Az ember biztosra megy. Nincs eget rázó élmény, de kellemesek és örömteliek azért akadnak.

 

 21 25 posztlatvanytarmegnyitoStenczer Béla, Haumann Péter és Egri Márta a Látványtér megnyitóján

Bodrogi Gyula-életműfotók 

A POSZT-díszvendég Bodrogi Gyula Kossuth-díjas és halhatatlan életművét felidéző fotókiállítást láthattunk a Palatinus szálló sörözőjének ablakaiban. Olyan kevés a szerethető, de ő minden pillanatában az volt, és az ma is. Gajdó Tamás színháztörténész válogatta a képeket az OSZMI archívumából. „Amióta kitalálta valaki Indonéziában, hogy a tengerparti homokra kitűnően lehet festeni, azóta minden homokfestő belekalkulálja a rajzba a dagályt, amely a képet naponta elmossa. Aki a homokban fest, az számol a dagállyal. Nem bánja, sőt élteti, különben vászonra festene. Számára a dagály hozzátartozik a képhez. Aki kíváncsi rá, annak még a dagály érkezése előtt meg kell néznie, különben soha többé nem láthatja. Az előadás végén lehulló függöny a dagály. Másnap újra, új képet kell festeni. Ez szomorú és gyönyörű egyszerre. Ez alkotó vagy nem alkotó? Hogy művészet-e vagy sem? Nem tudom.” Ez Bodrogi Gyula gondolata 1978-ból. Bölcsesség és szeretet. Csőrmester, Süsü és Linda apja, de ő Peacock, Volpone, Lear király bolondja, a 9. esküdt és a Reimsi érsek. Sok-sok szerep, sok-sok rendezés, film, tévé, rádió és szinkron, de mindenekelőtt színpad. Ő nem megosztó személyiség. Tehetsége, szakmai profizmusa és derűje mindenkit a maga oldalára állít. Tudja, hogy estéről estére meg kell küzdenie, mert a sokadik siker sem érvényesíti – elmossa a hullámverés a gyönyörű képet – a másnapot. Egy ilyen fotósorozat csupán a felidézésre elég. De jó nézni Bodrogit így is.

21 25 Bodrogiposzt2Bodrogi Gyula az életművét bemutató fotókiállítás megnyitóján

 

Gobbi 100 

„Színész nem élhet lelkesedés nélkül. Hogy lelkesedik, az az ő erénye…” A Művészetek és Irodalom Háza most szerényebb teret adott. Pedig lehetett volna abból az életműből gazdagabb tárgyi anyagot válogatni. Gobbi Hilda össze tudta gyűjteni, múzeumot tudott létrehozni pályatársainak szerep-kellékeiből, jelmezeiből, ám századik születésnapi évfordulóján őt magát csak fotók és képek idézték. Egész élete a színházról szólt. Tehetsége és művészi alázata izzással és hitelességgel töltötte meg a legkisebb szerepet is. Játszott a nemzet első színházában, és játszott a XIII. kerületiben, amelyet ő az elsők közé emelt. Nem volt szabályos szépség, de tudott gyönyörű lenni huszonévesen, amikor már boszorkákat és öregasszonyokat játszott. Színész volt, akit nem csak szerepei éltettek. Képsorozatok idézik, amikor a háború után romokat takarít lelkesen és boldogan. Ekkorra datálódik, hogy észrevette, tud olyanokat képviselni, akik erre képtelenek. A legenda szerint elsőként egy ceglédi asszony kereste meg, hogy szerezzen neki varrógépet, amellyel özvegyen gyermekeinek életét könnyítheti. Nem csak varrógépet szerzett. Gobbi Hilda megszervezte a Horváth Árpád Kollégiumot a főiskolásoknak, aztán a Jászai Mari Színészházat, majd a kiöregedett színészeknek az Ódry Árpád Színészotthont. Létrehozta a Bajor Gizi Színészmúzeumot. A Blaha Lujza téren lerombolt Nemzeti Színház helyett újat akart építtetni. A 70. születésnapjára kapott pénzösszeget felajánlva téglajegyeket adott ki, amivel sok egyszerű embernek adta meg azt az örömöt, hogy hozzájárulhasson egy ilyen intézmény megvalósulásához. Nem érhette meg a Nemzeti felépültét, de azt sem, hogy most milyen sorsa van közösségi otthonainak. 

