Ács János győri Hamlet-rendezése csalódást keltett bennem, mert úgy láttam, tisztes ismeretterjesztő előadást ígér, aztán megbicsaklik, jócskán kerül bele kevéssé eredeti rendezői magamutogatás. Cseke Péter kecskeméti Harmadik Richárdjával ezen az alapon, ebből a pozícióból akár elégedett is lehetnék. Ismeretterjesztést ígér, és azt meg is adja. Rögtön az elején annak is indul. Nem York napsütésével kezdődik, hanem egy tablóval, ahol pártok, érdekcsoportok és családi kapcsolatok szerint ügyesen, értelmesen elrendezve állnak a szereplők, a mélyből (a zenekari árokból) érkező Fazakas Géza (később Stanley és második gyilkos) pedig igyekszik világosan és szellemesen elmagyarázni, hogy ki kicsoda, milyen szerepet játszott a történetben, illetve a történelemben, és hogyan végezte. (Nem sokan érték meg a természetes halált.) Később pedig alapos húzások, a történet tekervényeinek néhol radikális átvágása is segíti a mai nézőt az eligazodásban. Ez szükséges is, mert az előjáték derűs, csevegő elbeszélése bármennyire tiszta és világos, a dolog természeténél fogva nem könnyen követhető, inkább arra alkalmas, hogy előlegezze a történet szörnyű bonyodalmait, és inkább a szövevényesség érzetével mulattat, mintsem elősegíti a későbbiek követését. Groteszk humorral, nagyvonalú iróniával ágyaz meg a továbbiaknak. Egyúttal azt is nyomatékkal közli, hogy színházban vagyunk, amikor a figurák bemutatása közben tudatja, hogy egy-egy színész ezúttal több szerepet is játszik.

 

kecskemet_richrd 26
Kőszegi Ákos, Sára Bernadette és Hegedűs Zoltán (fotók: Walter Péter)


Ezzel a könnyed, hogy ne mondjam, a tárgyhoz képest frivol hangvétellel némiképp élét, súlyát is veszi a későbbieknek. Az „ilyen a világ” bölcsességével előre tompítja érzékenységünket, nehogy túlságosan fájjon, amit látni, hallani fogunk. S ezt a bölcsességet az előadás végén nyomatékosítja is a rendező: Richmond békehirdetése után visszajön Richárd, és kezdi újra híres monológját. Nem túl talányos rejtvény, mindenki értheti: a történelem kereke csak úgy forog tovább, mint eddig, a nagy mechanizmus változatlanul működik ezután is, jönnek az új Richárdok.

A történelem elvont és örök terét fekete lépcsővel jelzi Mira János díszlete, ezt az emelkedőt fekete hátsó falakkal szűkíti-tágítja a rendező az adott jelenet térszükséglete szerint. Bánki Róza jelmezei sem jelölnek ki korszakot, alapjában mai stílusukkal is csak általános, mindenkori jelen időre utalnak, és természetesen igazodnak a szereplők jelleméhez, társadalmi helyzetéhez, rangjához. A királynők (Erzsébet, Anna) eleganciáját különleges kalapok is kiemelik, Margit hanyagul kigombolt télikabátban szórja átkait. Richárd világos nyári öltönyben szövi galád cseleit, királyként könnyű, sapkaként le-föl kapható koronát visel. Néhány gázálarc meg a gyilkolódásokhoz használt, harsányan csattanó revolverek is az örök jelent éreztetik. A hangkulisszáról Aldobolyi Nagy György zenéje gondoskodik.

 

kecskemt_richrd 6
Réti Erika és Hegedűs Zoltán


Kőszegi Ákos most is céltudatos, átgondoltan dolgozó színésznek bizonyul. A címszerepet az előadáshoz szabja. Nincs benne az a rettentő feszültség, erő, intenzitás, mint előző szerepében, Székely János darabjában, a Caligula helytartója Petronius szerepében. Ha ott a lelkiismeret roppant belső feszültségét fogalmazta meg, most a gáttalan lelkiismeretlenség szinte könnyű sodrásával lep meg. Richárdja kritikus értelmiségi, aki a társadalomról, az emberről alkotott rossz véleményét tettekre váltja. Egyszerűen a maga számára kamatoztatja a világ gonoszságát. Csekély testi hibát mutat, nem igyekszik kívül hordani a torzságot, sima, megnyerő modort egyesít szuggesztív intellektuális erővel. Szellemi bajvívó, a piszkos munkát bérencekkel végezteti el. (Korábbi, feltehetőleg személyesen végbevitt gyilkolásairól csak beszélnek a darabban – ő maga és mások.) Álnok képmutatása, tettetése nem látványos, nincs benne semmi külsődleges, egyszerűen csak fürge elmével, könnyedén hazudik.

Mellette mindenki elhalványul, szövetségesei és ellenfelei egyaránt az ő játékszerei, aki ellenáll, csak vergődik a hálójában. Réti Erika Margitja hiába szórja mértékkel teátrálisan átkait, Sára Bernadette Erzsébetének méltósággal, tartással viselt fájdalma, mélyről jövő felháborodása sem számít, Hegedűs Zoltán hideg racionalitással szolgáló, majd járandóságát tárgyilagosan követelő Buckinghamét is elsöpri a királlyá lett Richárd elkomoruló, hirtelen megmerevedő arca. Bognár Gyöngyvér Anna lelki törékenységét, gyöngeségét finom árnyaltsággal ábrázolja, maradéktalanul érthető, hogy behódol, miközben pillanatra sem felejti Richárd gazságait. A szürke, alig megkülönböztethető figurák közül kitűnik Kiss Jenő robusztus Hastingse, őt a rendező még egy ifjú hölggyel is megajándékozza, aki hazakíséri a börtönből, és vele van a hajnali jelenetben is, tudatva, hogy a lord egy vén kéjenc. Ugyanő a bérgyilkos Tyrrel félelmetes voltát meg elvékonyított hanggal is karikírozza.

Az előadásban végig érvényesülő korrekt elbeszélő mód jól elviseli az ilyen kisebb színezéseket. Arra is alkalmas, hogy átlássuk a hatalmi harc taktikájának módszertanát. Úgy érezzük, némely tömeggyilkos népvezér akár kézikönyvként is használhatta Shakespeare drámáját. Éppen ezért hiányérzetet kelt, hogy a darabon végigvonuló lelkiismeret-motívumot letompítja ez a stílus. Ahogy a két gyilkos (Ferencz Bálint és Fazakas Géza) mintegy labdázik a változékony lelkiismerettel, itt inkább csak groteszk humorú betét, Tyrrel lelkiismeretlensége pedig magánügy. Richárd csata előtti víziója ezúttal legfeljebb fenyegető káosznak érezhető, a múlt mintegy általánosságban kavarodik föl, egy-egy név hangzik ki a sötét homályba vesző látomásból, nem idéződik meg az elpusztított áldozatok arca, jelleme, plasztikusan, hatásosan nem idéződik meg a véres, bűnös múlt. A shakespeare-i lényeg sikkad el, az, hogy a bűn magában hordozza büntetését. Akár korszerű mondandó is lehetne, hogy ma már a lelkiismeret sem működik, ha az előadás egész kompozíciójából szervesen bontakozna ki. Ám erről szó sincs. Játék közben inkább csak ügyetlenkedésnek, erőtlen próbálkozásnak, utólag spekulálva meg véletlen találatnak tűnik föl.

 

ZAPPE  LÁSZLÓ

 

NKA csak logo egyszines

1