsem sikerült átlagos tucatfilmmé silányítani a történetet. És ez mindenekelőtt Kabosnak köszönhető.

Hunyady darabjában egy szerény kis cégről van szó, a filmben viszont egy nagyüzem látható, amitől a konfliktus okozója, Pali (Ráday Imre) mesebeli álomlovaggá lép elő Virág lánya, Baba (a színpadon Muráti Lili, a filmen Perczel Zita³⁰) szemében. A kapcsolatuk kísértetiesen hasonlít a Meseautó vezérigazgatójának és gépírónőjének románcára. Gizike (Gombaszögi Ella) a színdarabban a főnök szeretője. A filmen csak felszínes udvarlás zajlik, amitől a főnökből (Z. Molnár László)³¹ jóságos, bölcs öregúr lesz. A forgatókönyv mindent felnagyít, amiből komikus helyzetet lehet teremteni.

A darabban ezt mondja főnökének Virág, amikor visszasomfordál a munkahelyére: „Párbajozni akartam. Voltam is a kávéházban segédeket keresni. De hála Istennek, nem találtam… Nem párbajozok. Nem jár nekem ekkora luxus. Mert közben rájöttem kínomban, hogy többféle becsület van. Ha egy katonatiszt csinálná, amit most én csinálok, le kellene venni a csillagjait. De tőlem, főnök úr, az volna a becstelenség, ha másképpen csinálnám. Nekem családom van, főnök úr. Egy kis süket mamám, egy feleségem, huszonnégy éve, unberufen… egy kislányom… Nem is arról beszélek, hogy defektet kaphatnék és esetleg… De kérem, főnök úr, egy ilyen párbaj legolcsóbban belejönne ötven pengőbe. Hát nem ezerszer becsületesebb dolog, főnök úr, ha télikabátszövetet viszek haza a kislányomnak ezen a pénzen?”

Ehelyett a filmen Virág elmegy egy vívóterembe, hogy leckéket vegyen, de amikor egy másik tanítványt hordágyon visznek el, letesz a szándékáról. A jelenet mulatságos, már amennyire valakinek a gyávasága nevetésre ingerli a nézőket. Így cseréli ki Vadnay forgatókönyve a darab valamennyi finom, elegáns és a szereplők jelleméből fakadó helyzetét olcsó poénokra. Kabosnak azonban mindezek ellenére sikerül átmentenie a színpadi változat tragikomikus hangvételét, és ízelítőt adni az utókornak egyik fontos színházi szerepéből.

A Fizessen, nagysád! (1937) egyenesen követte a Lovagias ügy forgatását. Ráthonyi Ákos³² filmje szerelmi és állásügyi bonyodalmakkal átszőtt történet Emőd Tamás³³ és Török Rezső³⁴ vígjátéka nyomán, Nóti Károly forgatókönyve alapján, amelyben Kabos egy malomtulajdonost játszik. A Hetenként egyszer láthatom (1937) – Szlatinay Sándor filmje – csapodár és bohém művészvilágot próbál ábrázolni igen gyenge színvonalon. A Hol alszunk vasárnap? (1937) című 1000 méteres rövidfilm egyetlen érdekessége, hogy Kabos másodszor játszik egy filmben a következő nemzedék nagy nevettetőjével, Latabár Kálmánnal. A torockói menyasszony (1937) Indig Ottó³⁵ színdarabjából készült. A Belvárosi Színházban 1931-ben bemutatott vígjáték filmváltozata Keleti Márton első önálló játékfilmje. A Pesti mese (1937) egy szegény lány gazdag amerikai öröksége körüli bonyodalmakról szól, és Kabos bankigazgatóként vesz részt a történetben. Az én lányom nem olyan Csathó Kálmán vígjátékának filmváltozata. A Viki (1937) Bónyi Adorján³⁶ vígjátékából készült, és „a boldog békeidők” világát idézi. Kabos falusi körorvosként fokozza a bajt. A Százhúszas tempó (1937) jó ritmusban pergő karriertörténet, félreértésekre alapozott bonyodalmakkal. A Hotel Kikelet (1937) kabarétréfák modorában zajló történet többszörös házastárs-cserével és féltékenységi konfliktusokkal.

A kölcsönkért kastély (1937) egyike Kabos emblematikus filmjeinek. A Pekár Gyula³⁷ elbeszéléséből (1907), illetve vígjátékából (1914) készült film félreértések szövevényén alapuló mulatságos vígjáték remek színészekkel és remek helyzetekkel, meg persze szerelmekkel. A rendezője az a Vajda László, akiről az egyik filmlexikon azt állítja, hogy „itthon különösebben kiemelkedőt nem alkotott.”³⁸ Hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak, azt ez a film is bizonyítja. A rendezői munka minden szempontból a filmvígjáték mesterfogásainak pompás gyűjteménye. Kabos valódi amerikai milliomost játszik, aki – hogy elkerülje az itthoni rokonság kunyerálását – azt hazudja, hogy elvesztette a vagyonát. Az Úrilány szobát keres (1937) egy pesti házasságról és válóperről szól. A Háromszázezer pengő az utcán (1937) külvárosi környezetben játszódó komédia egy pesti proli gyerekről, bűnügyi és szerelmi kalandokkal. A Maga lesz a férjem (1937) semmiben nem különbözik a hozzá hasonló többi történettől: félreértéseken alapuló vígjáték. A Harapós férj (1937) és a Pillanatnyi pénzzavar (1937) egyaránt hasonló szokvány-bonyodalmak szerény ötlettárából merít.