Nem volt ő Tünde, nem volt Desdemona, de volt Nyilas Misi és Sasfiók, és átérezte azoknak a pályatársaknak az életét, akik nem a „fő” szerepet játszhatták az előadásokban. Végrendeletében részükre díjat alapított.  „Sajátossága a színészi munkának, hogy a főszereplő több felvonáson keresztül vonja magára a figyelmet. Az epizodistának csak néhány perce, pillanata van; tömörít, mint az író, amikor epigrammát alkot.”A karakterszerepek előadóinak megalapította az Aase-díjat, amelyet minden évben kiosztanak. Ezenfelül rászoruló, idős pályatársak részére egy alapot hozott létre, és a visegrádi nyaralóját is felajánlotta a Nemzeti Színháznak.

„Én sohasem voltam »csak« színész. Hiszek abban a sokak által ostobaságnak vélt közhelyben, hogy a színész akarva-akaratlanul mindig politizál. Már csak azért is, mert másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá.” 

Szakmailag korrekt volt és szerény a Gobbi-életművet felvillantó kiállítás. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – amely ezt a bemutatót is rendezte – ebben az évben több programot is szervez a művésznő emlékezetének. 

 

Látványtér 2013

Ez évben negyedik alkalommal szervezte meg a MALÁT (Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervező Művészek Társasága) színházi látványtervezők részvételével a tárlatot, amelyen az elmúlt színházi évad előadásaihoz készült díszlet- és jelmeztervek, makettek, megvalósult jelmezek, előadásfotók, installációk láthatók.

A Látványtér kiállításainak szervezői Balla Ildikó látványtervező és Papp Ervin. Az előadás lehet homokfestés, de a díszlet, a jelmez nem. Az idei pályázatra huszonnyolc tervező jelentkezett, de itt a kiállításon csak huszonnégy alkotó munkáit láthattuk. A résztvevők névsora többségében megegyezik az előző éviekével. Így a régiek közül Kentaur itt a veszprémi Oliver című musical (az előadás a Margitszigeti Szabadtérin is látható volt) díszleteivel jelentkezett, de munkáival jelen volt Zeke Edit, Khell Zsolt, Khell Csörsz, Bozóki Mara, Nagy Fruzsina, Rózsa István, Benedek Mari, Tresz Zsuzsa, és jelentkeztek a fiatalok, például Varjas Zsófia és Bujdosó Nóra, aki Olaszországban is tanult. Ő videón keresztül a jelmezkészítés folyamatait is bemutatta. Idei új kiállító Földi Andrea, Cziegler Balázs, . Horgas nagyon izgalmas installációval jelentkezett. Majer Robert, a kiállítás nagyon kreatív rendezője – borostyánnal befutott rothadó farönköket kerített hozzá, amivel erősítette ennek az installációnak a hatását. De az új kiállítók között találhatjuk Ignjatovič Kristinát és Orosz Klaudiát is.

Idén Birta Gábor a JEL-MEZ BT. tulajdonosa és jelmezkészítő művész is részt vett a tárlaton. Bemutatták például nemcsak a kész művet, hanem a jelmezkészítés (ez esetben egy vért elkészítésének) folyamatát is.

