Musical Színház
Békéscsabán mostantól a közönséget nem lehet eléggé fölbecsülni! A teátrista gõg ugyan a fölbecsülés helyett eredetileg lebecsülést emleget, mert nem veszi észre, hogy ezzel a saját mûvészi hatóerejét minõsíti le. Békéscsaba, ahol a Jekyll és Hyde-ot játszották, majd Nyíregyháza, ahol a nyáron szabadtéren is bemutatták, éppen azt példázza, hogy a publikumot csak mûvészi kisugárzással lehet az elõadás becsült partnerévé tenni. Különösen igaz ez az alföldi városokban, ahol csak késõbb alakult ki olyan esõs polgári réteg, amely a színháztörténelemben mindig élesztõ kovász volt.
A Jekyll és Hyde című musical-thrilier a Musical Színház és a Békés Megyei Jókai Színház előadásában túlnőtte műfaji kereteit. Művészi hatása a musical iránti rajongással nem vádolható idősebb nemzedéket is tömött sorokban hozta be az előadásokra. Drámai gondolata a Faust egyik alapkérdésének nyomát sejteti: a mindennapi emberben lakó jóság és a gonoszság szétválasztásának örök problémáját. A XIX. századi angol szerző, Robert Louis Stevenson Jekyll doktor kísérletét írta meg, aki olyan szérumot akart előállítani, amely az emberi jóságot és gonoszságot különválasztja. Nem engedték meg, hogy élő emberen kísérletezzen, ezért a próbaszérumot saját magába oltotta be. A hatás félelmetes volt: Jekyll doktor személyisége, vagyis a jó ember fokozatosan visszaszorult, és testében egyre többször a szörnyű alteregó, Hyde egyéniségét hordozta, aki sorozatban gyilkolt, amibe végül Jekyll is belepusztult.
A New York-i ősbemutató láttán választottak ki ezt a darabot, amelyet az eredeti regényből a Doctor Doolittle, a Superman, a Tom és Jerry szerzője, Leslie Bricusse írt, zenéjét pedig Frank Wildhorn szerezte, aki a Vörös Pimpernel muzsikáját, s Lisa Minnelli, Withney Houston, Natalie Cole híres dalait komponálta. Csupa amerikai siker, csupa felszín. Így aztán Molnár László rendező, mivel a szórakoztatóipar és a művészet közül az utóbbit választotta, szembekerült a musical műfaj legnagyobb problémájával, a játszáshoz szükséges képességek hiányával. E hiányt a Broadwayn, vagyis a színháznak nevezett szórakoztatóipar világelső utcájában sem képesek pótolni. Az irodalmi érték dolgában szegényes, sőt giccses Sunset Boulevard című nagyhírű musicalben, 1994-ben New Yorkban Glenn Cloose, a nagy angol drámai színésznő bizony csak préselte a hangokat. Csupán az 1974-es párizsi Mogador Színházbeli, A francia forradalom című nemzeti rockmusicalhez szedtek össze az egész világról egy társulatnyi olyan művészt, aki táncolni, énekelni és játszani is tud. Így született meg a színháztörténelem első japán párizsi forradalmára, akinek ferde tekintetét sikertelenül maszkírozták, s bár csodálatosan énekelt, igen jó színész volt és színvonalas balett-táncos is, a nézőtér derűs röhögései közepette a produkció történelmi hitelét rontotta.
Ha tehát egy musical története valódi dráma, akkor is születhet belőle gyengécske, suta előadás. Most Békéscsaba - és Nyíregyháza - kivétel. Molnár László rendező a fausti ihletésű drámából az egyetemesség irányába indult el: a musical legjobb kifejezési lehetőségeihez nyúlt. Az előadás végül is nagy mementó, biblikus tanulsággal: emlékezz ember, porból lettél s porrá leszel; a jóság és gonoszság határvidékét, de különösen az érintkezési pontjait nem közelítheted meg büntetlenül.
Molnár László vérbeli balettművész. Táncol, koreografál, balettmester. Még a láthatóan ötvenes életkorú színi művészeknek is megtanította, hogy Hyde sorra gyilkolja le a szérumkísérleteket betiltó kórházi kuratórium tagjait, lövéskor nem az átlagszínész színvonalán csuklanak össze, hanem előbb látványosan, kissé mintha felemelkednének a levegőbe. Közös rendezői-színészi bravúr.
A főbb szerepeket igényesen játszó Tunyoghi Bernadett, Füredi Nikolett, Makrai Pál, Gálfi László, Venyige Sándor, Paczuk Gabi mellett tulajdonképpen három főszerepet hárman alakítanak. Molnár László Jekyllt és saját gonosz mását, Hyde-ot, Janza Kata és Borbás Erika pedig Lucyt, az utcalányt játssza. Molnár másodperc alatt vált: beletúr a hajába, máris megtörtént az arc és lélek cseréje. Borbás Erika lényegretörően fórmálja meg Lucyt, Janza Kata még hozzátesz valamit. Nemcsak minden helyzetet aprólékosan játszik el, hanem a szerencsétlen utcalány világlátását is felmutatja. Eljátssza az orvosi rendelő foteljének általa csak vágyott kényelmét, eleganciáját is.
Csak hát a nóták!... A kórus, a zene jól szól (zenei vezető Turcsán András, karmester Rácz Márton), de a szólisták magas hangjai általában gyengék. Szerencsére elkerülték a műfaj egyik nagy csapdáját, a hangprést. Nagy érték viszont a dalszövegek (Valla Attila) és a darab fordítása (Venyige Sándor).
Az ilyen előadás hat. Még a fénytechnika is Csabán beszédesebb, emberibb, mint New Yorkban. (Díszlet: Kis-Kovács Gergely, látvány: Jenőkék, jelmez: Tordai Hajnal). Musical nézőterén soha ennyi ősz fejet nem láttam.
Jó szász éve a kultúrszomjas és jó kultúraszervező Hódmezővásárhelyt kedves megfogalmazással elnevezték "paraszt Párizsnak". Ennek akkor olyan értelme volt, mintha ma azt mondanánk, hogy egy város európai igényű. A Musical Színház és a Békés Megyei Jókai Színház együttműködésével ez az Európa-igény most már jellemző Békéscsaba és Nyíregyháza publikumára is.
Földessy Dénes
