Gyabronka József és Csákányi Eszter nyitja az elõadást. A Krétakör színészei úgy jelennek meg a stúdió terében, ahogyan muzsikus szólisták szoktak felvonulni a Zeneakadémia pódiumára. Ismerik és tudják a partitúrát, ismerik egymást, s fölkészültek az aznap esti ismeretlen közönségre is. Most elénkbe hozzák az ügyet. Mutatvány indul. Koncert kezdõdik.

Peer sötét nadrágban s kék mintájú fehér ingben van. Aase megszentelt tyúkanyóságát sárgásvörös bársony jelzi, s egy igazi tollakból való turnűr odabiggyesztett bokrétája rögtön meg is mosolyogja. Lehetne ez a ruha jércebarna is. De nem. Égő narancsszín. Több kultúra kitüntetett rezgésszámú színe a győzedelmes élet képviseletében. A jelmezeket tervező Benedek Mari mindenhová érvényes átjárót biztosít ezzel a ruhával Csákányi Eszter anyafigurájának. Aase vissza is tér, holta után is szabad járása van a világok között.

Az 1867-ben született drámai költemény bő kétszáz oldal nyomtatásban. Kúnos László és Rakovszky Zsuzsa Áprily Lajos előtt is tisztelgő, szép, veretes szöveget hozott létre. Hogy mennyire jó a szöveg, azt akkor érzékelhetjük igazán, ha előadás után föllapozzuk a több évtizedes Áprily-fordítást, s megérezzük a tagadhatatlan költőiségű, ám olykor meg-megugró mondatok színpadi használatának lehetetlenségét, nem is beszélve a néprajzi pontosságra törekvő hajdani filoszfegyelem lábjegyzetigényes megoldásairól.

Gyabronka József, Rába Roland és Péterfy Borbála

Ibsen harminckilenc éves, amikor a művet írja. Zsótér Sándor, a rendező pár éve múlt negyven. Peer önmagát ötvenévesként említi egyszer. Ez nem az ifjúi dühök, hanem a fájdalmas elszámolások darabja. A táguló vagy éppen szűkülő lelkiismeret szorításának stációi adják ki magát az utat. Amikor a földi fájdalmak már folytathatatlanok, és menni sincs hová, nincs megkezdetlen bűn, amely várna valahol, csak a gomböntő kanál ágaskodik egyre türelmetlenebbül - a szereplők itt énekelni kezdenek. Tallér Zsófia változatos és alkalmazkodó muzsikája kíséri végig a majd négy órás szertartást.

Ambrus Mária díszletének központi eleme egy szalmaszínű, jó két méter átmérőjű, forgatható kör parkettalap, amely elementáris egyszerűséggel szolgálja ki a darab tucatnyi, eddig talán megoldhatatlannak hitt helyszínét és helyzetét, többek között Aase malomra való fölültetését és cserbenhagyását, s Peernek a szakáccsal vívott élethalálharcát a tengeren hányódó csónakba kapaszkodva, a végjáték felé. Nincs hó, nincs moha, se szikla, se északi fény. Van viszont egy neoncsövekből kirakott rettentő rózsa a viszonylag alacsony mennyezethez tapadva (ez időnként fehér, zöld és lila színekre vált), s egy aranyozott, hatsoros primadonnalépcső a körlap mögött középen, mely jobbára a fekete semmibe vezet fölfelé. A borzongáshoz untig elegendő a játéktér bal oldalán megnyíló két igazi mosdó csempézett almazöldje. Itt, általában földközelben zajlanak a verekedések és a párosodások. Nyitott és csukott ajtók közé beszorult, kövezetre csúszott testek képe, csorgó víz hangja és képzelt vér maszatja idéz kortársi filmeket és klasszikus horrort egyszerre. Itt enged Peer gyors kívánságának a lakodalmi forgatagból kiszökött Ingrid, s rácsusszanva hüllőhideg ölével, itt lovagolja meg a küszöbön fekvő Peert a süvegsipkás Dovre lány.

Rába Roland játssza a tüllhabokba öltöztetett zöld ruhás lányt, és minden olyan figurát, mely közvetlen veszélyt ígér a hősnek. Ő a mulya parasztvőlegény a lagzin, s ő a Gomböntő is. Nagy Zsolt számtalan szerepében szinte az előadás kötőanyagává válik. Ő Dovre királya, de a halálba küldött szakács is. Láng Annamária Solvejg fehérbe öltözött húga, s az aranyfodros ruhájú kéjleány, Anitra is, de ha kell, norvégül (?) beszélő dáma az úri társaságból. A nyurga Katona László megjelenik mint Sovány, mint guggoló béka, s mint a fátyolszerűen áttetsző fekete reverenda alatt csak csupaszságát hordozó, ördöggé változó pap.

