Kolozsvári Állami Magyar Színház

Tompa Gábor abszurd iránti vonzalma közismert, egyesek mégis megkérdõjelezik a mostani kolozsvári évad legelsõ premierjének darabválasztását, hisz szerintük tizenkét évvel azután, hogy az általa rendezett A buszmegálló elõadásának a végén a vasfüggöny képletesen és ténylegesen felemelkedett, ugyan miféle létjogosultsága lehet egy olyan Mro¿ek-parabolának, amely elsõsorban a kommunista önkényuralmat leplezi le. A válasz sajnálatosan egyszerû: az aktualitás. A diktatúra ugyanis nem vész el, csak átalakul.

A társadalmi rendszerek az emberhez hasonlóan működnek, a természetet pedig - ahogy azt már Shakespeare bebizonyította - semmilyen forradalom nem képes megváltoztatni. Az egyén általában tehetetlen a szabadsággal szemben, és épp olyan vaksin és bizonytalanul hunyorog a korlátlanul feltáruló lehetőségek fényében, miként az azóta irodalmi Nobel-díjas kínai abszurdjának szereplői a hajdani kolozsvári bemutatón. Az átlagemberek többsége mondvacsinált ideológiákkal leplezi félelmeit, hogy végül lelkiismeretét megnyugtatva önként beletörődjék a rá kényszerített "rövidlátásba". Pedig ha nincs "saját szemüvegünk", hasztalan állunk a tükör elé (legyen az akár maga a színház), nem látjuk meg benne a valóságot. Ezért aztán a talán jobb sorsra érdemes, de a mindenkori uralommal való azonosulás pszichózisában szenvedő tétova gyávákban a pöffeszkedő műveletlenség, vérszomjas hatalmi mánia és korlátlan erőszak megtestesítői minden korban cinkosra, sőt bűnrészesre találnak.

Csíky András, Dimény Áron és Bíró József
A szerzői utasításnak megfelelően a játéktér egyszerű, csupán egy-két bútordarab jelzi, szemorvos magánrendelőjében vagyunk. Az már rendezői "ráadás" (Tompa a díszlet- és jelmeztervező is), hogy a demonstrációs tábla jelei finoman szólva "eklektikusak": a legnagyobbak a latin ábécéből származnak, a legapróbbak viszont cirill betűk, ám közben arab, héber, kínai, örmény, perzsa írásjegyeket is láthatunk. Nyilván okkal, hiszen az sem véletlen, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház produkciójának színhelye az egykori Malom utcai zsinagóga. Az ún. Tranzit Ház szellemisége még tovább árnyalja a morbid tréfa poénját.

A "Vendégségben Budapesten" sorozat keretében meghirdetett előadás helyszínén, a Thália Színház színpadán persze nem érvényesülhetett az eredeti couleur locale, amiként a kémcsőbe öntött kék szesszel való koccintás ötlete sem válthatott ki olyan hatást a magyarországi nézőből, mint Erdélyben (ahol ez a multifunkcionális fertőtlenítőszer már-már szimbólum, hisz a cipőtágítástól az italpótlékig mindenre "általánosan ajánlott"). A kolozsvári produkciót valamelyest a másfajta térelrendezés, az eltérő közönségreakciók is módosították, de egészében nem befolyásolhatták.

A darab jellegéből adódóan elsősorban a színészi játék finomságaiban lelhettük kedvünket - főként a magyar színház egyik legnagyobb művészének, Csíky Andrásnak az alakításában, aki lenyűgözően játssza a második gyermekkorát élő, konzervatív "példaképet". Az osztrák hegyi vadászként megjelenő Nagyapa eleve a meggyőződéses korlátoltság idolja. A vaksin hunyorgó, körbe vizslató agg bálvány leginkább egy kivénhedt kopóra hasonlít, és ez az analógia csak erősödik, amikor a vadász hosszú méla lesben, felajzott mozdulatlanságban várja áldozatát. A dicső hagyománnyá vált műveletlenség, a bűnbakkeresés, a céltalan gyilkolási vágy viszont nem "állati vonás". Nagyapa tényleg rettenetesen szeretne már lőni (értsd: ölni), és miközben izgatottan koncentrál a rögeszméjére, láthatóan több állapoton megy keresztül: egyszer türelmetlen, máskor bábszerűen magatehetetlen; majd szenilis boldogsággal élvezi, hogy átverheti az orvost, aztán mikor a doki nem hagyja abba a kérdezősködést (már hogy a páciens melyik betűt ismeri fel, hiszen meg kellene állapítania a szükséges dioptriát), egyre durcásabbá, gyűlölködővé válik. Az idegen szemüveg okozta "tisztánlátás" nyomán az öreg analfabéta arca felragyog, de e gyermeki derű nem azonos azzal a gonosz diadallal, ami a náci gyilkos arcát önti el, mikor a rettegő entellektüelben "felismeri" martalékát. Csíky mesterkurzusba illő játékához ráadásul kiváló partnerre talált Dimény Áronban. A fiatal színész alakításában a lenyalt hajú, ünneplőbe öltözött, ridegen ravasz, "degeneráltan" fasiszta unoka nem csupán méltó örököse és ádáz folytatója az istenített ősök tradicionális gaztetteinek, de az áldozat mellett a "hős" nagyapát is manipulálja.

Bíró József személyesíti meg az orvost, és egyúttal az ő vállára nehezedik az előadás irányításának súlya is. A budapesti vendégjáték első előadásán görcsösen indított, így szerepének (s vele az előadásnak) csak az egyik rétege került felszínre. A furcsa látogatók magatartása és bejelentése okozta döbbenet, az öreg páciens groteszk "vizsgálása", miközben az hülyére veszi őt, a rosszul látó ember védtelensége, amikor elveszik a szemüvegét, az elvakult erőszakkal szemben tehetetlen értelmiségi kiszolgáltatottsága, a halálos veszély árnyékában lévő ember taktikázása, a látszólagos behódolás a rettegés nyomán, a gyávaság megideologizálása, egyáltalán a félelem fekete humorú anatómiája igen jól sikerült; azonban egysíkúak maradtak az elméletgyártás folyamatát érzékeltető monológok, s noha a szemorvos többször kerül fölénybe a látogatókkal szemben (lásd például a légyjátékot, amikor a puskát akár el is vehetné Nagyapától), a pillanatokban felhorgadó démoni erő lehetőségét Bírónak nem sikerült érzékeltetnie.

Habár a Károly elsősorban "színészdarab", a rendező természetesen most is leadta névjegyét: a bukaresti iskolát képviselő művészre jellemző érzékletes teatralitás, a tükörrendszer, illetve a szellemes csattanó az utolsó képben jelenik meg, midőn a sokféle írásjel mögött lévő ajtó feltárul és megpillantjuk a szürreális környezetben, egy véres fa alatt, a koponyák hegyén telefonáló böllérszerű doktort, aki tébolyult meggyőződéssel szervezi a károlyok totális likvidálását.

Tompának igaza van, sajnos: "mindennapjaink valósága bebizonyította, hogy abszurditásban képes meghaladni az abszurd dráma klasszikusait." Darvay

Nagy Adrienne

Az írás a Thália színházi vendégjáték alapján készült.

 

NKA csak logo egyszines

1