A Döntő pillanat (1938) kilóg a sorból: a cselekmény néhány erőszakolt fordulata ellenére is figyelemre érdemes munka mind íróilag, mind a rendezés és a színészek játéka szempontjából. A szokatlan témájú filmet Vajda László rendezte Bókay János forgatókönyvéből. A történet Zsoldos Andor Házi főpróba című egyfelvonásosának feldolgozása. A darabot a Művész Színpadon³⁹ mutatták be 1922-ben. A film tragikomédiába hajló filmdráma a színház világáról, hitelesen motivált happy enddel. A történet kiindulópontja, hogy egy budapesti színházi titkár, Kulinyi (Kabos) egy vidéki városban színházat bérel és társulatot toboroz. Magával visz egy lelkes fiatal színész-házaspárt, Pap Évát és Bálint Gábort (Tolnay Klári, Páger Antal), erőfeszítései azonban nem járnak eredménnyel. A fővárosból vendégszereplésre hívott híres színész, Tőrös (Ajtay Andor) addig nem hajlandó színpadra lépni, amíg meg nem kapja előre a gázsiját. A zúgolódó közönség visszaköveteli a belépőjegy árát. A botcsinálta direktor erre nem tehet mást, otthagy csapot-papot, visszamenekül régi pesti munkahelyére színházi titkárnak. Bálinték is követik. A férfi arra kéri Tőröst, engedje át neki egy estére a műsoron levő darab főszerepét, hogy ő is bebizonyíthassa a tehetségét. Tőrös először beleegyezik, beteget jelent, de amikor az ifjú kolléga a próbán túlságosan jónak bizonyul a nagy jelenetben, visszatáncol. Ezt azonban nem árulja el, azt tervezi, hogy majd este váratlanul betoppan a színházba és mégis fellép.

Bálint izgatottan készül a nagy beugrásra. Felesége azonban tudomást szerez Tőrös aljas tervéről, felmegy a lakására, és kikezd a híres nőcsábásszal, aki régóta szemet vetett rá. Szerelmes játékával sikerül visszatartani az öregedő és nagyképű sztárt. Tőrös lekési az előadást, mire beér a színházba, már Bálint játszik helyette, és természetesen óriási sikere van.

A történet nyilván eszünkbe juttatja Kabos nagyváradi és budapesti színházigazgatói kudarcait. Bizonyára a történet önéletrajzi elemei is közrejátszanak abban, hogy a néző nem a szokásos mókáit és szójátékait látja-hallja viszont. Ízelítőt kapunk drámai erejéből, amelyet színpadon is kevés alkalma volt érvényesíteni. „Kabos kiválóan játssza el az önmagát nagy reményekkel bíztató, majd a felmerülő nehézségekkel megbirkózni nem tudó és nehéz feladatok elől megfutamodó, a szerény, de kényelmes színházi titkársághoz visszamenekülő ábrándos, sznob művészlelket” – állapítja meg Nemeskürty István.⁴⁰ A rendező kiváló ízlését dicséri a vidéki színház atmoszférájának gondos megteremtése, a házaspár albérletének visszafogottsága és számos más, a korabeli magyar filmekben ismeretlen hangulat kidolgozottsága.

Hasonlóképpen kiemelkedik a sorból a következő Kabos-film, A papucshős (1938), amelynek forgatását mindössze néhány hónap választotta el a Döntő pillanattól. Látszólag ez is vígjáték, de nem egy a sok közül. Valójában tragikomédia a kispolgári házasság visszásságairól. A forgatókönyvíró Mihály István eredeti filmtémája, a szerep pedig az első abszolút főszerep Kabos filmszínészi életében, Vaszary János⁴¹ kiemelkedő rendezésében.

A történet 1913-ban és 1938-ban játszódik. 1913-ban családi ünnepet ülnek egy pesti polgári családban. A ház eladósorban levő leánya, Rácz Nelli (Erdélyi Mici) előad egy vadonatúj dalt, Zerkovitz Béla Hulló falevél című slágerét, amelyre az egyik vendég kijelenti, hogy nem szereti az efféle modern dalokat. A család felajzva várja a vőlegényt, Balogh Miklóst (Kertész Dezső).⁴² Mindeközben Kovács Gyula hivatalnok (Kabos Gyula) izgatottan próbálja odahaza a vicinével a leánykérést, ami a hirtelen betoppanó vice (Bilicsy Tivadar) előtt kínos magyarázkodásra kényszeríti. Kovács úr mélységes meggyőződése, hogy Nellike őt szereti és nem Baloghot. Gondol hát egy merészet, betoppan Ráczékhoz, és eleinte rendíthetetlen kérőként viselkedik, majd amikor kiderül, hogy lóvá tették, vérig sértve távozik. Elmegy a szomszéd kocsmába, ahol egy unatkozó utcalány próbálja megvigasztalni. A szalonspicces Kovács arról érdeklődik, nem tudnának-e megfelelő halálnemet ajánlani neki. Különböző ötletek röpködnek, amelyek közül mégis az utcalány felajánlkozása a legkedvezőbb. Szó szót követ, Kovács szomorúan hazaballag, kötelet próbál szerezni a vicétől, majd lefekszik, és alkoholmámoros álmában végigéli az összes lehetséges halálnemet. Aztán fölkeresi őt Rácz Nelli és a nyakába borul. Már-már minden jóra fordul. Megtartják az esküvőt, Kovács rá akar gyújtani egy cigarettára, de az újdonsült ara nem engedi.

