Kovátsmûhely-Millenáris Kht.
Sötét és világos mályvaszínben tartott, tenyérnyi, fényes szórólapon Majsai Nyilas Tünde pózol, kesztyûs kezeit álla elõtt keresztbe téve. Fején nyári kelmékbõl habosra gyûrt könnyû kalap, alatta csóró kis csipkeblúz. Zenés csábítás alcímmel hirdetik a szervezõk a nyáresti produkciót. A képeslap sokféle betûje, kellemes tarkasága a kisebb londoni színházak hirdetési stílusát idézi. Helyben volnánk.
A legteljesebb mértékben angol Daniel Defoe mind a whigek, mind a toryk szolgálatában működött valaha a szigetországban. Bértollnoksága, kémkedése és egész zűrös élete közben nem bírta magában tartani, s Moll Flanders, a tolvajnő életének leírásával másokkal is megosztotta a keserű tanulságot: "a szükség a bűn szülője". Hogy 1722-ben írott, lenyűgözően modern és fájdalmas pikareszk regényének főalakja, a tolvaj anyától börtönben született kalandornő élete milyen megrendítő elveszettséget és drámaiságot áraszt, arra jó példa a tavaly Barabás Olga által írt és rendezett, Példás történet címmel futott marosvásárhelyi produkció.
Claire Luckham valami egészen mást olvasott ki a regényből. Lehántotta a történet héját, brechti technikával egyenletes darabokra szabdalta, majd Chris Bond segítségével dalszövegeket írt hozzá. Hogy ízlése finom, s műveltsége számottevő, azt a szövegek alá válogatott igényes Arne-, Händel-, Purcell-muzsikák és népi dallamok mutatják.
A rendezői feladatokat is ellátó, s több szerepben is fellépő Kováts Kriszta zenével átitatott pályaképe arra enged következtetni, minden bizonnyal megörült a lehetőségnek, hogy klasszikusnak számító, remek zenéket szép nyári estéken élőben lehet bemutatni.
Fábri Péter lefordította a regényből szőtt, végletekig leegyszerűsített, problémátlan játék szövegét. A dalok izzasztó prozódiája azt jelzi, a fordító csudamód bízik a színészekben.
Igaza van. Mindenki rendesen dolgozik. Az egész előadásban rend van. Más azonban nincs.
Az este közönsége piknikhangulatban ül a Millenáris szabadtéri székein. Példás családok hazulról hozott, csíkokra vágott zöldpaprikát, tisztított sárgarépát majszolnak a szünetben. Élvezik is a játékot.
Gombár Judit diákjátékok által ihletett, könnyű, üres teret ajánlott a történethez. Hátul, kis emelvényen ülnek a zenészek: Szirtes Edina, Födő Sándor, s felváltva Axman Péter és Erős Csaba. Az egyetlen leírható díszletelem egy különös jármű, ami minden jelenetet képes kiszolgálni. Tulajdonképpen olyan, mint egy feje tetejére fordított asztal, amire alul kerekeket szereltek. Pár szalaggal, szélesebb, lila, piros, fekete kelmékkel földíszítve könnyen lesz belőle ház, hajó, ágy, titkos szerelmi fészek. Elbír három embert is, lehet rajta gurulni, siklani, énekelni. A ruhák szellemesek, praktikusak, a jelmeztervező is Gombár Judit. Jól szervezett, olajozott produkció ez. Ezért is kell külön elgondolkodni azon, miként lehet ekkora szervezettséggel ilyen lényegileg szervetlen, mechanikus színházi estét létrehozni.
Mert az egyfedelű szövegajánlat ellenére, erősebb színészcsapattal - bár nehezen, de talán mégis - lehetséges volna egy jobban élvezhető előadás létrehozása. Így is elmondják a rendelkezésükre álló szavakat, tisztességesen eléneklik a dalokat, korrektül lebonyolítják a Fincza Erika koreográfus által diktált lépéseket. De nincsenek találkozások ebben a kihívóan szellős térben.
Pedig Majsai Nyilas Tünde aztán a telefonkönyvet is képes eljátszani. Ő azon fiatal színészeink egyike - ha csak a szinkronteljesítményeit nézzük, akkor is! -, akiknek munkabírására, tehetségére, igényességére és humorérzékére rá lehet majd bízni az eljövendő színházi esteket. S ebben az előadásban alig lehet fölismerni.
Réti Iringó, Sándor Dávid, Járai Máté és Lázár Balázs alkotják a csapatot, Kováts Kriszta váltótársa Vargha Szilvia. A hat színpadra lépő egyetlen este során negyvenhat szerepben mutatja meg magát. Különösen mozgásával hívja fel a figyelmet magára a fiatal Járai Máté. Amikor ő és Majsai vannak a színen, időnként beköltözik az élet a színpadra. Mikor Majsai és Kováts Kriszta játszik párost, Majsai engedékenyen utat enged a mindenre figyelő rendező-partner acélos lényének, s a belőle áradó páramentes energiának.
Vannak bemondások, vizuális, gesztikus és verbális poénok az előadásban, vannak képmutogató stílusban megoldott, ismétlődő plakátbekiabálások, például: "Íme a szex, mint..."
Vannak szépen elénekelt dalok. Nyáreste. Mi kell még?
Gabnai Katalin

