Június 10-én Bécsben, az ottani „Nyugati pályaudvar” környékén sétálva, a Westbahnstraße egyik udvarába benézve nagyobb embercsoportot láttunk, akik álldogálva beszélgettek, eszegettek-iszogattak. Nagyon olyan volt a helyzet, mint egy kiállítás megnyitóján. Jobban körülnézve kiderült, hogy eltaláltuk: szerencsésen a WestLicht kiállítóteremben másnaptól látogatható Alekszandr Rodcsenko-fotókiállítás megnyitóját fogtuk ki.

Pro eto

Sajnálatos módon a maguk idején valóban a világ művészetének élvonalába tartozó orosz-szovjet avantgárd alkotások a későbbi időkben feledésbe merültek. A sztálini időszak önkénye, a „szocialista realizmus” követelményei ellehetetlenítették az alkotókat, de a hruscsovi–brezsnyevi éra sem kedvezett a modern alkotásoknak. Az idejében Nyugatra távozott alkotókon kívül (például Marc Chagall, Vaszilij Kandinszkij, Naum Gabo) csak mostanában, a Szovjetunió felbomlása és a hidegháború befejeződése után kezdjük ismét megismerni az orosz avantgárd művészetet. Az érdeklődést jelzi, hogy a bécsi kiállítás mellett (amely augusztus 25-ig tart nyitva) Hamburgban is nyílt júniusban egy hasonló Rodcsenko-kiállítás.

Majakovszkij1924Vlagyimir Majakovszkij 1924-ben

Alekszandr Mihajlovics Rodcsenko 1891-ben született Szentpéterváron, apja színházi ember volt. 11 éves korában a család Kazanyba költözött. 1911 és 14 között a kazanyi művészeti iskolában tanult, itt ismerte meg életének párját, alkotótársát, Varvara Sztyepanovát, akivel 1916-ban Moszkvába költöztek (1942-ben házasodtak össze a háborús kitelepítések miatt). A háborúban egy kórházvonatra osztják be, a forradalom után fontos szerepet tölt be a moszkvai művészek közt, a fiatalok életkörülményeit próbálja javítani. Kazimir Maleviccsel, Vlagyimir Tatlinnal dolgozik együtt, a konstruktivizmus, szuprematizmus alapítói között szerepel. Malevics Fekete négyzete még fehér alapon nyugodott, Rodcsenko fekete alapon fekete képet festett. Későbbi képei színes, geometrikus elemekből állnak. Elméleti cikkeiben a vonal, később a pont jelentőségét írja le a festészetben. Ezenkívül alkotott szobrokat is, fémlemezekből kivágott, összeállítható konstrukciókat. Intézményi vezetőként 1921-ben Kandinszkijt váltja a Művészeti Kultúra Intézete (Inhuk) élén, 1924-ig.

1924-ben kezd fényképezéssel foglalkozni „A kísérletezés kötelességünk!” jelszóval, és egészen megújítja a fényképek világát is. Szokatlan képkivágásokkal, addig soha nem használt nézőpontokból felvett képei ma is nagy erővel hatnak, mint a híres Lány Leicával (1934) átlós szerkezete, vibráló megvilágítása. Ugyanakkor nagyon érzékeny, emberi portrékat is készít például édesanyjáról vagy a költő Vlagyimir Majakovszkijról Szkotyik nevű kutyájával (1924). Avatottan alkalmazza a fényképeket, kollázsokat folyóiratok, könyvek, reklámok megformálásában is – a szovjet design és reklám atyjának tartják. Ebben az időszakban már erősödik a sztálini diktatúra hatása, 1931-ben erős kritikákat kap a szokatlan, alsó nézőpontból felvett úttörőkürtös képe miatt, formalizmussal vádolják. A későbbiekben szinte kettős életet él: egyrészt fotósa az egyik szovjet propaganda-folyóiratnak, de dolgozik más folyóiratoknak, propagandakiadványoknak is, másrészt felfedezi önmaga számára a cirkusz szabadabb világát, ott készít riportokat. Ezenkívül színdarabokat és filmeket is rendez a 20-as, 30-as években. A 40-es években visszatér a festészethez, a nem hivatalos absztrakt művészet világába. 1956-ban hal meg, munkáját unokája folytatja jelenleg, és gondozza örökségét. Életében külföldön is elismert volt, fényképei szerepeltek párizsi, New York-i és egyéb kiállításokon. Az 1925-ös párizsi művészeti kiállítás szovjet pavilonjának megformálója, plakátjaival ezen a kiállításon ezüstérmet kapott. A fotográfia merész újítói között tartják számon, a Lány Leicával 1992-ben a Christie’s egy aukcióján 115 000 fontért kelt el.

 A bécsi kiállítás a WestLicht kiállítóterem és a Moszkvai Fotográfia Háza közös rendezvénye, kurátora Olga Szviblova, a Fotográfia Háza igazgatója. Kiváló anyagot vonultat fel nagyjából 200 tárggyal, melyeknek körülbelül kétharmada fénykép, a többi nyomtatvány: plakát, folyóirat, könyv. Szerepelnek az eddig említett világhírű képek, sőt, a Lány Leicával hirdeti a kiállítást a meghívón és a plakátokon. Láthatjuk Rodcsenko tájképfotóit, vagy a fehér-tengeri Sztálin-csatorna építéséről 1933-ban készült riportképeket, több portrét ismerőseiről. Ezek között külön helyet foglalnak el a Majakovszkijról szóló fotók. A költő arcát többnyire ezekről ismerjük, de Rodcsenkóval közösen készült több reklámplakát is, a híres Moszszelprom-tröszt áruházáról az Arbát tér mellett, amelyet fényképein is sokszor szerepeltet, de az épület (1937 óta lakóház) falán egy freskója is látható. Kollázsaival is illusztrálta Majakovszkij köteteit, a kiállításon is látható a Pro Eto címlapja. Jelentős számban láthatók A Szovjetunió épít című propaganda-folyóiratnak (amelyet a háború után Szovjetunió címen ismerhettünk) és más képes folyóiratoknak fotózott, de megtalálhatók a korai avantgárd művészeti folyóiratoknak készített munkái is. Jó áttekintést ad a tárlat az ellentmondásos, de mindenképpen figyelemreméltó életútról.

Még néhány szó a WestLicht kiállítóteremről, amelynek környékén, a Westbahnstraßén több fényképezőgépbolt van a 40. szám közelében. A körülbelül a Mai Manó Ház emeleti kiállítótermeinek megfelelő alapterületű térnek kicsit több mint felét foglalja el az időszakos kiállítás (Rodcsenko után szeptember 6-tól a World Press Photo 13), a többi üvegszekrényben az állandó technikai kiállítás tárgyai láthatók. Már ezekért is érdemes meglátogatni a helyet, mert rendkívül érdekes, több száz fényképezőgépet és optikát felvonultató gyűjtemény. Helyéből adódóan elsősorban a német-osztrák technikát (Leica, Voigtländer, Zeiss, Linhof, Plaubel, Rollei, Exacta) vonultatja fel egészen a kezdetektől, de láthatók a Nikon, a Canon és más gyárak jelentősebb újításai, speciális optikái is. Számomra különösen érdekes volt a néhány Hasselblad kamera közül az asztronauták által a Hold felszínén használt modell, de megtalálható ennek orosz megfelelője, a speciálisan kialakított Kijev, amelynek kezelése az űrruha kesztyűjében is megoldható. Egyszóval, ha valaki érdeklődő a szomszédban jár, érdemes meglátogatnia a Westbahnstraße 40.-et.

 KÁLMÁN BÉLA 

 

NKA csak logo egyszines

1