Dalí-illusztrációk
Mûcsarnok, Petõfi Irodalmi Múzeum, Erdész Galéria Szentendre

"Szép az, ami görcsbe rándít"

Az elmúlt száz év õrületeinek ellenszeréül Salvador Dalí különös módszert választott: paranoiakritikát. A festõzseni Katalónia gyönyörû vidékén született, és élete utolsó éveiben oda is tért vissza. Szürreális volt a kor.

Ő mi más is lehetett? Tanulmányai helyszínéül a madridi San Fernando Akadémiát választotta, ahol megismerkedett Federico García Lorcával és Luis Buńuellel. Hogy szellemileg kapcsolódtak egymáshoz, annak későbbi sorsukban is számtalan nyoma van. Az egyetemi időszak mindhármuk számára forrongással teli. Dalít nemcsak kicsapják, de politikai okokból harmincöt nap elzárásra is ítélik. Kedvét nem szegik. Fest, kiállít, majd Párizsba utazik, ahol találkozik Picassóval. 1929-ben leforgatja Buńuellel az Andalúziai kutyát, majd az Aranykort. Az előbbi megnyitja számára a párizsi szürrealisták körét, az utóbbi hatásáról pedig egy szétvert mozi is tanúskodik. 1939-ben szakít a szürrealistákkal, és manifesztálja a Képzelet függetlenségi nyilatkozatát, az embernek az őrültségre való jogát. Védekezik. Mítoszával hárítja a valóságot. Kalandozik a változatos művészeti médiumokban. Szerteágazó tevékenysége kiterjed a balett, a film, a divat, az ékszer, a reklám, az illusztráció köreire.

Világossá tétel. Ezt jelenti az illusztráció szó maga. A szöveg nem áll meg magában. A szem fárad, szüksége van segítőre. Régen volt, amikor csupán a betűformából is érthető volt a gondolat. Az illusztráció az egyszerű szemléltetésen túl új művészi élmény hozzáadásával segíti az olvasót. Hát még ha olyan virtuóz szolgáltat új élményt, mint Dalí. A világirodalmi témákat feldolgozó alkotásai nem egyszerű könyvillusztrációk a szó hagyományos értelmében. "Csak olyasmit olvasok szívesen, amit nem értek. S mivel nem értem, számtalan értelmezést el tudok képzelni" - vallotta. Ahogy Picasso is, ő is illusztrált klasszikus szerzőket, mint Ovidius és Cervantes. Nagyobb figyelmet azokra a szerzőkre fordított, akiknek műveit a szürrealizmus előfutárainak tekintette, mint Lautréamont Maldorol énekeit, Rabelais Gargantua és Pantagrueljét, Freud Mózes és az egyistenhitét.

Paranoiakritikai értelmezésében a könyvet magát is megújítja, a díszítéshez drágakövet használ, kézzel megmunkált pergamenlapokra gyémánt és rubintűkkel rajzol. A Műcsarnok kiállításán látható nyomott réz- és aranylemezek beavatják a nézőt a múlt század legértékesebb kiadványainak előállítási folyamatába. Móka volt számára ez is. Fricska, amit a sznobok orra alá dörgölt. Hosszú élete alatt mindig kereste a lelkiállapotának leginkább megfelelő jelentésközvetítő eszközöket, anyagokat. Technikailag egyedi ceruza-, tus- és tollrajzok, akvarellek, xilográfiák, acél- és különféle fémtűkarcok, grafikák, litográfiák, gouache-ok szerepelnek repertoárján. Újításai közül figyelemre méltó az ún. bulletizmus. Ekkor szakállas puskából lövi ki a tintát, vagy papírra vagy kőre robbantja szét a pigmentet. Ezzel a módszerrel illusztrálta a Don Quijote-sorozat lapjait. "Gondolataimat egész egyszerűen átültetem és megpróbálok eltúlzott és futó vízióimnak, a fejemben tobzódó titokzatos, megfoghatatlan, személyes és egyedülálló dolgoknak formát adni" - vallotta.

Többértelmű motívumainak hatása alól nem vonhatjuk ki magunkat.

JÓZSA

 

NKA csak logo egyszines

1