Ascher Oszkár és Szathmári Sándor olyannyira kortársak, hogy szinte egyidősek –  mindössze két hónap volt közöttük, s mindketten mérnöknek tanultak –, és Kosztolányi is csak tizenkét évvel volt idősebb náluk. Az élményanyag tehát nagyjából ugyanaz, ami Ascher Oszkárt költő barátok, Babits, Karinthy, Kosztolányi verseinek interpretálására késztette a két világháború között, Szathmári Sándort a Kazohinia megírására, az emberiség lehetséges perspektíváinak mérlegelésére, két évvel Huxley Szép új világának megjelenése előtt, Kosztolányit pedig a nincstelenség, a kiszolgáltatottság, a cselédsors társadalmi körülményeinek és lélektanának vizsgálatára, ábrázolására. 

Majd’ egy emberöltő múltán Fejes Endre ugyancsak a kisember vágyait, lehetőségeit, perspektíváit kutatta az  államszocializmus közegében, egy szintén gyilkosságba torkolló történeten, a Sötétruhás fiú esetén keresztül.

S közel egy újabb emberöltőnyi idő múltán fiatal színészek, a 2003-ban végzett Máté-osztály tagjai néznek szembe egykori önmagukkal és egymással, jelenükkel, 2007 óta minden nyáron, mit vártak, mivé lettek. Idén a rendező szakot is elvégzett Dömötör Andrásra került a sor.

Fiatal művészek karrierjének támogatása áll a középpontjában a Salzburgi Ünnepi Játékok „karmesterversenyének” is, amely meghívásos lévén nem a Magyar Televízió hajdani nagy sikerű kezdeményezésére hajaz, de mint Fittler Katalin beszámolójából kiderül, sokat jelent az egymással vetélkedő „kiválasztottak” pályáján.

Figaró nevéről jobbára zenére asszociálunk – a Mozart-opera alapjául szolgáló Beaumarchais-dráma ritkábban játszott darabja a prózai színházaknak. Legutóbb fiatal színész-rendező, Erdeős Anna állította színre Győrben a Figaro házasságát, amelyben a társadalmi egyenlőtlenségek kérdése, úr és szolga konfliktusa olyannyira előtérbe kerülnek, hogy a maga korában be is tiltották a művet, s szerzőjét egy időre börtönbe vetették. Sokféleképpen lehet ma a szöveghez közelíteni – Urbán Balázs írása szerint a győri előadás, amely a Budapesti Nyári Fesztivál keretében a Városmajori Szabadtéri Színpadon is látható volt, nem hagyta közömbösen a nézőt.

Az operabeli Figaró kapcsán a virtuozitás az egyik kulcsfogalom, s  ez volt a kulcsa a Virtuózok című komolyzenei televíziós tehetségkutató műsornak is, amelyről ugyancsak Fittler Katalin számol be, s amelynek felfedezettjei a Holnap Kiadó által megjelentetett interjúkötetből is megismerhetők.

A művészetben az a jó, hogy csinálni és nézni-hallgatni egyaránt öröm, ez derült ki ebből a műsorból is, és ez tapasztalható azokon a fesztiválokon, ahol nem hivatásos színjátszók, hanem a szó szoros értelmében műkedvelők találkoznak évről évre. Ilyen hely Vasvár is, ahol a színjátszás legkülönfélébb válfajaival találkozhatni, a többgenerációs falusi színkörök lefegyverzően magától értetődő természetességével, a művészeti középiskolások rendkívüli kreativitásával, és olyan műhelymunkákkal, amelyek a színházművészet legjavát tekintve is érvényes alkotások.

Ez utóbbi kritérium látszik mindinkább háttérbe szorulni a POSZT-on az elmúlt években a kétszemélyes válogatás eredményeként, és az öröm is kiveszőben – a politikát s a művészetet nem lehet egyszerre szolgálni.

SZŰCS KATALIN ÁGNES

 

NKA csak logo egyszines

1