A jövőben járunk, 1938-ban. Kovács úr boldogtalan papucsférj. Családja folyton kiröhögi, ő elhunyt apósa arcképéhez fordul panaszával. Este Kovácsné estélyt ad, amelyen egy tekintélyes méltóságos úr is megjelenik. A szerepet a vice vállalta, természetesen megfelelő honorárium ellenében.

Az estélyen megismétlődik az 1913-as helyzet. Ugyanazok a vendégek vannak jelen, ugyanúgy viselkednek, csak modernebbeknek gondolják magukat. Megint felhangzik a divatos sláger, de az ál-méltóságos úr botrányt csinál. Kovács kirúgja, úgy dönt, hogy mégiscsak jobb, ha öngyilkos lesz. 1913-ban azért akart meghalni, mert Nellike nem lett az övé, most meg azért, mert az övé lett.

Felébred a lidérces álomból, és megkönnyebbülten indul Nellike esküvőjére, aki hála Istennek Balogh felesége lesz. Balogh cigarettára gyújt, és Nellike ezúttal egy szóval sem tiltakozik.

A papucshőssel kapcsolatban több elemző emlegeti René Clair 1927-ben készült némafilmjét, A florentin kalapot,⁴³ a francia avantgárd egyik szellemes karikatúráját mint a valóságot a valóság fölé emelő szürrealista filmköltészet jellegzetes remekét. Vaszary János bizonyára jól ismerte, és ihletően hatott pompás alkotására, amely méltó betetőzése Kabos filmszínészi életművének.

Hátravan még a Rozmaring (1938) című film, amely szokványos sémákból összetákolt, félreértéseken alapuló vígjáték Harsányi Zsolt 1929-ben írott regényéből, illetve annak operett-változatából. Ezzel ért véget Kabos magyarországi pályafutása.

1939. január 23-án Az Estben egy rövid hír tudatta: „Szombaton vonatra ült Kabos Gyula. Nem adott interjút, nem mondott semmit, csak nézett.”

Amerikai álom

A Torockói menyasszony végén van egy jelenet, amelyben Kabos mint Herskovics zsidó kocsmáros ezt mondja egy parasztlányról, akiről sokan azt állították, zsidó, majd kiderült, hogy mégsem: „Mit szenvedett a Rózsi? Mondja már, hát négy hétig zsidó volt. Nem ártott neki. Bár mindenki megpróbálná. Csak két hétig.”

Lehet, hogy 1937-ben voltak még, akik nevettek ezen. Jópofa poénnak gondolták. De 1938. május 29-én kihirdették az első zsidótörvényt, amely kimondta, hogy a szellemi szabadfoglalkozású pályák állásainak legfeljebb a húsz százalékát tölthetik be zsidó vallásúak. A második zsidótörvény pedig – amely hat százalékra csökkentette a zsidók arányát – alig egy évvel később, 1939. május 5-én lépett hatályba. Kabos a feleségével ekkor már New Yorkban volt. Február 1-jén a Transatlantique hajózási vállalat Paris nevű hajójának turista osztályán hajóztak ki Le Havre-ból. Az angliai Southamptonban meglátogatták István fiukat, aki Angliában tanult, majd a 28 000 tonnás tengerjáróval tovább hajóztak, és átszelték az Atlanti Óceánt.

Az amerikai magyar lapok megírták Kabos érkezését. A kikötőben nagy tömeg várta. Egy magyar vállalkozó szervezte a vendégszereplést, amelyben arról állapodtak meg, hogy valamelyik magyarlakta város mozijában levetítenek egy-egy Kabos-filmet, utána pedig a művész személyesen is fellép néhány magánszámmal. Az egyik amerikai magyar újság terjedelmes interjút közöl a híres vendéggel, amelyben ez olvasható: „Pár hónapot tölt nálunk Kabos Gyula, és ezalatt módjában lesz mindenkinek, akik filmjeit megismerték és megszerették, hogy személyesen is megismerkedjenek vele, mert Kabos mester a Zűrzavar⁴⁴ című kitűnő magyar vígjátékkal, melyben nagyszerű szerepe van, elsőrendű társulattal bejárja Magyar-Amerika városait, hogy azok, akik eddig csak filmen látták, személyesen is láthassák, hallhassák.”⁴⁵

Csortos Gyulával a Hyppolit, a lakáj című filmben

 

Kabos korábban is többször emlegette, hogy amerikai szerződésekkel kapacitálják, de ezeket eddig mindig elutasította. Hogy ezeknek a híreknek mennyi volt a valóság-alapjuk, nehéz megállapítani. A külföldi kapcsolatairól mindig szívesen beszélt, gondoljunk csak a korábban említett állítólagos Reinhardt-meghívásra. De már 1936-ban hollywoodi szerződéseit emlegette a Színházi Élet riporterének: „Negyedszer hívnak Amerikába, de eddig egyetlenegyszer sem volt lelkierőm aláírni a szerződést.”⁴⁶

