József Attila Színház

Azt gondolná a naiv, ábrándos és áhítatos nézõ, hogy mivel a köztudatban A bolond lány=Domján Edit (még azok számára is, akik nem látták a Madách Kamara legendás elõadását), a színházak nemigen merik elõvenni Marcel Achard bûnügyi vígjátékát. De ha mégis, hát akkor az ismert és meghatározó elõzmény után csak nagyon alapos okkal küldenek valakit színpadra a Jozefa szerepének örököseként. (Jó, hát Achard sem Domján Editnek szánta a darabot, hanem Annie Girardot-nak, nyilván mert csak a franciát ismerte a két színésznõ közül.)

A színházak azonban jóval kevésbé ábrándos lelkületűek a nézőnél, ebből következően maga a Madách Kamara is nélkülözni volt képes az eredeti címszereplőt, akit évekkel túlélt a produkció. A tizenegy szezonig és 747 előadásig kitartó sorozatban előbb Szilvássy Annamáriát, azután Soós Editet, majd Schütz Ilát állították az akkor még élő és viruló Domján Edit helyébe. (1991-ben pedig újból műsorra tűzte a kis Madách a komédiát, s erről legyen elég annyi, hogy míg azt a régit Egri István rendezte, ezt Koncz Gábor, annak idején Domján mellett Márkus László játszotta a vizsgálóbírót, ebben pedig Tóth Enikő és Lőte Attila főszerepelt.)

Időközben persze a fél országon végigment a nagy sikerű színdarab, sőt, tulajdonképpen meg is előzte a mű 1964-es pesti premierjét egy-egy kecskeméti és szegedi bemutató. Lehet mondani, hogy mindig az aktuális legjobb erő, a fiatal színésznőnemzedék legígéretesebb tagja kapta a címszerepet, Margitai Ágitól kezdve Béres Ilonán vagy Pécsi Ildikón át a tévéváltozatban fellépő Igó Éváig.

Mármost Léner Péter igazgatónak és a rendezéssel foglalatoskodó Koltai Róbertnek bizonyára nagyon jó füle van, ha meghallotta, hogy Ulmann Mónika színészi személyisége Jozefa Lantenay szerepe után kiált. Tehát színre került a József Attilában a negyvenéves francia bulvárdarab, mely még mindig képes tanúskodni arról, hogy szerzője igen ügyes kezű színházi ember, aki a színészeket jó szerepekhez, a közönséget pedig kellemes estéhez juttatja. Még akkor is, ha Koltai Róbert szürkén, fantáziátlanul - de azért elviselhetően - vezényli a játékot. Akkor is, ha a Horgas Péter tervezte irodadíszletbe beépített ablakokról három felvonáson át visszatükröződik néhány reflektor, könnyeket csalva a nézők szemébe. Akkor is, ha az első női szereplőként érkező Xantus Barbara (Mme Sévigné) azonnal szoktatni kezd bennünket ahhoz a kellemetlen, talán éneklésre pozícionált, természetellenesen préselt beszédhanghoz, amelyet majd a később megjelenő Ulmann Mónika is használni fog. Aki egyébként olykor üde és elragadó, máskor viszont feltűnően kimódolt. Attól függ, mi a szövege éppen. Mert hát inkább a mondatokat játssza el, mint a figurát. A kedvesen kacér megszólalások például jól állnak neki, a harmadik felvonásbeli fölényes megjegyzések viszont rosszul. Mutat bájt, igyekezetet, de a varázs, az távollétével tüntet. Ulmann Jozefája vonzó, szimpla és közönséges. (Az utóbbit erősíti a Szakács Györgyi tervezte jelmez is: a kötött felső, a repdeső szoknya és főleg a kecstelen fehér zokni plusz fekete magas sarkú cipő összeállítás.)

Józsa Imre az írnok megformálójaként jól bevált mogorvaságot hoz és sok-sok alaposan felnagyított mimikai poént. (Általában eléggé a szánkba rágnak itt minden mulatságos reagát.) Schnell Ádám a vizsgálóbíró szerepében elegánsan technikázik, miközben futólag érinti a figura erkölcsi dilemmáját: a tisztesség vagy karrier kérdését. Schnell Sevignéjén mindvégig átüt valami kedves kisfiússág: gyermeki öröm és büszkeség amiatt, hogy részese lehet egy olyan nagyon komoly dolognak, mint az igazságszolgáltatás. Beaurevers úr szerepében remek Mihályi Győző-paródiát kapunk Mihályi Győzőtől. Pont ilyen fess, kimért, lenyalt hajú, keskenyre feszített szájú, mély hangon búgó szokott lenni a színész, amikor rezervált arisztokratákat vagy enyhén ironizált úri bonvivánokat játszik. Nem kevésbé elegáns, éles és pontos Kocsis Judit Beaurevers-né alakítójaként.

A József Attila Színház előadásában - ahogy az lenni szokott - akad tehát jó is, rossz is (és az utóbbi a több). A közönségnek pedig megvan a maga akarata. A nézők, úgy tetszett, elszánták magukat arra, hogy A bolond lányt ezúttal is sikerre vigyék.

Stuber Andrea

 

NKA csak logo egyszines

1