Bálint Endre - Levendel Gyûjtemény - Kiscelli Múzeum
Ezüstkincsek Deér Emma gyûjteményébõl - Budapesti Történeti Múzeum
Reményi Schmall Róza - Pintér Sonja Kortárs Galéria

Látomások egei. Chagall minden képe csupa poézis. A bibliai témájúak is azok. A poétikus látomás volt az eszköze. Sorsa is úgy alakult, mintha fantáziadús álmodozó ötlötte volna. ( Õ maga is szimbolikus jelentõséget tulajdonított születésekor a három 7-es számnak: 1887. VII. 7. A helyszín is ihletett: a fehérorosz Vityebszk szegény zsidónegyede). 1906-ban kezdett festészettel foglalkozni, s 1907-ben már Szentpétervárott tanul mûvészetet. 1910-ben utazik Párizsba és a következõ évben már ott vannak képei Léger és Modigliani mellett a "Salon des Indépendants" kiállításán. Visszatér Oroszországba és még a világháború ideje alatt El Liszickijjel és Maleviccsel megalapítja mûvészeti iskoláját. A forradalom után útjuk elválik, ideáik pedig - felszínesen úgy tûnhet - eltávolodnak egymástól. Chagall 1922-ben hagyja el hazáját. Új otthonra - hivatalosan - csak 1937-ben, Franciaországban lel. Lelkisége pedig nem ismer országhatárokat.

Az Albertinában látható anyagot több múzeumból és több gyűjtőtől válogatták. Így láthat a közönség a Bibliai tárgyú nagy méretű festményeiből tizenhetet, s mellettük sok-sok vázlatot, tanulmányt, pasztellt. Chagallnak nemcsak a képi meseszövése, de színei közül számomra különösen azúrja varázslatos. Milyen is a Paradicsom? Hát sárga szamár néz onnan is az égből. Jákob lajtorjájának fokán angyal lépdel. Mózes felhőbe száll a kőtábláért. David és Betseba arca egy. Szemből szakállas férfi néz, mely oldalról női profil. Egy arc a két személy. (Albertina emeleti termei)

Bakacsinba vont egekről a Levendel-gyűjteményből válogatott kiállításon Bálint Endre mesél. Különössége abban rejlik, hogy a sötét színekből, a barnákból, szürkékből, feketékből erőteljes gyöngédség bontakozik. Világa csak első pillanatra komor világ. A művész több évtizedes betegsége idején készültek az itt szereplő művek. Levendel László gyógykezelte őt, ahogy megértéssel és szeretettel sokakat. Szanatóriuma elízium volt a külső és belső bántalmak elől menekülőnek. Bálint Endre is menekült. A munkaszolgálatot és az ötvenes éveket túlélő szeretetéhsége választotta ezt az utat. A művész ecsettel készült kompozíciói is úgy építkeznek, mintha kollázsok lennének: forma, formába kapaszkodik. Témái pedig: háztetők és csillagtalan éj, kerítés. Sok-sok kerítés. Nem tudni mi a kinti, csak az elválasztódást érezni. Fájdalommal telítettek, s mégis. Mindegyik sötétségből kiviláglik egy-egy apró fény jelű folt: aprócska csillag. Egyetlen az égen. Másik képén sötét éjszakában kicsinyke ablakból pislant meleg sárga lámpafény.

Sok-sok művész - elsősorban szentendreiek: Vajda Lajos, Júlia, Jakovits, Korniss, Anna Margit, Ámos Imre - munkával gazdag a Levendel-gyűjtemény. Levendel László nehéz és önzetlen életű orvos volt. A gyógyítás mellett értéket látott és értéket mentett. Nem érdekelte a pénz. Amit a hálás művészbetegektől kapott és vásárolt (ezzel segítette őket), abból több kiállítás is összeállítható. A gazdag anyagból most a magyar avantgárd egyik jelesének alkotásait láthatjuk. (Kiscelli Múzeum)

Fénylenek az ezüstkincsek. Önzetlen adomány ez is. Deér (született) Alföldi Emma művészettörténész, férje könyvtárát a Széchenyi Könyvtárnak, édesapjával közös görög kerámia- és vázagyűjteményét pedig a Szépművészeti Múzeumnak ajánlotta fel. A Budapesti Történeti Múzeum megkapta ajándékként Szentpéteri József ötvösművész és más - Günther Ferenc, Toperczer Lajos, Szathmári György, Renner Ádám -, a tizenkilencedik század kiváló mestereinek munkáit tartalmazó harmincnyolc darabból álló ezüstkollekcióját. Az 1920-ban született Alföldi Emma 1943-ban diplomázott művészettörténetből, 1947-ben kötött házasságot Deér József professzorral, akivel 1948-ban Svájcba emigrált. Deér József 1950-től a berni egyetemen tanított és kutatási területéről, a középkori Magyarországról számos tanulmányt és könyvet publikált. Felesége, fiatal leány kora óta, kiváló ízléssel gyűjtötte a magyar ötvösművészet remekeit. A finom asztalneműkből álló tárgyegyüttes - Madudák Erika kivételes ízlésű rendezésében -, a múzeum más darabjaival együtt élvezetes látvány. (Történeti Múzeum) *

A messziségek egei. Marseille fölött is azúr az ég. Reményi Schmall Róza, aki a képzőművészeti egyetemen Maurer Dóra és Gaál József festőnövendékként, még tanulmányi ideje alatt az École Supérieur des Beaux-Arts de Marseille Erasmus-ösztöndíjasa volt. A kiállításon látható kompozícióinak némelyike Bálint Endrét idézi. Az alkotó két motívumkörrel dolgozik. Vannak a házas, és vannak az utas képei. Ház- és válaszfalak, egymásba torlódnak. Nemcsak teret, de időt is elválasztanak. Mögöttük a tenger kékje, a végtelenség igézetével. Utak? Folyókanyarulatok? Az egyre keskenyülő sötét sávok nem a valóságost idézik. A semmibe buknak. Nincs bennük a majdani megérkezés ígérete, csak az itteniből elvezető, egyre távolibb messzeség. A kékek. A kékek Chagall kékjei. (Pintér Szonja Kortárs Galéria)

Józsa Ágnes