Erdélyi, felvidéki, alföldi templomok falfestményei, kazettás mennyezetei, pausz és akvarell másolatai, tervrajzai, épületrajzai borítják a Néprajzi Múzeum földszinti termeinek falait. Aztán fényképlemezek, feljegyzések, tanulmányok. Odébb, cifraszûrök, szûcsrajzok, népi ornamentikák, viseletek, használati tárgyak díszítményei. Látványos, dekoratív kiállítás.

Annak a Huszka Józsefnek (1854- 1934) állít emléket, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a középkori és kora újkori templomok falképeinek feltárásával, dokumentálásával azok megmentésében. Annak a rajztanárnak, aki már 1881-ben gyűjtőútra indult, hogy felkutassa a magyar népi ornamentika elemeit. S akit a magyar népművészet egyik első felfedezőjeként tart nyilván a szakma. Akinek munkássága mély hatással volt a magyar műipart pártoló akaratra, iparművészekre, építészekre. Köztük Zsolnay Vilmosra is. Noha elméleteivel - a magyar népművészet ornamentikáját keleti, perzsa, indiai gyökerűnek vélte, ezt bizonygatta - már korán szembekerült a néprajzkutatókkal.

Ezért fogalmazzák meg a kiállítás rendezői, hogy a múzeum "Huszka József helyszíni kutatásainak és gyűjtőmunkájának rekonstrukciójával nem elméleteit akarja rehabilitálni az utóbb vele élesen szemben álló néprajzkutatókkal szemben; példáján azonban jól be lehet mutatni azt a folyamatot, ahogyan a XIX. század utolsó harmadában megélénkült az érdeklődés a paraszti-népi tárgykultúra s a vidéki élet megannyi színhelye iránt az ťornamentikaŤ, a ťszépŤ, az ťízlésŤ, a ťstílusŤ eszméi és fogalmai mentén. A kor számára mindenekelőtt tárgyakat, műalkotásokat, kézműves termékeket, addig ismeretlen díszítményeket kellett feltárni, amiben Huszka József jelentős szerepet játszott."

A Huszka József, a rajzoló gyűjtő című, október végéig látogatható kiállítás olyan, mint egy XIX. század végi, XX. század eleji utazás. Utazás a hajdani gelencei, a homoródszentmártoni, a sepsibesenyői, az erdőfüli, a jáki, a bögözi vagy a csiksomlyói és más templomok körül. Huszka az erdélyi festett famennyezetek másolása közben talált rá az első faliképre. Ezt követően huszonhárom templom freskóit tárta fel, örökítette meg, eredeti méretben lerajzolva, akvarellezve, olykor restaurálta is azokat. Megállapította, hogy a kilenc helyen fellelt Szent László-ábrázolás egy székely festőiskola stílusjegyeit viseli.

Utóbb nemegyszer az ő vázlatai alapján restaurálták, állították helyre a képeket, az időközben lebontott templomok díszítményei pedig legalább így, kitűnő rajzaiban fennmaradtak. Másolatai alapján restaurálták nemrégiben az időközben visszameszelt vagy visszavakolt sepsibesenyői, székelydályai falképeket és a sepsikilyéni unitárius műemléktemplom freskóit.

Már tanárkodása idején - az 1880-as években - bejárta a Székelyföldet a magyar ornamentika emlékeit kutatva. Ekkor XVII-XVIII. századi ferences kolostorok, református és unitárius templomok textiljeit, úri hímzéseit, festett famennyezeteit dokumentálta. Erdély után a felvidéki és az alföldi településeket járta, ahol népviseleteket, a díszített használati tárgyakat, kerámiát, hímzéseket, festett bútorokat gyűjtött. Ezek díszítményeit is lerajzolta, dokumentálta és tanulmányokat jelentetett meg róluk. E motívumkincsből magyar stílusú iparművészeti és építészeti terveket is készített. Itt vannak fontosabb kötetei (amelyeket saját rajzaival, felméréseivel illusztrált), a Magyar díszítési motívumok a Székelyföldön (Sepsiszentgyörgy, 1883), Magyar díszítő styl (Budapest, 1885), a Teremtsünk igazán magyar műipart (Sepsiszentgyörgy, 1890), A székely ház (Budapest, 1895), vagy a sok vitát kiváltott A magyar turáni ornamentika története (Budapest, 1930). Munkásságát számos tanulmány is jelzi (az Ethnografiában, Archeológiai Értesítőben stb.), köztük olyan kutatási eredmények közlése is, amelyek a középkori erdélyi templomi falfestmények feltárásához nyújtottak adalékot (Magyar szentek a Székelyföldön a XV. és XVI. századokban. 1886; Székely-festőiskola a XV. században. 1887).

A Néprajzi Múzeum Huszka ezer rajzát, akvarelljét és 250 fotóját, kéziratait, valamint gazdag tárgygyűjteményét - textiltöredékeket, kerámiákat - is őrzi. Ezek a tárgyak adják az illusztrációt Huszka József gazdag, sokoldalú életművének felvillantásához.

KÁDÁR MÁRTA