Sok-sok a fotó, sok a jelmez, sok a makett, és több tervező mutatta be monitoron a teljes előadást. Gyönyörűek Khell Csörsznek A nép ellensége előadásához (Katona József Színház) és Spiró György Príma környék című darabjához (Pesti Színház) tervezett színpadképei. Kentaurtól is több izgalmas makettet láthattunk, és a veszprémi színház előadásából a jelmezeket is. Egy díszletrészletet is kiállítottak, amely a pécsi színház számára készült, előtte Horváth Kata jelmezei láthatók mögöttük a jelmezrajzokkal és az anyagmintákkal.

21 25 posztlatvanytar3Látványtér 2013

Idén egy külföldi rendező-tervező – Balla Ildikó rendszeres alkotótársa –, Szergej Maszlobojscsikov is részt vett a kiállításon, akinek a beregszászi, a debreceni színház és a Gyulai Várszínház Shakespeare Fesztiváljának közös produkciójában színre vitt A vihar színpadképe volt látható itt.

A XIII. POSZT-on a Látványtér 2013 alkotója, Nagy Fruzsina kapta a szakmai zsűri Legjobb jelmez díját az Örkény Színház Peer Gyntjéért.
Az alkotók szavazatai alapján 2013-ban Az Év Legjobb Díszlettervezője: Khell Csörsz. A nevezett előadások: Ibsen: A nép ellensége (Katona József Színház, rendező: Zsámbéki Gábor); Spiró György: Príma környék (Pesti Színház, rendező: Marton László).
2013-ban Az Év Legjobb Jelmeztervezője: Bujdosó Nóra. A nevezett előadás: Dante: Paradiso – Trilogia Divina Commedia (Emiliano Pellisari Studio – Teatro Olimpico, Róma, Olaszország; koreográfus: Emilio Pellisari és Mariana Porcedu).
Az idén a MALÁT vezetősége úgy döntött, hogy nemcsak a tervezők szakmai díját ítélik oda, hanem Díszoklevelet is kiadnak, a következő indoklással: Elismerés és köszönet a több évtizedes kimagasló színvonalú munkáért és az alkotók terveinek művészi kivitelezéséért.
A Díszoklevelet Birta Gábor (JEL-MEZ BT.) kapta. Az általa nevezett előadások paraméterei: George Bernard Shaw: Szent Johanna (Gárdonyi Géza Színház, Eger, rendező: Blaskó Balázs, jelmeztervező: Pilinyi Márta, díszlettervező: Székely László); Herczeg Ferenc: Bizánc (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, rendező: Bagó Bertalan, látványtervező: Vereckei Rita), valamint a Dürer és kora filmterve.

A Látványtér megnyitóján kiosztották a tavalyi év közönségdíjait is. A közönségszavazatok alapján 2012. Legjobb díszlettervezője Cziegler Balázs lett. Az általa nevezett előadás: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (Csiky Gergely Színház, Kaposvár, rendező: Vidovszky György).

 21 25 PosztlatvanytarKhellCsNem ellensegeKhell Csörsz makettje A nép ellensége című előadáshoz

Pécsi bolyongások Weöres Sándorral 

Weöres Sándor színháza címmel a költő születésének századik évfordulója tiszteletére rendeztek kiállítást a Pécsi Nemzeti Színház előcsarnokában. A tárlat Weöres Sándor színpadi műveinek színházi előadásait veszi számba, képekkel, színlapokkal, jelmezekkel, bábfigurákkal. Láthattuk Kaszás Attila jelmezét A holdbeli csónakos Nemzeti Színház-beli előadásából, amelyben Bodrogi Gyula volt Jégapó.

Weöres Sándor ezer szállal kötődött Pécshez. Itt lakott a nagypapája, ide járt egyetemre. A legkevésbé ismert oldala Weöres Sándornak a színház. Ez a kiállítás ezért is különleges.

