A budapesti Krétakör Színház márciusban két különbözõ elõadással lépett fel Berlinben. Március 15-én este bizonyára az ügyelõ hívta színpadra Csákányi Esztert. Ugyanaznap délután az Országház díszes kupolatermében adták át a legrangosabb hazai mûvészeti kitüntetést, a Kossuth-díjat.

Egy ember, egy színésznő hiányzott a protokolláris ünnepségről: a német fővárosban vendégszereplő Csákányi Eszter. Megszervezhetetlen pech.

Különleges, felbolydult érzés lehet ezzel a tudattal az Unter den Lindenen egy kávét inni, egy rövid sétát tenni a friss levegőn a Friedrichstrassén, majd az esti előadásra készülni, miközben ezer kilométerre, Pesten, ünnepélyes keretek közt koccintanak a kitüntetettekkel... - Ez az apró történet lehetne egy csehovi novella alapja.

Vajon mi játszódott le ott bent, a legbensőben, ott legbelül a kivételes pályafutást leköröző nagyszerű művésznőben..., aznap, azon a délutánon, azon az estén és egyáltalán...

Figyelmesség: az esti előadás után a Collegium Hungaricum igazgatója köszöntötte óriási virágcsokorral Csákányi Esztert.

A kaposvári Csiky Gergely Színház segédszínésznőjeként induló Csákányi elképesztő szorgalommal, sodró akaraterővel, kristálytiszta tehetséggel lett az elmúlt évtizedek alatt a kaposvári színház, a pesti Katona József Színház és a Krétakör Színház, vagyis a magyar színházművészet jelentős, vezető, népszerű színésze.

Pályafutása töretlen, s egyben szerencsés is. A korszak legtehetségesebb színházai, színházvezetői és rendezői okosan, értelmesen és ügyesen segítették, egyengették pályafutását.

Bányai Tamás fénytervező jó emberem, finom invitálásának köszönhetően jutottam jegyhez a március 21-i előadásra. Csehov Sirály című darabját láttam már Budapesten számtalan variációban, később Berlinben, s aztán Moszkvában is, sőt, az isteni táncosnő, Maja Pliszeckajával mint balett sem felejthető. Szokatlan [?!], hogy az előadás nézői (90 személy) a színpadon kapnak helyet, félkörű arénaszerű ültetéssel, tolmácskészülékkel. A rendező felismerhetetlenül, a nézők soraiban helyezi el a civilnek öltözött társulatot.

S megindul egy váratlan hangulatú játék, a Krétakör "Siráj"-a a minimálissá leegyszerűsített színpadtérben.

Emberi hangon beszélnek, közlekednek. Emberi hangon, pianóban érzik, mondják, közlik fájdalmukat, örömüket, megoldhatatlannak tűnő, bezártnak hitt, reménytelen problémavilágukat. A rendező Schilling Árpád nemcsak hogy elolvasta a színdarabot, de a hozzá kötődő több mint 100 éves megkövesedett hagyományt is felülírta rendezésével.

Egyszerűen úgy adatta elő a színművet, hogy 2006-ban a néző pontosan úgy értelmezze a darabot, ahogy a zseniális író annak idején megírta. S ahogy mi élünk, s ahogy ma élünk!

Itt nem folyik a vér paradicsomlé formájában, nem pörölnek disznót, nem hánynak, nem okádnak, s nem egymás nemi szervét fogdossák, ahogy manapság természetes divat a "modern színpadokon".

És nem ordítoznak a gégeorvosig, nem provokálnak, nem kell tisztítóba vinni másnap a ruhánkat, s nem hajcihővel, technikai bravúrokkal, külsőségekkel próbálják a nagyérdeműt megnyerni az előadásnak. Más színház. SZÍNHÁZ.

Az elmúlt évadban 13 ország 29 városában léptek fel. Ez nem lehet véletlen.

A színészek magas színvonalon, egyenrangú partnerként valósítják meg a rendező elképzeléseit.

Ebből a csapatból kisugárzik Csákányi Eszter a SZÍNÉSZNŐ, Arkagyina megformálásával. Briliáns, kivételes nagyságú komédiás.

Átváltozó képessége nemcsak hogy meggyőző, de a legvégletesebb érzelmi hullámokon tudja közvetíteni a lassan öregedő színésznő összes szeszélyét, kegyetlen önzését, szerelmi elesettségét, embertelen-emberségét.

Három szál összekuszált vörös haját úgy kuszálja az égnek, mintha egy hajzuhatag lenne. Gyorsan pergő, lecsöpögött könnyeit úgy púderozza rendbe, hogy eláll a lélegzet.

Színészi intelligenciájára jellemző, hogy amilyen sokszínűen festi meg a NAGY SZÍNÉSZNŐ portréját, oly magától értetődő alázattal tud beleolvadni a társulatba, a csapatjátékba.

A három és fél órás előadás után dübörgött a megérdemelt taps. Számtalanszor hívták színpadra a társulatot.

Az éjszaka még eszembe jutott, hogy a befogadó színházat, a népszerű Hebbel-Theatert 1907-ben Kaufmann Oszkár (1873-1956) erdélyi születésű magyar építész tervei alapján nyitották meg.

Péterfy Borbála, Tilo Werner és Csákányi Eszter a Krétakör Színház Sirály-előadásában
theater.hu fotó - Ilovszky Béla

A második világháború után az első színházi előadás-sorozatot itt, ebben az egyetlen épen maradt épületben kezdték el. Molnár Ferenc Liliom című darabját szériában, több mint ötszázszor játszotta el a német színház- és filmművészet nagy alakja, Hans Albers... Úgy tudom, a Krétakör repertoárjában még ma is sikeres előadás...

Kedves Csákányi Eszter! Kérdezte, hogy tetszett az előadás.
Így. Kezeit csókolja:

KŐNIGER MIKLÓS

 

NKA csak logo egyszines

1