Arról viszont sohasem ejt egyetlen szót sem, se a sajtónak, se a családi levelezésében, hogy 1939-ben miért tett eleget a meghívásnak. Nem beszél a félelmeiről, a várható üldöztetésekről, mintha ezek messze ívben elkerülnék őt. Szinte valamennyi levele (már amelyek hónapok múltán eljutottak a címzettekhez) egyetlen diadalmenetként írja le amerikai útját. Felesége sokkal józanabbul látja a helyzetüket, különösen, miután egyre több csalódás érte őket mind anyagilag, mind művészi szempontból. De egyelőre még minden rózsaszínűnek látszik. Az amerikai magyar sajtó terjedelmes tudósításokat közöl Kabos terveiről és fellépéseiről. „Kabos Gyula személyes fellépte New Yorkban, március 26-án. A Zűrzavar című 3 felvonásos vígjáték fog színre kerülni a 86-ik utcai Yorkville Casinoban. Budapesten a Vígszínházban 150-szer lépett fel Kabos ebben az ötletekben gazdag, helyzetekben pazar komikummal fűszerezett vígjátékban. Kabos Gyula humora, briliáns művészete, ragyogó egyénisége felejthetetlenül szép és kimagasló élménnyé teszik vendégjátékát, amely alkalommal kitűnő New York-i magyar színészek fognak fellépni” – írja az Amerikai Magyar Népszava.⁴⁷ Az Egyetértés viszont figyelemre méltó bírálatot közöl a produkcióról: „Kabos Gyula, a magyarság közkedvelt moziszínésze, múlt héten szerepelt társulatával Bridgeporton és South Norwalkon. Mindkét helyen telt ház nézte végig az előadásokat, a vélemények azonban megoszlottak. Sokaknak tetszett, sokaknak nem. Kabosnál is bebizonyosodott az a régi szabály, hogy minden kiváló színész – különösen moziszínész – megfelelő környezetben, teljesen berendezett színpadon érvényesül a legjobban, s mihelyt kilépnek a mozivászon álomvilágából, megszokott, jeles kollégáik és fényes természetes vagy mesterséges díszletek közül az egyszerű, üres színpadra, a közönség csalódottnak érzi magát.”⁴⁸

A nyári holtszezon után Kabos új produkcióval és új társulattal folytatja turnéját. Az Egyetértés így tudósít a készülő eseményről: „Jelentettük már, hogy Kabos Gyula, a legkiválóbb magyar komikusok egyike, a páratlanul népszerű filmszínész színtársulatot szervezett és társulatával október 18-án, szerdán este mutatkozik be a Bridgeporton, a Szent István Hallban. Elő fogják adni a Sárgapitykés közlegény című három felvonásos, pompás operettet, kilenc képben. A híres operett szövegét és zenéjét Erdélyi Mihály, a Fehérvári huszárok és a Régi jó idők ismert szerzője írta… Kabos Gyula életének egyik legjobb szerepét fogja eljátszani és könnyekig megnevettetni az ő hűséges, rajongó közönségét.”⁴⁹

Hamarosan arról is értesülünk, hogy „rendkívüli siker volt Kabos Gyula operett előadása. Két előadás közönsége viharos tetszéssel fogadta az újszerű pazar pesti táncos-énekes operett bemutatását és a beillesztett pompás pesti kabarét.”⁵⁰ A közleményből kiderül, hogy Kabos slágerekkel, kabaréjelenetekkel tűzdelte tele az előadást, amelyben fellépett Lugosi Béla,⁵¹ a híres-nevezetes Drakula, valamint Keleti Juliska⁵² dizőz is.

A lap azt is megírja, hogy a kabaré-jelenetet a második felvonásba illesztették, és annak legjobb száma Lőrincz Miklós Április bolondja című tréfája volt. Ugyanez az újság október 19-én tájékoztat Kabos aznap esti előadásáról. November elején egyik levelében már a karácsony előtti „holt szezonra” panaszkodik. A helyzet az, hogy szélnek eresztette a társulatát.

A New York állambeli Passaic Szent István termében november 10-én és 11-én levetítették A papucshőst. Bridgeportban ugyancsak két alkalommal, november 27-én és 28-án a Háromszázezer pengő az utcán került bemutatásra, amelyen Kabos személyesen is fellépett, „hogy mindenkinek lehetővé tegye a nagyszerű film és a még nagyszerűbb színész előadásának megtekintését.”⁵³

Megvalósult régóta dédelgetett terve, a Kabos Színpad. Az Amerikai Magyar Népszava decemberben bekeretezett, nagybetűs hirdetést közölt: „Kabos Gyula a Gypsy Campben! December 25-től, karácsony hétfőjétől minden este fellép Kabos Gyula, a legnagyobb magyar filmkomikus és tíztagú társulata változatos, nagyszerű program keretében. Öt pompás bohózat – ötletes, szellemes. – Zene és énekszámok. Első előadás esténként 7.30, második 9 után. Elejétől végig a színpadon van és kacagtat Kabos Gyula. Belépődíj nincs. Nincs »kötelező teríték« (Cover charge). Ifj. Berkes Béla híres zenekara és Medveczky Ferenc zongoraművész szolgáltatják a zenét. Gypsy Camp Magyar Vendéglő, 181 East 87th Street, New York. Teljes vacsora a pipacs teremben 75 cent.”⁵⁴

