A kiállítás anyaga Gobbi Hilda hagyatékából származik, aki a fényképeket színész barátaitól gyûjtötte be (1942-1959 között) azzal a kéréssel, hogy kedves szerepükbõl válogatva dedikáljanak egy-egy képet.
|
(Makky György fotóművész Gobbi Hilda közvetlen munkatársa volt a Bajor Gizi Színészmúzeum kivitelezési munkáinál.)
A fényképgyűjtemény 140 felvételből áll, ennek 70%-a dedikált fotó. A Nemzeti Színház két évvel ezelőtt elkészíttette a fotók digitalizálását, így a fakuló, az eredeti fényképeken már alig olvasható dedikációk ismét olvashatókká váltak. A képek kinagyíthatók lettek, tehát megteremtődött a lehetősége annak, hogy a nagyérdemű közönségnek bemutassák.
A nagy érdeklődésre számot tartó gyűjtemény hihetetlenül jó körkép oz 50-es évek nagy színészeiről.
A kiállításon 104 fotó látható 56 színészről. A nagyszerű bemutató Kávási Klára és Tordai Hajnal munkáját dícséri.
*
"Nem hiszek abban, hogy leegyszerűsített figurák futkároznak az életben. Hát akkor miért futkároznának a színpadon?
Nem hiszek a szürkeségben! Érzelmi telítettség nélkül nem lehet játszani! Mert különben olyan szürke lesz minden, hogy alig nézhető..."
"Mi is ez a csoda: a Színház, a Játék? Szakma és tehetség. Tehetség és szakma."
|
"Ezt a szakmát meg kell tanulni. Akinek nem sikerül, elveszett. Nemcsak hit kell hozzá és tehetség, hanem szakmai tudás és egy kis szemtelenség."
|
"Ösztön és tudat! - egyik nélkül sem megy. Az írónak csak eszközei vagyunk, a színpadnak azonban önálló alkotói, de alkotásunk ťvégtermékétŤ - önmagunkat - nem látjuk."
|
"Szakma és átélés! - ennek a kettőnek az ötvözete az, amihez ha még tehetség is párosul, akkor valahogy el tudunk tengődni ezen a porondon..."
|
"A rendező a premieren befejezte munkáját. Utána már csak kétségbeesve vagy boldogan nézi az eredményt.
De a jelmez! ... A paróka, a maszk, az marad! Az már rátapadt a színészre. Attól nem tud szabadulni. Az kíséri. Gyötri vagy megkönnyíti munkáját."
|
"Hosszú távon nem lehet művész, aki görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy a közönség azért szeresse, mert jó, mert szép, mert fiatal... Bizony-bizony gonoszak, rosszak, csúnyák is vagyunk... és öregek is leszünk."
|
"Az egyéniség vagy elfogadtatja magát - vagy nem. Ízlésünk különböző...
A nézők is válogatnak. Ha az egyik úgy véli: ťEz a legnagyobb magyar művész!Ť, a másik fanyalog: ťÉn nem bírom!Ť
Sokfélék vagyunk, hál’Istennek."
|
"Mi, színészek kiszolgáltatottak vagyunk. Ki vagyunk szolgáltatva a szerzőnek, az igazgatónak, a rendezőnek. Ők döntik el, mit játszunk; nem a színész választ...
Helyzetünkkel mindannyian tisztában vagyunk, mégis, mennyi konfliktust, fájdalmat, irigységet vált ki egy-egy szereposztás."
|
"A nehéz emberek lázadásai nem mindig sikeresek, módszereik sem mindig célravezetőek, de remélem, hogy még sok nehéz ember fészkeli be magát a színpadra, nem hiszem, hogy csak alázatos juhnyájra van szüksége a színháznak."
|
|
|
