Zug Színház - Merlin Stúdió
A Zug Színház az alternatív és az ifjúsági elõadások határmezsgyéjén produkál erõs, lendületes, fontos elõadásokat Hollós Péter vezetésével. Hamletjük, Antigonéjuk az elmúlt két év Alternatív Színházi Szemléinek díjazott, értékelt, figyelemre méltó produkcióinak bizonyultak, pedig láthatóan nehéz körülmények között, változó helyeken születtek. Színház-pedagógiai kísérletnek is gondolhatjuk õket, hiszen Hollós pedagógusként érleli a játszókat, akik elõadásról elõadásra válnak érettebbekké, gyakorlottabbakká.
Lendület, impulzív gesztusok, a szóval egyenértékű hang-, látványmegoldások most egy lélektanilag árnyaltabb darab (adaptáció) kapcsán igényeltetnek. Most is érdekfeszítő, amit ez a fiatal, a meghatározó egyéniségek terén alig változó csapat nyújt - mindazonáltal több az üresjárat, a kohézió nélküli történések időtartama, a repetitív folyamatok monotóniája okozta lendületvesztés.
Pedig Dosztojevszkij érdekfeszítő ma is, most is, bármikor. Ez az írása is példa arra, hogy Dosztojevszkijnél mennyire izgalmas a jó értelemben vett krimiszál: nehéz kikövetkeztetni, a linearitás ellenére, mi lesz a következő lépés; a kitartottság feszültsége okozza a "thriller"-effektust. Lélektani kegyetlenkedés: ez az alap. Megbántott, gyávaságában is bátor tiszt fokoztatik le, aláztatik meg: s ez gördül tovább a férfi-nő kapcsolatban is. Az uzsorássá lett tiszt egy kiszolgáltatott, szerencsétlen sorsú lányt emel magához feleségként, s őt próbálja a maga képére formálni, mindenféle dresszúra segítségével betörni. A kísérlet csődöt mond, egy meghiúsult csalás után a fiatalasszony súlyos "ideglázat" kap, s hiába a megbánás, a férfi felszabadult, megindító szerelme: a vég az öngyilkosság.
Színpadra kívánkozó - s ott már többször megvalósult - drámai helyzet ez, lélektani krimi, ha tetszik. A Zugosok közül Keleti András a Hamlet után megbírja ezt a férfi főszerepet is. (S ő a szerzője a kiváló, lélekbemaró zenének is, ami az Antigonéban is magára vette a narráció kiegészítésének funkcióját.)
A pszichológiai kísérlet alanya, a megalázott "jámbor teremtés" Al Ghaoui Nóra, tisztaságból és szabadságvágyból összeszőve. Vegetatív tisztesség, egészséges életöröm és szolidaritás szövetkezik a karakterben. Rettenetes elvenni szegény emberek utolsó, emlékek övezte ékszereit. Ő felülígér - férje, az uzsorás alul.
Az egymáshoz közeledés, a nagy kataklizma utáni feloldás abban áll, hogy egyszer csak a férj is felülígér. A "money, money, money" pénzcsörgése, a zálogba adók néma vonulása, a gépies sorban állás, megajánlás, pénzfelvétel rituáléja az előadás szervező mozgáseleme. Ugyanígy mozgása által jellemzett a bibliai Lázár testpólyáját viselő szolga. Miklós Marcell erőszakot tesz fiatal testén, amikor két fémboton vonszolódik, s hálás állatkaként szereti új úrnőjét. A fém egyébként is az előadás meghatározó anyaga: ebből van az uzsorásbolt berendezése, a nagy asztal, a mozgatható ablakkeretek.
A keret mint eszmei-vizuális szerkezet a mellékszereplők behozatalára is kihat. A jámbor teremtés nővérei is keretbe szerkesztve, ikermozgással jelenítődnek meg Nemec Melinda és Parti Nóra megszemélyesítésében. A két "dizőz"-figurából gyorsan váltanak át arctalan, csuklyás sorban állókká.
Végül is a házasságtörés a macsó kapitánnyal (Huszár Zsolt) nem valósul meg. Helyette jön az idegláz, az őrülés. A két ember már nem tud egymáshoz kapcsolódni. Elveszett, ami megtörténhetett volna. A szürke-fekete tér, a fémek, a keretek, az ablakok, a borzongató zene mind-mind azt sugallja: nem így kellett volna.
Szép, kicsit tempótlan, önmaga lehetőségeibe bódult az előadás: mindazonáltal fontos állomás az egyik legtehetségesebb, fejlődésre kész fiatal színtársulás útján.
Budai Katalin
