Aligha túlzás azt állítani, hogy a 2011-es év Liszt Ferenc jegyében zajlott. A gazdag eseménynaptár birtokában úgy vélhetjük: elsősorban hazánkban – de tudomást szerezve megannyi külföldi projektről, készségesen lemondhatunk a rangsorolásról. Hiszen annak csak örülni lehet, hogy nem maradtunk magunkra az ünnepléssel!

A bicentenárium hatása érződött a hangversenyévad műsorán, új lendületet kapott a Liszt-művek hangfelvételen való rögzítése, s interaktív programok készítésénél megmutatkozott a technikai fejlődés megannyi áldása. Jelentek meg kiadványok is szép számmal – néhány csupán 2012-ben került ki a nyomdából. Két olyat mutatok be, amelyek megérdemlik a legszélesebb nyilvánosság érdeklődését.

LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM BUDAPEST – olvashatjuk a katalógus címlapján. De ez csak az érem egyik oldala. A kiadvány nem csupán eleget tesz e kritériumnak, hanem érdemben is többletet ad. A Bevezetés címet kapta Eckhardt Mária írása – várhatnánk valami előszófélét. De nem! A Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont tudományos igazgatója briliáns példáját adja a tudományos igényű népszerűsítő ismeretterjesztésnek. Időutazásra invitálja olvasóit, beavatva őket abba a folyamatba, amely a Liszt-szoba létesítésének gondolatától napjainkig tart. Elképzelések, tervek, szándékok sorjáznak, kirajzolódik az erővonalak hálózata a mecénások és együttműködők alakjának felvillantásával. Átkerült a korábbi (1986-os) katalógusból Legány Dezső írása (Liszt budapesti lakásai), s műgondra vall, hogy a szerkesztői megjegyzés ráirányítja a figyelmet a Liszt-év egyik unikális kiadványára (Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel). Izgalmas olvasmányt kínál Kárpáti János tanulmánya, Liszt Ferenc zongorái a budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeumban címmel. Ezek az olvasnivalók ékesen példázzák, mennyire hasznosítható a gyakorlatban a zenetudomány, amennyiben adatai összefüggésekbe ágyazódnak. A tudás értéke realizálódik, amikor a legkülönbözőbb forrásokból származó adatok, utalások, megjegyzések egymásra vonatkoztatásából új ismeretek származnak. 

 

liszt623

 

Ezek után következik a katalógus, 175 tétel felsorolásával. Több tételt fekete-fehér fénykép láttat, s a gazdag képillusztráció legértékesebb tételei a színes táblák. 

Az Emlékmúzeum megtekintését követően értékes emlékként érdemes megvásárolni a kiadványt – de ha valaki előbb látja a könyvecskét, minden bizonnyal kedvet kap az állandó kiállítás megtekintésére.

MAGYAR ÉS EURÓPAI Liszt Ferenc 1811–1886 – ez olvasható a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont másik kiadványának címlapján. Ez egy egészen kivételes képeskönyv, mondhatni, a bölcsőtől a sírig tartó érvényességgel. Ahány oldalpár, annyi téma, szempont vagy épp fejezet Liszt Ferenc életéből. A kiválasztott képek korántsem csupán illusztrációk, hiszen a képaláírások mintegy jegyzetekként kapcsolódnak a rövid, lényegre törő főszövegekhez. Mind a szövegírás, mind a szerkesztés Eckhardt Mária munkája. Vagy talán nem is szerencsés „munkának” nevezni azt a tevékenységet, amelynek során valaki a számára fontosat megosztja másokkal. Az élménybeszámoló közvetlenségével hat a gyönyörű kiállítású füzet – s az érdeklődő a hatása alá kerül: nem „kiolvasni” akarja, hanem – szinte felfüggesztve az időt – végigéli mindazt, amit a kétdimenziós közlés kínál. Aki számára ez az első találkozások egyike Liszt Ferenccel, minden bizonnyal megszereti a XIX. század zenei életének meghatározó egyéniségét, rajongani fog a művészért, s ebből következően keresi majd az alkalmat, hogy megismerhesse kompozícióit is. Aki nem a – számára új – tudásanyag kedvéért forgatja, annak feltűnik a minden apróságra kiterjedő, gondos szerkesztői munka, és lebilincseli a választékos nyelvezet. Eckhardt Mária azzal is érzékelteti a romantikus érzés- és gondolatvilágot, hogy kitágítja napjaink köznyelvi szókincsét, s irodalmi értékűvé nemesíti az egyszerű adatközléseket is. 

Ilyen teljesítményre csak az képes, akinek nem pusztán frappáns szlogen, hanem ars poetica, hogy „minden év – Liszt-év”.

FITTLER KATALIN

 

NKA csak logo egyszines

1