Závada Pál: Szólj anyádnak, jöjjön ki!
Szolnoki Szigligeti Színház

A Kispál és a Borz zenéjére kezdõdik az elõadás, és hosszasan várjuk, hogy kacaghassunk - hisz ezt a könnyed hangulatot sugallja a színpadkép is. Elõször vígjátékokból ismert, sokajtós modern nappalit látunk - divatos bõrgarnitúrával, bárpulttal és emeletes hûtõvel. (Ez akár a tavalyi szolnoki évadban játszott A miniszter félrelép címû elõadás díszlete is lehetne.) Majd ugyanezt kívülrõl: takaros villa - gipszberakásokkal, térfigyelõ kamerákkal, mozgásérzékelõ világítással, háttérben kerti medencével. A harmadik helyszín a kisváros tanácsházából lett polgármesteri hivatala, amelynek faláról derül csak ki, mirõl is szól lényegében a darab.

Középen egy téglalap alakú, elszíneződött tapétafolt, az épp csak leakasztott Lenin-kép helye. Néhány centivel odébb már az új helyi vezér plakátja díszeleg. Pont olyan, amilyenek - másfél évtizede - a választási szóróanyagok voltak: fülhöz erőszakolt mobiltelefon, alulról felnéző, szigorú arc - mindez annak megmutatására, hogy a képviselőjelölt úr éjjel-nappal "vonalban van", vagyis nélkülözhetetlen motor a Rá kiéhezett közösség számára. A hirdetés a frissen megválasztott regionális elnököt ábrázolja, aki most épp az országos elnökségben szeretne székhez jutni.
Boszák Frigyes tekintélyét egy tizenöt év előtti, dicsőséges éjszakán szerezte, amikor is egy traktorral nekihajtott a város szovjet emlékművének, igencsak vitatott körülmények között. A helyi hős - mondhatni - ennek romjaiból építette fel hamarosan messze földön elhíresült villáját, no meg egy emlékházat - ama dicsőséges zászlóbontás tiszteletére. Karczag Ferencet érdemes volt Békéscsabáról vendégként meghívni a szerepre. Ugyancsak jó választás Sztárek Andrea az állandóan és mindenfélében elfoglalt újgazdagné szerepére. Testre feszülő ruháihoz, a merész kivágásokhoz, a divatos fehérneműihez különösen passzol bozontos hónalja. Időnként előkerül a mosdóból Huszárik Kata mint a szüleit vádoló, függetlenedni próbáló, bulimiás lányuk. - Ne hányj bele a vízbe! - kapja meg anyjától a gondviselő szavakat a medence partján.

Quintus Konrád és Molnár László
Mindeközben zajlik az élet a városban: az urak, az elvtársak, valamint az elvtárs urak többször tárgyalóasztalhoz ülnek, és persze nem jutnak semmire, máskor meg egymás "három per akárhányas" ügyeihez gyűjtenek bizonyítékokat. Túrják, forgatják a múltat - miközben az izzadó, bazári német turista képében (Molnár László bohózatba illő alakításában) meglátják a messiást, vagyis a külföldi befektető partnert egy esetleges helyi kolbászgyár építéséhez. A felgyorsult eseményeket Boszák úr egykori tettestársa, a városban - többéves kihagyás után - ismét feltűnt Motika irányítja (pontosabban kuszálja össze) - hosszú ideig ismeretlen céllal. S ahol a színpadon manapság medence van (márpedig gyakran előfordul), abban víz is, amelyben adott esetben nem csak monokinis csajok sikoltoznak, de megtelik benne valakinek a tüdeje is...

Quintus Konrád nem először kap a Szigligeti Színházban a mostanihoz hasonló, a cselekményt kívülről befolyásoló, igazságosztó szerepet.

"Politikai krimiről" lévén szó, a darab végére érvényesül az erőmegmaradás törvénye, vagyis minden győztes hatalomra jutását a korábbi vezér bukásának kell megelőznie. A régi típusú újak, Boszák úr és legfőbb aktuális tettestársa, F. Szabó polgármester (Mikó István) minden bizonnyal egy darabig tűzközelben maradnak még, de a gyeplőt át kell engedniük az új típusú újaknak, élükön a fiatal, menedzseralkatú főmérnöknek (Harsányi Attila), aki gyanúsan sokat küld SMS-(jelentés)eket.

Mindez kiváló témája lehetne egy nem pusztán a rendszerváltásról, sokkal inkább az átmeneti időszak emberi motivációiról, magatartásmódjairól szóló remek drámának, ám Závada Pál első színpadi munkája megelégszik azzal, hogy végigpufogtassa az elmúlt tizenöt év közhelyeit. Műve kísérlet arra, hogyan lehet vegyíteni Gogol Revizorját és Kabay Barna újraforgatott Hyppolit, a lakáját. Az elsőből a tartalmi magot vette át: a kisvárosi sógorpolitizálást és egy - végül mindent borító - rejtélyes idegen érkezését, az utóbbiból pedig a formát: a rendszerváltáskor megcombosodott vállalkozók kerti medencés hancúrozását. A regényeivel korábban jelentős sikereket elért szerző és darabjának szolnoki színpadra állítója, Telihay Péter, úgy tűnik, maguk sem tudták eldönteni, mit akarnak ebből a két alapanyagból összehozni: a rádöbbentés igényével tükröt mutatni a társadalomnak, vagy ironikusan szórakoztatni. A közönség azonban szemlátomást hálás mindkét törekvésért.

CSICSELY ZOLTÁN

 

NKA csak logo egyszines

1