Skandináv design - Iparmûvészeti Múzeum

Mestermûvek - 400 év francia festészete - Mûcsarnok Az Ernst Múzeum programjaival mást akar és máshogyan, mint ahogy eddig tette. Amióta Keserü Katalin irányítja, a kiállításokon kívül elõadásokat, beszélgetéseket, filmvetítéseket is élvezhetünk, és a közönség meghitt környezetben lapozgathatja a Németh Lajos nevét viselõ könyvtár kiadványait. Minden rendezvényük több, mint egy kiállítás - látványában és koncepciójában is.

A legutóbbi, a Finnmagyar például az 1900-as Párizsi Világkiállítástól a Cranbrook Schoolig címet viseli. Hol is másutt, mint száz évvel ezelőtt, Párizsban találtak egymásra a két ország képzőművészei, akiknek revelációt jelentett az a világ. Megérezték a hasonló törekvéseket, a szándékot, hogy valami sajátosat teremtsenek a hatalom ízlésagressziójával szemben. Az art nouveau, a szecesszió lendületet adott elhatározásaiknak. A magyar gyűjteményekbe bekerültek a neves finn alkotók művei. Barátságok szövődtek, mint Saarinen és Maróti Gézáé, Akseli Gallen-Kallela és a gödöllői művészcsoport tagjaié. Keresték és megtalálták a közöset, a rokonit. A Gödöllői Művésztelep nagy alkotóinak munkásságában - különösen Körösfői-Kriesch Aladár, Remsey Jenő, Nagy Sándor műveiben - mindenesetre erősen érzékelhető a finn művészet hatása. Yrjö Liipola szobrai jól mutatnak Kisfaludi Strobl Zsigmond plasztikái mellett. Itt, ezen a bemutatón többféle téma köré csoportosították a műveket: láthatunk nemzeti romantikát csakúgy, mint a hagyományos formákat megújítani képes formaalkotó művészetet, építészeti terveket és használati tárgyakat is. (Ernst Múzeum)

Skandináv design. Mítosz. Funkció és egyszerűség. A szegénység kreativitása szülte ezt is, mint annyi mást. Nehezen hihető, de az ötvenes években a skandináv országok - ahogy több nyugati ország is - szegények voltak. A Bauhaus eszmeisége talált itt új talajra, s nyert új értelmet és gyakorlatot. Forma és funkció egyszerű használati tárgyakban öltött testet, s ezek vonzóvá váltak a világégések pusztításában megsemmisültek helyett. Az új világ, az új élet, a megtisztulás vágya szülte a letisztultságot, a természetes anyagok egyszerűségét. Ezek voltak azok az értékek, amelyek vonzóvá váltak a másfajta tárgykultúrához, másfajta ízléshez szokott országok számára is. A skandináv design nemzetközileg hatott. Az új stílus meghódította Európát, még az olyan tradíciókkal rendelkező országok formakultúrájára is hatott, mint Olaszország.

Azóta eltelt ötven év, és az akkori szegény országok a maguk szorgalmából gazdagok lettek. A pénz pedig módosított az általuk preferált értékeken is. Újra divatba jött a látványelemek tobzódása, a funkciótól elszakadt forma. A használhatóság elvált a látványtól, a megjelenéstől. A skandináv design pedig sajátos formanyelvén új utakat és új lehetőségeket keres, bizonygatva, ahogy az elmúlt évtizedekben is, saját igazát. E bemutatót Italo Calvino Hat fejezetek a következő évezrednek című művére mint kiindulópontra alapozzák. Az író szerint a kreatív emberek számára fontos értékek az elkövetkezendőkben a világosság, a gyorsaság, a pontosság, az átláthatóság, a sokszínűség és a következetesség. "Minden élet egy enciklopédia, egy könyvtár, tárgyak leltára, különféle stílusok kavalkádja, és mindezt állandóan összekeverhetjük, újrarendezhetjük bármilyen elképzelhető módon." A kiállítás ötven év használati tárgyain és formáin kísér végig. Anyagok és eszközök sokaságán, amelyekben benne rejlik a jövő ígérete is. (Iparművészeti Múzeum) *

Nincsenek kígyózó sorok a Hősök terén, ahogy a Monet-kiállítás alkalmával. A francia Kulturális és Kommunikációs Minisztérium, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Műcsarnok, valamint a francia Nemzeti Múzeumok Egyesülete közreműködésével száztizenhét műalkotást láthat a közönség, s 1620-tól - vagyis, amióta nevesített francia művészetről beszélünk - egészen a legutóbbi évtizedekig követheti végig a francia festészet törekvéseit. Caravaggio és Annibale Carracci hatására a néha évtizedekig Rómában időző francia művészek hazatérve a fény kifejező varázsát jelenítették meg a képeken. Már a XVII. század első harmadában kialakult az a méltóságteljes, szoborszerű, ám világos színezést alkalmazó stílus, amely a régi francia művészet sajátja. Tournier, Vignon, La Tour alkotásai egyszerre fenségesek és játékosak. Nicolas Poussin is Rómában élte le az életét. Sokalakos, bibliai tárgyú kompozícióit mindig csodálatos tájba helyezi. Le Bruntól (ő festette a versailles-i tükörterem mennyezetét) Budapesten a Lázadó angyal bukása című művét láthatjuk. Watteau-tól itt a Nimfa és szatír - a rokokó könnyedségét idézve. Chardin Asztali áldás című képe pedig életkép. A klasszicista festészet atyjától, Davidtól itt A koldus Belizáriusz című műve, a Louvre-ból kölcsönözve. A barbizoni iskola mesterei (Corot, Millet) egy másik teremben sorakoznak, s a Munkácsyra is nagy hatással bíró Courbet alkotásai közül a Szajna-parti kisasszonyokat (Petit Palais) is láthatjuk. Itt van Monet, Manet, Sisley, Renoir, Toulouse-Lautrec, Cézanne, Gauguin, Delaunay, Braque, Léger, Picasso, Matisse - vagyis mindazok, akik Párizst a festészet fővárosává tették. Az absztrakció újabb formái és képviselői közül itt láthatók Debré, Barre és Toroni művei. Lelkemre leginkább Dubuffet 1944-ben festett Boldog tája hatott. Ezzel a kiállítással fantasztikus ajándékot kaptunk, az említetteken kívül a Pompidou központtól, a párizsi Picasso Múzeumtól, a d’Orsay-tól és sok-sok város sok-sok múzeumától. Megismételhetetlen. (Műcsarnok)

Jacques-Louis David: A koldus Belizáriusz
Edgar Degas: New Orleans-i gyapottőzsde
józsa

 

NKA csak logo egyszines

1