A Solvejget játszó Sárosdi Lillát mintha a mi hazai svábságunk fekete ünneplőjében - más kultúrák nyelvén az állandósult bánat viseletében - látnánk legtöbbet. A Rába Roland által játszott figurák mellett Solvejg alakja rejti a legtöbb fenyegetést Peerre nézvést. Titokzatos, tapadó mosolya minden pillanatban rejt valami ördögit is, vagy legalább egy kis személyes szabadságot biztosító hibbanást, mely oly szükséges ahhoz, hogy az ember Peer Gyntökkel szövetkezzék. Ő a Nagy Görbe, s ő a héjakra bomló hagyma képviselője is, melyben Peer "hiába keres magot".

Tiszta este. Súlyos, tömör, de átlátható. A legegyszerűbb történésekre van visszabontva minden. A műsorfüzet az etűdökre bontott darab jelenetlistáját adja meg műismertetésként. Ebben azért fölfedezhető némi ugratás is. Mint ahogy az egész szenvedéstörténetben ott siklik és bujkál valami alig tetten érhető mosoly. De hát miről is van szó?

"Peer előkerül a meséből. Aase kettéharapja a sziklát. Ingrid Mads Moen jegyese. Peer nyakába veszi anyját és a lábát. A felhők kitérítik. Mint császár lovagol köztük. A szeszkazán Aslak lehazugozza. Peer komisz Solvejggel. Berúg. Ingrid hagyja magát, Peer elcsábítja..."

És így tovább. Persze Aase (akit talán egy korábbi fordítói szándékhoz igazodva Ilse néven jelöl a színlap), az eredeti darabban, a fiával való évődés közben csak emlegeti, hogy ő akár ketté is harapja majd a sziklát. Mi meg egyszerre azt látjuk, hogy Csákányi Eszter megbont egy vöröshagymát, s tétovázás nélkül nagyot harap belé. A hatás nem marad el. Elismerő hallgatással nyelnek egyet a nézők. Késedelem nélkül, bár váratlan ajtón át, megérkezett a "központi metafora" is, helyben vagyunk.

Már a Gyabronka-Csákányi nyitó dialógus idején, Péterfy Borbála első színrelépésekor tisztázódik az előadás nyelve. Péterfy korcsolyában kopogó prémruhás őzbakként sétál be a történetbe, Peer képzelt kalandjának megmutatott hőseként. Később Ingrid lesz, de ha kell, ablak, ajtó, szellemalak. Alázattal, kedvvel és humorral, sok esetben szinte növényi intelligenciával szolgálja azokat a rendezői megoldásokat, amelyek kisebb tehetségek összeadódása esetén életveszélyes illusztrációknak hatnának, ám itt olyan "szemléltető oktatás" alkotórészei, amely többszöri tanóra avagy megnézés után talán még gazdagabb és szórakoztatóbb, mint legelőször. Lenyűgöző az együttes koncentráció ereje, akár gumikabátos pingvincsapat képében, akár álarcban, akár fénybe tartott arccal jelennek meg a játszók.

Gyabronka József Peer Gyntje, legyen bár helybéli kitaszított, sivatagi próféta, krémszín szmokingos életélvező, vagy piros pulóveres, csupaszodó lélek, ő a mindenkori, titkokkal teli férfi. Gyámoltalan és tiszta, ön- és közveszélyes. Mikor a falujabeliek leköpik, egy pillanat alatt fut le benne a villámló indulat. Okos. Deviáns módon tehetséges. Költő és Utazó, mint akiről Baudelaire azt írja:

...fut és teret iszik, fényt és égi parázst,
húsába jég harap, s a réz nap,

rája-forrván,

assan lemossa majd arcán a csókmarást.

Ám Baudelaire így folytatja:

De igaz utazók azok csupán, kik mennek,
hogy menjenek, s szivük mint léggömb

ring odább,

kik bolygó végzetük sodrától nem

pihennek,

s ezt hajtják egyre csak, nem tudva mért:

Tovább!

kikben száz alakot, mint a felhők

szeszélye,

ölt a vágy, s mint ujonc harcost ágyúk

heve,

vonz új és változó, titkos kéjek veszélye,
miknek még emberi nyelven nem volt

neve!

(Tóth Árpád fordítása -
részlet Az utazás című versből)

Nem, Peer nem "igaz utazó", ő egyre jobban tudja, mi elől menekül. A körök azonban szűkülnek. A parkett körbeforog, s ledobja magáról a gyengébbeket. "A kanál vár."

Előfordulhat, hogy rövidül még a produkció. Talán rövidíthető az írói ajánlatnak köszönhetően platóvá szélesülő Anitra-Peer duett, de már aligha lehet megválni a négy nyelven beszélő úri társaság erős felületi mintázottsággal bíró (koreográfus: Vati Tamás) jelenetének fölös perceitől.

Talán egy sokadik megnézés megmutatja magát a titkot is. Talán ráérzünk, mi hat ebben a japáni módra egyszerű játékstílusban ekkora erővel. Egyetlen előadás után arra is gondolhatunk, talán úgy működik ez, mint a homeopátia. Alig mérhető mennyiségű anyag (impulzus) kerül a szervezetbe, de az olyan pontosan kiválasztott jelcsomag, hogy épp "megüzeni" a megfelelő rezgésszámot. S a gyógyulás megkezdődik.

GABNAI KATALIN

 

NKA csak logo egyszines

1