De a Kabos Színpad se tartott sokáig, mert egy hónap múlva az Egyetértésben azt olvashatjuk, hogy Kabos Gyula, a legnagyobb magyar filmkomikus személyesen lép fel Springwoodban, a magyar moziban, ahol a Hol alszunk vasárnap című filmjét fogják vetíteni, népszerű mozi-helyárakkal, s ott ő maga személyesen is fellép január 27-én és 28-án.”⁵⁵ Ezek szerint a Kabos Színpad is feloszlott, Kabos most már csak néhány jelenettel és tréfával szerepel a mozivászon előtt.

Ugyanez történik február 3-án és 4-én a Passaicon Szent István mozitermében, ahol a Lovagias ügyet vetítik. Az Amerikai Magyar Népszava előzetesen értesíti az olvasókat az eseményről és Kabos fellépéséről. 5-én már New Jerseyben lép fel az Európa Filmszínházban. „Kabos Gyula vasárnapi, hétfői és keddi előadásai valóban igazi színházi eseménynek számítanak – olvashatjuk az amerikai magyar sajtóban – és az előadások annál is nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot, mert a népszerű filmszínész legjobb filmjeit is műsorába illesztette az Európa Színház.”⁵⁶

1940 áprilisától megint egy nyolctagú együttessel vándorol; a Sárgapitykés közlegényt játsszák. Közben a nyugati úton feljegyzéseket készít, amelyből könyv készül Pesten kezdődött címmel. Alcíme: Kabos Gyula film-regénye. Clevelandben jelenik meg a Royal Printing kiadásában. Még egy könyvet ír, amelynek Öcsém a címe. Ebben társszerzők is részt vesznek, de a színes, tulipános-magyaros borítón csak Kabos neve szerepel.

Ebben az évben egy filmszkeccset is készít, amelyről azonban csak a levelezésükből értesülhetünk. Kabosné ezt írja a lányának: „A könyvvel most nem foglalkozunk, majd a túrán adjuk el. Most indulunk 20-án túrára egy itt készült magyar film szkeccsel. Amerikában még ez nem volt, ez az első, remélem sikerülni fog. Van egy társunk, áldott rossz ember. Szemere Pali volt a rendező Gyula bácsi keze alatt. A film-rész rövid előjátéka a darabnak.” Kabos ennyit fűz hozzá: „Nagyon nagy munkában vagyok, hát sokat most nem írok. Most fejeztem be egy filmet, amit saját vállalatomban csináltam. Remélem, hogy az a jó Isten kicsit most már ránk fog nézni. Csókollak mindnyájatokat: Gyula.”⁵⁷

Annyit tudhatunk még Kabos filmográfiájából, hogy a vállalkozás 1940 októberében készült el, a forgatókönyv szerzője Kabos, a rendező Szemere Pál és Kabos, aki egy őrmestert játszott. A játék címe: Ne menj kislány a tarlóra. A körülbelül 20 perces filmbejátszás és az élő színdarab szövegkönyve elveszett.

Az Amerikai Magyar Népszava 1941. márciusi számában előzetes tájékoztatás jelenik meg Kabos és társulata New Brunswick-i fellépéséről. Ebben színre kerül a Rózsa Sándor szerelme, valamint az Öreg ember nem vénember című „nagyon mulatságos zenés operett, melynek főszerepében megtaláljuk a társulat összes tagjait. Tekintettel a nagy, háromórás műsorra, a költséges kiállításra, a rendes mozihelyárakat csak nagyon csekély mértékben emelte a társulattal járó jelentős kiadás. A helyárak úgy vannak megállapítva, hogy az előadást mindenki végignézhesse.”⁵⁸ Ebben az előadásban Kabos felesége már nem jegyszedő és súgó, mint az előző turnékon, hanem színésznőként is szerepel, Szegedy Irma művésznéven.

A Lovagias ügy című filmben

 

Volt Kabosnak még egy régi titkos vágya: hogy angol nyelvű színpadon is játszhasson. Nagyon jól beszélt angolul, de tanárt fogadott, aki a színpadi beszédet meg az amerikai szlenget gyakorolta vele. Ezután szerződést kapott a Broadway-re, A waterlooi csata⁵⁹ főszerepére. Előtte egy brooklyni kis színházban lépett fel. Ekkor érte az első szívroham. Ezután a lakásán, majd a szállodai szobájában ápolták, de mihelyt jobban lett, folytatta a próbákat. Hamarosan újabb infarktust kapott, majd a harmadik, végzetes roham is bekövetkezett.