Weöres Sándor a Theomachiát 1938-ban írta, de csak 1941-ben látott napvilágot a mű. 1941-ben írta A holdbeli csónakos című kétrészes költői játékát, amelynek első nagyszínházi premierjére csak 1971-ben, a Kazimir Károly vezette Thália Színházban került sor, meglehetősen különös felfogásban, hiszen biciklin közlekedett a csónakos (Kozák András) és Pávaszem (Venczel Vera). Itt a képeken végigkövethettük az előadás történetét. 1971-ből még próbafelvételeket is láthattunk. 1979-ben opera is született a műből, amelyet csak egyszer láthatott a közönség Bor József rendezésében, Győrben. A felvételek őrzik a darab többi színre állítóját, így Vándorfi Lászlót, Sík Ferencet, Valló Pétert is. Utóbbi a Nemzeti színházi előadás rendezője. De olvashattukA holdbeli csónakos slágerdalának a szövegét, és nagyon kedves az a fotósorozat, amelyet a Pávaszemet alakító színésznőkről készítettek.

Megidéződött többször az ebben a darabban szereplő Vitéz Lászlók története. A legelső, a Thália Színház-beli Vitéz László, Szabó Gyula 2001-ben megismételte ezt az előadást Esztergályos Cecíliával, akivel harminc évvel azelőtt is együtt játszottak. Láttunk itt képeket a szabadkaiak A holdbeli csónakosából és a hajdani, 1979-es pécsi előadásból, amelyben Tomanek Nándor volt a főszereplő. 

Weöres Sándor először bábelőadásnak írta A holdbeli csónakost, és csak később, 1941-ben írta át nagyszínpadra, Németh Antal felkérésére. De akkor a háború miatt nem készült el az előadás. Még 1941 végén, amikor Weöres Sándor Pécsre került, szó volt arról, hogy a pécsi színház bemutatja a darabot, de az a premier is elmaradt a háború miatt. 

Negyvenkét év alatt csak negyvenkét előadás született Weöres Sándor darabjaiból. Jobbára három-négy mű ismétlődik. A holdbelin kívül legtöbbször A kétfejű fenevadat mutatták be, amit legutóbb a Katona József Színházban és Pécsett lehetett látni. Az emeleten láthattuk ez utóbbi előadásnak két jelmezét. A Weöres-művek közül ismert még a Psyché, amelyet Csernus Mariann vitt színpadra, pontosabban az Egyetemi Színpadra –  egy 1975-ös Film Színház Muzsika kivágásból az is kiderült, hogy már több mint százszor láthatta a közönség ezt az előadást. 

A Weöres Sándor színháza című kiállítás kurátora, Takács István, a Színészkönyvtár főszerkesztője elmesélte, hogy nagyon sok helyről tudták csak összegyűjteni az anyagot. Mindenütt csak egy-két fényképet találtak. Túl közelinek érezzük magunkhoz Weörest, így nem kezeljük múltként, eleven jelen ő még ma is. Harminc közintézménytől sikerült végül összegyűjteni a felvételeket. Volt, hogy magánszemélyek, egykori szereplők adták a róluk készült képeket, de már a színház sem emlékezett rá, hogy ki volt a fényképész, aki a felvételeket készítette. 

Weöres Sándor életműve hatalmas vertikumot fog össze a Csiribiritől a Theomachiáig. Maga Weöres vélekedett úgy, hogy nehezen értelmezhetőek színművei, mert míg egy verset többször le lehet emelni a polcról és átolvasni, addig a színpadról egyszer hallva nehezebb megérteni gondolatait. 

Takács Istvánék nem hiába fáradoztak sokat ennek az anyagnak az összegyűjtésével. Az utánuk jövő kutatóknak könnyebb dolguk lesz a teljes Weöres Sándor színházi életmű feldolgozásánál.

 21 25 posztlatvanytarHorgasHorgas Péter installációja

A díva gesztusa

A Jannus Pannonius Múzeum a Modern Magyar Képtárban egy különlegesen izgalmas kiállítást rendezett a XIII. POSZT alkalmából, amely a kurátor, Fabényi Júlia – most már a Ludwig Múzeum igazgatója – munkáját dicséri.

