Köszönöm a Criticai Lapok szerkesztõségének, hogy teljes egészében közli Gödöllõ polgármesterének levelét, így arra sem kényszerülök, hogy megismételjem A kultúra hatalma vagy a hatalom kultúrája címû írásom inkriminált mondatait. A gödöllõi mûvelõdési központ sorsa - túl azon, hogy állatorvosi lónak minõsül 2001 kultúrpolitikája szempontjából - azért is tartozik e lap hasábjaira, mivel az intézmény évtizedek óta tiszteletre méltó szerepet játszik a hazai színházkultúrában.
Dr. Gémesi György egyszer már fenyegetett - engem is - a véleménynyilvánítás miatt: 2001. szeptember 20-án az ügy miatt szervezett tiltakozó demonstrációt (amelyen e sorok írója is jelen volt) neonáci tüntetéshez hasonlította. Most a jog fegyverét forgatja - ami természetesen szíve joga. A fentiek szerint publikáltatni akart sajtó-helyreigazítási közleményében azonban egyrészt pontatlanul foglalja össze mondanivalómat, másrészt olyan megállapításokat tartalmazó - második - bekezdést akar az én tollam alá, illetve a lap hasábjaira erőltetni, amelyeknek való- és tényszerűségét az ügy bírósági szakasza esetén neki kellene bizonyítani.
A gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ átszervezésének ügyével 2001-ben részletesen foglalkozott az országos és a helyi sajtó. A napi- és hetilapok, a különböző újságok hasábjain publikált cikkek, felhívások és nyilatkozatok mennyisége lassan egy kis kötetet is kitenne. Nincs is itt módom az események részletezésére, csak néhány érvet említhetek eredeti megfogalmazásom alátámasztására.
2001. szeptember 20-án - a polgármester javaslatára - úgy foglalt állást a helyi képviselőtestület a költségvetési intézmény átalakításának megindításáról és az új vezető személyéről, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának szakmai véleménye - amelyet pedig kötelezően előír az 1997-es kulturális törvény - nem állt a képviselő-testület rendelkezésére. Október 12-én a polgármester levélben utasítja a még hivatalban lévő vezetőt, Kecskés Józsefet a január elsejére tervezett átalakulás személyi konzekvenciáinak végrehajtására, kilenc közalkalmazott elküldésének írásbeli "lebonyolítására". A minisztérium illetékes főosztályvezetőjének több jogszabály sérelmére hivatkozó s lényegében ellenző írásbeli véleménye 2001. november 6-án kelt, a polgármester ezt nem is hozta nyilvánosságra képviselőtársai előtt. A végleges döntést meghozó november 15-i ülésen csak a minisztérium második, 12-én kelt, megengedőbb levelét olvasta fel, amely ugyanakkor szintén feltételekhez köti az átalakulással való egyetértést. E feltételek közül az ún. közművelődési megállapodás és a kht. 2002-es üzleti terve csak februárban - egyébként jóval cikkem megírása után - lett elfogadva, azonban ennek jogszabályszerűsége is több mint vitatható. Miként továbbra is tény: Németh Kristóf színész személyében olyan vezetőt választatott meg a polgármester a városi képviselő-testülettel - a nagy hírű, nevében változatlan, de kht.-vá átalakított - intézmény élére, aki nem rendelkezik a jogszabályokban előírt szakmai képesítéssel, illetve szakmai és vezetői gyakorlattal. Távoznia is kellett a legtöbb szakembernek a nagy hírű intézményből.
A mai jogi helyzetről - újságíróként - megkérdeztem dr. Szakács Gyulát, a helyi képviselő-testület ügyvédként is ismert tagját. Ő tömören így jellemezte a helyzetet: "Megértem Gémesi érzékenységét, hiszen az általa erőltetett ťkáhátésítésŤ a város lakosságának körében is komoly ellenérzéseket váltott ki. Gémesi a szerkesztőséghez címzett levelében a város, a képviselő-testület és az érintett kht. nevében fejezi ki sértettségét, pedig sem a város, sem a képviselő-testület nem adott neki felhatalmazást arra, hogy a cikkre válaszolva ilyen jellegű észrevételeket tegyen. A kht. nevében pedig csak külön meghatalmazás alapján járhat el. Ezért a leírtak szigorúan Gémesi magánvéleményének tekintendők. Ami pedig a kérdés tartalmi részét illeti, a cikkükben leírt tények helytállóak. Gémesinek magának is tudnia kell, hogy bizony jogilag (is) erősen kifogásolható döntéseket hozott a képviselő-testület a Művelődési Központ átalakítása és ügyvezető igazgatójának kinevezésekor. Ha elfelejtette volna, ajánlom, vegye elő az ügyet tárgyaló ülések jegyzőkönyveit és a szakminisztériumnak azt a bizonyos első levelét, aminek létezéséről a képviselőket is ťelfelejtetteŤ tájékoztatni. A minisztérium által leírtak és az ellenzéki képviselők által az üléseken elmondottak meggyőzően cáfolják állításait."
S akkor még bele sem kezdtem a Gödöllőn történtek mélyebb összefüggéseinek bemutatásába, hiszen ez végképp szétfeszíteni e válasz, illetve a Criticai Lapok hasábjait. Budapest, 2002. március 21.
Agárdi Péter