Az Amerikai Magyar Népszava első oldalán ez olvasható: „Kabos Gyula, a kitűnő magyar színész, aki úgy színpadi, mint film teljesítményeivel arany betűkkel írta be nevét a magyar színészet történetébe, két hétig tartó súlyos betegség után 1941. október 6-án, ötvennégy éves korában a Greenpoint Hospitalban, Brooklynben örökre lehunyta a szemeit.” – Ezután a cikkíró ismerteti Kabos pályafutását, majd így folytatja: „Szeptember 20-án Greenpointon lépett fel. A színpadon lett rosszul. Szívrohamot kapott. Beszállították a Greenpoint Hospitalba, de a leggondosabb orvosi kezelés sem segíthetett rajta. Tüdőgyulladás lépett fel és Kabos állapota ettől fogva aggasztóvá vált. – Temetése szerdán délután 2 órakor lesz a N. Y. Undertaking Co. kápolnájából, 348 East 79 th. St. New York City.”⁶⁰

Epilógus

Amikor zsidó temetőben járok, mindig megrendülök a sírokra helyezett kavicsok láttán. A keresztény temetők virágai és koszorúi elhervadnak, de a kövekben van valami mindenre elszánt kísérlet az elmúlás legyőzésére. Az évszázadok során simára csiszolódott kavics dacol az idővel. Azt sugallja, hogy az örökkévalóság várja mindazokat, akiknek a földi élete véget ért.

Kabos Gyulának két síremléke van Pesten. Az egyik a Kozma utcai izraelita temetőben, a másik Farkasréten. A Kozma utcai sír megkopott, régimódi sírkövén ezek a nevek láthatók: Kann Zsigmond 1850−1930, Kann Zsigmondné Meister Rozália 1852−1930, Kabos Gyula színművész 1888−1941, Kann Márkusz 1891−1914. Tehát ez valójában a szülők sírja, hiszen sem Kabos Gyula nem itt nyugszik, sem az öccse, Márkus, aki az első világháborúban, az olasz fronton esett el, és idegen földben nyugszik. Hogy miért került a sírkőre hibásan Kabos születési éve (hiszen nem 1888-ban, hanem 1887-ben született), máig nem derült ki. New York-i sírhelyét viszont azért nem sikerült sokáig megtalálni, mert tévesen került rá a neve: KOBAS. Egy amerikai magyar rajongójának köszönhetjük, hogy földi maradványai 1996. november 30-án hazakerültek. Valakinek, aki talán a szüleitől vagy a nagyszüleitől hallott Kabosról. Lehet, hogy ott ültek Kabos valamelyik előadásán egy amerikai kisvárosban, és jókat röhögtek a vicceken, a bóvlikon, amikkel megpróbált hadat üzenni az őt száműzetésre ítélő kornak.

Egyszer egy újságíró azt kérdezte tőle, milyen érzés ilyen tréfás embernek lenni, aki mindig a világ humoros oldalát látja. Kabos dühös lett és így válaszolt: „Ez óriási tévedés, uram! Én egy nagyon szomorú ember vagyok, csak mániákusan ragaszkodom a vidámsághoz, és addig nem nyugszom, amíg nem látok nevető arcokat magam körül. És különben is, manapság kötelességünk jókedvet csinálni, és akkor is nevetnünk kell, ha sírni szeretnénk.”

Ez az indulatos mondat egy nagy komédiás mélyen átgondolt hitvallása.

BALOGH GÉZA

Felhasznált irodalom

Alpár Ágnes: A fővárosi kabarék műsora 1901−1944., Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1978.

Alpár Ágnes: A fővárosi kisszínházak műsora 1914−1944, Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1974., 1978.

Kabos Gyula 1887-1941 – Születésének századik évfordulójára, Magyar Filmintézet, Budapest, 1987.

Koch Lajos: A budapesti Magyar Színház műsora, Színháztudományi Intézet, Budapest, 1960.

Koch Lajos: A Fővárosi Operettszínház műsora 1923−1973, Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1973.

Koch Lajos: A Király Színház műsora, Színháztudományi és Filmtudományi Intézet, Budapest, 1958.

Magyar Bálint: A Magyar Színház története, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1985.

Magyar Bálint: A Vígszínház története, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1979.

Magyar színházművészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.

Magyar színháztörténet 1920−1949, Magyar Könyvklub, é. n.

Nemeskürty István: A képpé varázsolt idő, Magvető, 1984.

Székely István: Hyppolittól a Lila ákácig, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978.

Jegyzetek

¹ Nagyváradi Napló, 1912. június 14.

² Garas Márton (1883−1930) 1906-ban elvégezte a Színiakadémiát, utána a Magyar Színház tagja volt. 1911-ben Reinhardt berlini társulatánál játszott. Itt ismerkedett meg a filmrendezés alapjaival. Később az Új Színpadon, aztán Kolozsváron játszott. 1924-ben rövid ideig színházi rendező volt Budapesten, majd visszatért Berlinbe.

³ Deésy Alfréd (1877−1961) színész volt Nagyváradon, Szegeden, Kolozsváron, Debrecenben, Budapesten. 1916-ban kezdett filmeket rendezni. A hangosfilm-korszakban filmre vitte többek között Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát.

⁴ Janovics Jenő (1872−1945) színész, rendező, színházigazgató, színháztörténész, az erdélyi színjátszás kiemelkedő alakja, a magyar filmgyártás úttörője.

⁵ A gyártó cég neve.

