Tatabányai Jászai Mari Színház

Két férfi meg egy nõ a parkban. Akár valami kellemes angolszász bulvárdarab is lehetne, de nem az. Janusz Glowacki kortárs lengyel drámaíró mûve az Antigoné New Yorkban. A Tomkins Square-en játszódik, ahol hajléktalanok élik a maguk nyomorúságos életét. A negyedik szereplõ - voltaképp narrátor csupán - egy rendõr, aki a rendezett világ jó szándékát és kirekesztõ fölényét, szánalmát és megvetését képviseli a Kálmán Judit fordította darabban.

Jellemző módon bevándorlók, vagy bevándorlók leszármazottai a hősök (legfeljebb a rendőrről nem tudjuk). Anita Puerto Ricó-i, Szása orosz, Bütyök lengyel. Az utóbbi kettő gondosan magával hozta otthonról, Európából a más nációk iránti zsigeri ellenszenvet. Van egy negyedik társuk is, aki épp meghalt, s holttestét elvitték az illetékesek, hogy névtelenül hantolják el a többi hasonló közé. Anita azonban, aki - némi költői túlzással talán - néhai szerelmesét tiszteli az elhunytban, rendes, személyre szóló temetést akar neki. Itt úszik be (halványan) a képbe Szophoklész.

A tatabányai Jászai Mari Színház magyarországi bemutatója - mely voltaképp zsámbéki produkcióként született még tavaly nyáron, Árkosi Árpád rendezésében - olyan előadás, amely ízt és hangulatot hagy maga után. Egy közepes hatóerejű este emlékét.

A játéktér mindenekelőtt szemetes (díszlet: Árvai György). Szélhordta papírfecnik, vickek-vackok. Középen az obligát olajoshordó, amelyben tüzet lehet rakni. Múltban, jelenben, jövőben ilyen mellett melegednek a hajléktalanok New York Cityben (lásd a 12 majom című filmet, érdemes). A színpadot egy-egy helyi óriásplakát szegélyezi. A magasban valahol - a régi Thália Stúdió karzatán - zenészek muzsikálnak: gitárszó, bluesos hangzatok.

Négy színész miatt jó, hogy itt vagyunk.

Keresztes Sándor
Scherer Péter játssza a rendőrt, s ez alkalomból repetáltat bennünket abból, amit szeretünk tőle. Hozza a nagyarcú kispályást, akiben minden korlátoltsága ellenére sok kedves, természetes egyszerűség van. Scherer soha egy szemernyi színpadiasságot sem mutat, s ez általában igen üdítő hatást kelt. (Pláne dömping idején, amikor a vidéki színházak fesztiváljának programja elborítja a nézőt.) Ugyanakkor ebben a darabban, előadásban nem az övé a rokonszenvünk, együttérzésünk és megértésünk - jó esetben -, hanem a hajléktalan szereplőké.

A komáromi színházi illetőségű Bandor Éva alakítja Anitát. Hideg és/vagy lopás ellen mindent magára húzott, szinte ki sem látszik a sok hacukából. Forintos ötlet Szűcs Edit jelmeztervezőtől, hogy az ócska holmik mellé adott a színésznőre egy magas sarkú papucsot. Ettől aztán riasztó külseje ellenére is maradt Anitában - alkatilag, mozgásilag - valami nőies. Alighanem ő a legélelmesebb, vagy a legügyesebb guberáló a társaságban. Egy extrákkal felszerelt bevásárlókocsi tulajdonosa, amelyben kisebbfajta vegyesbolt készletét halmozta fel. Bandor Anitájában az a legszebb, hogy az ítélőképessége már kétes ugyan - nem ismeri fel, hogy a nehezen megszerzett hulla másé, nem az ő volt kedveséé -, de fásultság, közönyösség, enerváltság még mindig nincs benne, akármennyi ideje él is az utcán. És csak alkalom kell ahhoz, hogy "meleg otthont" vagy "ünnepi vacsorát" varázsoljon egy férfi (most speciel Szása) számára a szabad ég alatt, a hordó mellett, szegényes kincseiből.

A Szását megformáló Keresztes Sándor - így az utcára került az Éjjeli menedékhelyből - meglehetősen érdekes személyiség a színpadon. Néz ki a busa fejéből a busa bajusza fölül, és ettől a nézéstől az ember hajlamos bevallani azt is, amit el sem követett. Keresztes kevés beszédű orosz zsidójának némán is ereje van, még ha ez az erő ahhoz kevés is, hogy a figura az ivást abbahagyja, vagy végigvigyen bármit, amit eltervelt. Az emberi tartás maradéka mégis megőrződött benne. És éppen ez az, amivel folyamatosan fölébe kerekedik a Mucsi Zoltán játszotta Bütyöknek.

Mucsié a legszínesebb s egyben legkíméletlenebb alakítás. Az általa játszott csavargó lepusztult külseje leromlott belsőt takar. Mucsi csontos, kopasz fején garbónyakból kihasított csík szolgál fülvédőként. Kabátja alatt hallhatóan zörögnek a csontjai. Cipőjében újságpapírt hord kapca gyanánt, de - érdeklődő ember lévén - előbb kiolvassa a lapot, mielőtt a lábára tekerné. Bütyök egy jellemroncs. Egyfelől nagy hangon adja a vagányt, de ha fordul a kocka, bármikor képes a szánalomra apellálni. Gátlástalanul haszonleső, ugyanakkor nem is tehet mást, mint hogy alapvető szükségleteinek kielégítésén munkálkodik. Legyen mit enni, inni, elszívni. (Alkoholfüggő szervezetének összes porcikája koreografikusan belerendül minden korty lenyelésébe.) Ha ennél tovább nézne, meg kellene látnia saját kétségbeejtő és reménytelen létét. Amikor Szása szembesíti őt öncsaló hazugságaival, akkor Mucsi gyilkos szemekkel szitává tudja nézni Keresztest.

Még egy szereplője van az előadásnak, Dióssi Gábor, aki a játékot kezdő heves kirohanása után már csak halottként tér vissza, és e minőségében elragadóan nyiklik-nyaklik a partnerek kezei között.

Stuber Andrea

 

NKA csak logo egyszines

1