Szerep és gazdája, avagy a díva gesztusa címmel színházi és amatőr jelmezes felvételeket gyűjtöttek össze a fotográfia kezdeteitől egészen a múlt század közepéig. A műtárgyakat az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárából, a Magyar Nemzeti Galériából, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumából, a Magyar Nemzeti Múzeumból, a Nemzeti Filmarchívum–MANDA-tól és a Janus Pannonius Múzeum Történeti Osztályának anyagából kölcsönözték. A műtermi – nemegyszer mesterkéltnek tűnő – felvételek ugyanis olyan erőteljes, nagy ívű gesztusokat örökítettek meg, amelyek a színpadi fogalmazás és a szerep részei voltak. A nagy színészek a „gesztikulálás” segítségével hitelesen jelenítették meg a színjáték figuráit. A színjáték és a valóság hangsúlyozott kettőssége más tevékenységre is hatott: a maszkabálok, társasági élőképek beöltözött dámái és urai is ebből a közkincsként kezelt jelbeszédből merítettek, s emellett a korai fényképeken megörökített szerepjátszás meghatározta a színházi fotográfia művészetét is. A kiállítás a színházi szerep, a szerepjátszás és a fotográfia viszonyát, a gesztus értékének alakulását taglalja a fotográfia kezdetétől napjainkig. 

Csak érzékeltetésképpen, egy-kettőt kiemelve, felsorolásszerűen: Gulácsy Lajos jelmezben a zongoránál, Rippl-Rónai Női aktja (fotó: Tornyai János), aki aztán fotókat is készített a Juss című festményéhez. Ködmönös paraszt és háttal álló katona – tanulmány a Siralomházhoz 1869-ből, fotó: Munkácsy Mihály. Zsolnay Júlia és Zsolnay Miklós reneszánsz kosztümben. Udvari bál a királyi palotában 1896-ban, fotó: Streliczky. Széchényi Hanna grófnő mint madame Récamier és mint Minerva (1899). Zrínyi Miklós esküje – élőkép, a kolozsvári Nemzeti Színház jubileumi díszelőadása 1892-ből. Gróf Batthyány Lajos tizenhárom végből szabott gatyában és árvalányhajas kalpagban. A Pécsi Nemzeti Színház archív fotói: Téli ballada, rajta Péchy Blanka 1921-ből. Színészek a színház menzáján kedvezményes ebéd után a rádiófelvétel szünetében, A Szentivánéji álomban Ungváry László és Szeleczky Zita 1937-ből. Liliom és Juli jelmezében Radnóti Mikós és Fanni 1937-ben (Reismann Mariann felvétele), Déry Tibor Harlekin-jelmezben (1938), Karinthy Frigyes vadnyugati cowboyként, kezében pisztoly. Azután Máté Olga orkesztika-felvételei az 1910-es évekből. Az ember tragédiája 1883-ból, amelyben Ádám Gyenes László. Szép Heléna 1865 körül, aztán Márkus Emília a Monna Vanna című darabban 1902-ből,. Bethlen Katinka grófnő mint Hungária 1896-ból. A Csárdáskirálynő 1916-ból Kosáry Emmivel és Rátkai Mártonnal. Sybill 1914-ből Fedák Sárival. Szép Ilona 1906 – Medgyaszay Vilma. Szerelem királya Honthy Hanna,1920-ból. Benedekné jutalomjátéka, felsőbb engedelemmel 1856-ból. Egy egész falat szenteltek Lábass Jucinak és az ő lábának, mindig pózokban.

Teátrumi lapok és selyemből készült színilapok, amelyeket a cédulahordó fiú vitt a város előkelőségeihez meghívóként – ezek a tárlókban látható tárgyak egészítették ki ezt a feledhetetlenül izgalmas kiállítást. Őszintén remélem, hogy láthatjuk még – lehet más kontextusban is – ezeket a felvételeket.