⁶ Nemeskürty István (1925−2015): A képpé varázsolt idő, Budapest, 1983, p. 138.

⁷ Charles Prince (Rigadin, 1872−1933) híres francia burleszkszínész 1911 és 1921 között. A német nyelvterületen Moritz, Magyarországon Móric néven ismerték.

⁸ Max Linder (1883−1925) francia komikus, hatalmas mennyiségű rövidfilm készült vele, de hosszabb lélegzetű bohózatokat is játszott. 1913-ban Budapesten is fellépett.

⁹ Mozgófénykép Híradó, 1917. július 15.

¹⁰ A Hunnia Filmgyár Rt. a magyar filmgyártás történetének egyik legjelentősebb alkotóműhelye. 1928-ban alakult meg a Corvin Filmgyár jogutódaként. Az államosításkor, 1948-ban megszűnt.

¹¹ Nóti Károly (1892−1954) a kolozsvári Keleti Újság munkatársa, 1919 őszén az Apolló Kabaréban debütált mint kabarészerző. A húszas évektől a pesti kabaré meghatározó személyisége.

¹² Székely István: Hyppolittól a Lila ákácig, Budapest, 1978.

¹³ Nemeskürty, i. m. p. 370.

¹⁴ 2000-ben a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének, valamint a MÚOSZ Film- és Tévékritikusok Szakosztályának tagjai az MTV felkérésére arról szavaztak, mely filmeket tartják a magyar filmtörténet legjobb munkáinak. A Hyppolit a 7. helyen végzett.

¹⁵ 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjai a legjobb 56 magyar filmalkotásról döntöttek. Ezen a szavazáson Székely István filmje a 27. helyet szerezte meg.

¹⁶ Az interneten valamennyi „elveszett” film megtekinthető.

¹⁷ Szlatinay Sándor (1899−1980) zeneszerző, rendező. Fontosabb filmrendezései: Sok hűhó Emmiért, Bercsényi huszárok, Hetenként egyszer láthatom.

¹⁸ György István (1899−1958) filmrendező. Festőművésznek készült, a Képzőművészeti Főiskolán végzett. 1927-ben készítette első önálló filmjét, munkái főleg paraszttémájúak. Fontosabb filmjei: Göre Gábor visszatér, Sárga rózsa, Enyém vagy.

¹⁹ Csathó Kálmán (1881−1964) író, rendező, 1914 és 1924, majd 1931 és 1935 között a Nemzeti Színház főrendezője.

²⁰ Gaál Béla (1893−1945) színészként kezdte a pályát, majd a Madách Színház alapító igazgatója lett. A húszas években a Star filmgyár rendezője, majd ismét színházban folytatja a pályát. A hangosfilm-gyártás kezdetén végleg visszatér a filmhez. Legjelentősebb munkái: a Meseautó és a Budai cukrászda.

²¹ Nemeskürty, i. m. p. 465.

²² Mihály István (1892−1945) újságíró, népszerű kabarészerző. A harmincas években filmforgatókönyveket, operetteket írt.

²³ Farkas Imre (1879−1976) költő, színműíró, zeneszerző, 1920-tól a Pesti Hírlap munkatársa. Operettjeit – amelyeknek zenéjét is ő szerezte – hosszú ideig játszották. A Színházi Életben, majd a Színházi Magazinban „postarovatot” vezetett.

²⁴ Martonffy Emil (1904−1983) filmrendező, forgatókönyvíró, színházigazgató. Elsősorban vígjátékokat rendezett (Családunk szégyene, Egy bolond százat csinál), 1945 után oktatófilmeket készített.

²⁵ Vadnay László (1904−1967) író, konferanszié. A pesti humor történetében nevezetes műve Hacsek és Sajó párbeszéde. Számos sikeres vígjáték szerzője. 1938-ban az Egyesült Államokba távozott.

²⁶ Cziffra Géza (1900−1989) filmrendező, dolgozott Ausztriában, Németországban, a harmincas években Magyarországon is forgatott.

²⁷ Marton Endre (Andrew Marton, 1904−1992) magyar származású amerikai filmrendező, akciórendező, producer, vágó. 1923-ban Hollywoodban Ernst Lubitsch munkatársa lett, 1927-től Berlinben, 1936-tól Angliában dolgozott. Több sikeres tévésorozat alkotója.

²⁸ Szenes Béla (1894−1927) író, újságíró, a század eleji pesti humor jellegzetes képviselője.

²⁹ Vajda László (1904−1965) Berlinben, Londonban és Párizsban segédoperatőrként kezdte a pályáját, majd vágó lett. 1935 és 1940 között Budapesten rendezett, 1940-től Párizsban és Olaszországban dolgozott. 1942-ben Spanyolországban telepedett le. Az ötvenes évektől német nyelvterületen jelentős filmeket alkotott.

³⁰ Perczel Zita (1918−1996) a Nemzeti, majd a Vígszínház tagja, 1940-től az Egyesült Államokban élt. Igazi sikereit filmszerepeinek köszönhette. Fontosabb filmjei: Az új rokon, Meseautó, Budai cukrászda, Duna-parti randevú.

³¹ Z. Molnár László (1883−1956) a Színiakadémia elvégzése után a Magyar Színház szerződtette, majd több fővárosi színházban játszott epizódszerepeket. Számos filmben tűnt fel kisebb-nagyobb karakterfigurákban.

