„Kleist elbeszéléseiben és színdarabjaiban a cselekmény egy pontján felfüggesztődik a jogrend. Az állam rövid időn belül az anarchia állapotába kerül(het). Nem tudni, hogyan tovább” – írja az EXIT Generáció előadása, a Homburg herceg kapcsán kritikájában Szekeres Szabolcs. Ez „átmeneti időszakban, ebben a jogi és közigazgatási hiátusban történik a lényeg, mert megkérdőjeleződik minden, ami addig biztos volt” – folytatódik a gondolat az írásban.

Szinte rímel erre Urbán Balázs reflexiója A kastély című Kafka-regény Bodó Viktor rendezte vígszínházi adaptációjáról szólva: „ebben a világban színpadi értelemben bármi váratlan megtörténhet, miközben ontológiai értelemben semmi sem történhet váratlanul”. Jól mutatja, mennyire meghatározó viszonyítási pont a színház világában Shakespeare Hamletje, hogy Urbán Balázs két alakot ekként jellemez: „Rosencrantz és Guildenstern egy kafkai világban”.

Hogy Darvay Nagy Adrienne a temesvári Állami Magyar Színház játszóhelyének történetéről írva Rudolf főherceg és édesanyja, Erzsébet királyné (Sissi) kapcsolatát Hamlet és Gertrude viszonyához hasonlítja, nem meglepő a magát előszeretettel „hamletológus”-ként definiáló szerzőtől (mint írja: „A Habsburg-ház »Hamletjének« gazdag, ám rövid élete – ugyanúgy 30 éves korában halt meg, mint szöveg szerint Shakespeare címszereplője – sok más szempontból is hasonlít a »dán királyfi tragédiájára«”), ám a trianoni döntés előtt játszódó Hunyady Sándor-dráma, a Feketeszárú cseresznye nagy sikerű, több évig játszott miskolci előadására reflektálva D. Magyar Imrének is a Hamlet jutott eszébe egy dramaturgiai változtatásról, mondván: „Ha a dán királyfi nem hal meg az előadás végén, akkor nem Shakespeare drámáját láttuk”. E gondolatmenetet folytatva írja: „Ily módon felesleges idéznem, amit az előadás hatására Hunyadytól és Hunyadyról elolvastam – egész jó kis szakdolgozatot tudnék már rittyenteni belőle”.

Ha nem is szakdolgozatot, de tanulmányt írt Csadi Zoltán, az ELTE doktorandusza Hunyady Sándor egy másik igen népszerű művéről, a Lovagias ügyről.

Míg Hunyadynak ebben a darabjában a megalázott kisember nem engedheti meg magának az önérzetességet, A Noszty fiú esete Tóth Marival című Mikszáth-regény Tóth Mihálya, a meggazdagodott polgár, iparos igen – meg is leckézteti a dzsentri Noszty Ferit. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Mikszáth-adaptációjának mai vonatkozásait Turbuly Lilla firtatja.

Mikszáth regényéből két film is született: 1937-ben Székely István, 1960-ban Gertler Viktor rendezésében. Utóbbiban Páger Antal játszotta Mari édesapját, Tóth Mihályt – Páger Antal pályaképéről indul most három részes sorozatunk, Balogh Géza klaviatúrájából.

Páger 3 éves volt, amikor egy nagy európai turné keretében Budapesten vendégszerepelt a japán művészházaspár, Kawakami Sadayakko és Kawakami Otojirō. A Kelet és a Nyugat kultúrájának találkozásával, egymásra hatásával foglalkozik Doma Petra Az idegen vonzásában című könyve, melyről Koósz István írt recenziót.

A japán színházban a gesztusok, a mimika másként jelek, mint az európaiban. Az utcai falfestészet, a graffiti műfaja hasonlóképp másként megközelíthető, mint a hagyományos festészet. Lugosi Lugo László ennek a másságnak a lényegét próbálta megragadni felvételein, „egy lázadó, helykereső, bátor, szembeszálló szubkultúra” művészetét.

Szűcs Katalin Ágnes