 

 Széman Richárd fotói

 Aki elég elszánt és erőszakos, az a Művészetek és Irodalom Házának legfelső emeletén megláthatta Széman Richárd fotóit. A nyírbátori Szárnyas Sárkány Hete utcaszínházi fesztiválról készült képek az évről évre égbe szálló háromnapos tündérvilág, tünékeny nyírségi manósziget pixelbe mártott lenyomatai. Ahogy Kemény Henrik Vitéz Lászlója, mosolygósak, kihívóan tarkák. A számítógép csodákra képes, s ezeknek a csodáknak a segítségével kapunk bepillantást az utcaszínházi fesztivál résztvevőinek életébe, egyszerre a játékba és a játékosságba.

 

Az ékszer, a jelmez, 

a színpadi kellék határmezsgyéjén

Az Ezüstláz Ékszergalériában idén hat fiatal tervező által készített rendhagyó ékszereket és óriási testtárgyakat láthattunk. Ezek a produktumok az ékszer, a jelmez és a színpadi kellék határmezsgyéjén mozognak. A galéria nem először kapcsolódik a POSZT-hoz. Tavaly konkrét színpadi ékszereket mutattak be Király Fannitól, az idén pedig táncos produkciókhoz készült nem kifejezetten ékszereket, hanem inkább jelmez-kellékeket. A kirakati bábukon és részben a vitrinekben látható tárgyak az Eventuell Galériához kapcsolódó művészek alkotásai. A sodronydrótból készült nyakék Gera Noémi munkája, Bodor Bernadett gombokból készített fűzött-varrott hatalmas nyakékeket, amelyekkel a táncosok még hanghatásokat is elérhetnek. Aztán vannak párnaékszerek Vékony Fannitól, s a színpadra alkalmas, nyakba akasztható, kétujjas csörgőgyűrű Szilas Andrástól.

 21 25 posztekszerVizuakÉkszerképzet (fotók: Szkárossy Zsuzsa)

Az utca mint látványtér

A POSZT Off programokon olykor az utca is látványtér. Közülük szívemhez közel álló, amit a Flaszterék szerveznek Venyverik László vezetésével, tavaly a Király utca 9.-ben, most az utca túloldalán. Fotókiállítással nyitottak, amelyre az idén 35 éves pécsi Focus Csoport tagjai – többek között Borbély Tamás, Csehi László, Lajos László, Marsalkó Péter – hozták el a színházhoz kapcsolódó felvételeiket. Megidéződött itt a flaszteren Zsolnay Vilmos szelleme is. Különböző Zsolnay-tárgyakat tudtak életre kelteni árnyjátékként a látogatók esténként – kellett az árnyékhoz a sötét, ezért csak este. Ahogy tavaly is, a régi pécsi Király utcai képek jelenítődtek meg korhű ruhákban, kalapban. Volt itt utcaseprő, cipőtisztító, valamint inasok, segédek, különböző utcanép, akiket a Babits Mihály Gimnázium növendékei keltettek életre. Ők azok, akik minden délután versszínházzal is felléptek a pódiumon, s retró diavetítővel többek között Déryné és Blaha Lujza életét is levetítették. A középiskolások is örömmel vettek részt ezeken a programokon. Örültek a régi jelmezeknek és a velük gramofonzenére fotózkodó pécsi utcanépnek is.

Doktoranduszok kiállítása

A Nádor Galériában idén a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara doktoriskolájának nyílt kiállítása. A kiállító művészek – Andrássy Edina, Bakos András, Bánki Ákos, Boga Klementina, Botka Ildikó, Farkas Adrienn, Farkas Imre – ugyancsak küszködtek a térrel, amely gyönyörű, erőteljes, és nem engedi a leheletnyit érvényesülni.

JÓZSA ÁGNES 

 

NKA csak logo egyszines

1