³² Ráthonyi Ákos (1908−1969) Londonban ismerkedett meg a filmszakmával, majd Hollywoodban és Párizsban dolgozott Korda Sándor asszisztenseként. 1935-ben hazatért, több sikeres filmet rendezett, saját filmvállalatot alapított. 1947-től ismét külföldön, elsősorban az NSZK-ban élt és rendezett.

³³ Emőd Tamás (1888−1938) újságíró, költő. Jogot végzett Nagyváradon, majd a Nagyváradi Napló munkatársa lett. A Holnap költőinek legifjabb tagja. Az Andrássy úti, a Blaha Lujza, majd az Új Színház igazgatója. Mintegy 300 dalszöveg és 80 egyfelvonásos szerzője.

³⁴ Török Rezső (1895−1966) író. Vígjátékai, operettjei, filmjei, regényei itthon és külföldön sikert arattak. Könnyed, humoros, érzelmes művei a húszas−harmincas évek irodalmának jellegzetes darabjai.

³⁵ Indig Ottó (1890−1969) író, hírlapíró. A kolozsvári Ellenzék, majd a Hétfő Reggel szerkesztője. 1928-tól Budapesten, 1938-tól Párizsban, 1951-től Münchenben élt. Elbeszéléskötetek, regények szerzője, de legnagyobb sikereit színdarabjaival aratta.

³⁶ Bónyi Adorján (1892−1967) író, lapszerkesztő, Nagyváradon Juhász Gyula tanítványa. 1919 és 1944 között a Pesti Hírlap irodalmi szerkesztője. Számos novella, regény szerzője, több színdarabját megfilmesítették.

³⁷ Pekár Gyula (1867−1937) jogi tanulmányok után a Magyar Hírlap munkatársa lett. 1901 és 1935 között rövid megszakításokkal parlamenti képviselő, majd államtitkár és tárca nélküli miniszter. Termékeny, de középszerű irodalmi munkásságát számos elismerés kísérte. A kölcsönkért kastélyt 1914-ben mutatta be a Nemzeti Színház Csathó Kálmán rendezésében, majd a húszas években a Király Színház zenés változatban, A hamburgi menyasszony címen játszotta.

³⁸ Új filmlexikon, Bp., 1973, főszerkesztő: Ábel Péter

³⁹ 1922 és 1925 között a Csengery utca 68. szám alatti színházteremben működő irodalmi kabaré.

⁴⁰ In: Nemeskürty i. m., p. 406.

⁴¹ Vaszary János (1899−1963) rendező, író, színigazgató. 1923-ban a Renaissance Színházban kezdte pályáját, majd Párizsban az Est-lapok tudósítója volt. Hazatérése után 1927-től a Magyar Színház rendezője, a negyvenes években az Andrássy úti Színház igazgatója. Kedvelt vígjátékíró. Filmrendezőként 1937-ben mutatkozott be. A második világháború után feleségével, Muráti Lilivel Ausztráliába mentek, majd Párizsban, 1949-től Spanyolországban telepedtek le, ahol színtársulatot szervezett.

⁴² Kertész Dezső (1890−1965), vidéki évek után a Vígszínház szerződtette. 1924-ben az Unió Rt. kötelékébe lépett. Szinte valamennyi fővárosi színházban fellépett.

⁴³ Le chapeau de paille d´Italie

⁴⁴ Jean de Létraz (189−-1954) bohózatát a Pesti Színház mutatta be Mackó címen 1936. február 26-án.

⁴⁵ Amerikai Magyar Népszava, 1939. február 18.

⁴⁶ Színházi Élet, 1936. március 15.

⁴⁷ 1939. március 15.

⁴⁸ Egyetértés, 1939. március 24.

⁴⁹ Egyetértés, 1939. szeptember 29.

⁵⁰ Egyetértés, 1939.november 24.

⁵¹ Lugosi Béla (1883−1956) magyar származású amerikai színész. Vidéki évek után a Magyar Színház, majd a Nemzeti Színház tagja. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált. 1921-től az Egyesült Államokban élt. Leghíresebb filmszerepe a Drakula című rémtörténet-sorozat címszerepe volt.

⁵² Keleti Juliska (1885−1972) énekesnő, színésznő. 1901-ben lépett színpadra először a Magyar Színházban. 1907-ben a Bonbonnière színpadáról meghódította a közönséget. A Vígszínházban ő játszotta először a Tatárjárás című operett primadonna szerepét. Ezután férjhez ment és az Egyesült Államokba költözött.

⁵³ Egyetértés, 1939. november 27.

⁵⁴ Amerikai Magyar Népszava, 1939. december 19.

⁵⁵ Egyetértés, 1940. január 26.

⁵⁶ Amerikai Magyar Népszava, 1940. február 1.

⁵⁷ Idézi Cenner Mihály: Kabos Gyula a színpadon, Magyar Filmintézet, 1987. p. 174.

⁵⁸ Amerikai Magyar Népszava, 1941. március 1.

⁵⁹ Lengyel Menyhért 1924-ben írt drámája.

⁶⁰ Amerikai Magyar Népszava, 1941. október 7.