„Színész nem élhet lelkesedés nélkül. Hogy lelkesedik, az az ő erénye…” – GOBBI 100 jubileumi kiállítás nyílik 2013. szeptember 21-én 15 órakor a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
„Játszott ezüstös hajú dámákat, penészes szempillájú házsártosokat, loncsos toprongyrémeket, boszorkákat, idős hölgyeket, ütődött vagy ravasz mosónőket, bölcs és jó munkásasszonyokat, lumpensatrafákat, mese-vasorrú bábákat és vérszívó kapitalistánékat; játszott arisztokrata nagymamákat és proletár nagyanyókat, ezüstkanáltolvaj reszketeg szeniliseket és örökfürge agyonnyűhetetleneket, agg delnőket és roskatag töpörödötteket, félelmetes spinéket és nevetséges szipirtyókat, méltóságos rémdémonokat és alkoholtól kiégett csőlakókat. Volt vén és még vénebb…” – írta Gobbi Hildáról Molnár Gál Péter.
A színésznő születésének 100. évfordulója alkalmából az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet által szervezett emlékév kiemelkedő eseménye a Gobbi Hilda színházi és közéleti tevékenységét feldolgozó életműkiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A tárlat végigvezeti a látogatót 1913-tól 1988-ig, bemutatva Gobbi gyermekkorának dokumentumait, a pályakezdés nehézségeit – bizonyítva, hogy a vénasszony-szerepek mellett életkorának megfelelő, fiatal lány-, sőt nadrágszerepeket is nagyszerűen alakított –, a II. világháború éveit, illegális kommunista tevékenységének néhány emlékét, majd a világháború utáni változatos évtizedeket.
Gobbi Hilda hűséges volt színházaihoz. 1935-től 1959-ig a Nemzeti Színház, majd tizenegy évig a József Attila Színház tagja volt, hogy aztán visszatérjen a Nemzetibe – ahonnan csak egy újonnan alakuló társulat, a Katona József Színház tudta elcsábítani 1983-ban. A kiállítás nem csupán Gobbi színházi szerepeit, hanem a korszak hangulatát, és a pályatársakat is megidézi.
Az úrilányból kommunistává váló, lehetőségeit, kapcsolatait a színházi közösségért kamatoztató színésznő a magyar színházi élet talán legnagyobb szervező egyénisége volt.
A lelkesedés, mint Gobbi Hilda életének mozgatórugója ma is élő alkotásokat hozott létre. A fiatal színészhallgatók részére szervezett Horváth Árpád Kollégium, az idős kollégáknak létrehozott Jászai Mari Színészház és Ódry Árpád Színészotthon, a Nemzeti Színház Stúdiója, a Bajor Gizi Színészmúzeum mind e lelkesedés egy-egy szikrája volt. Az új Nemzeti Színház felépítésének mozgalmát 1983-ban ő indította el. Az épület átadását már nem érhette meg, de a Bajor Gizi Parkban álló épület kertjében szobra, a színházban a Stúdiószínpad neve őrzi emlékét. A végrendeletében alapított Aase-díjjal idén 25 éve jutalmazzák az adott évad legjobb mellékszereplőit.
A kiállítás a gazdag fényképanyag mellett dokumentumokkal, színlapokkal valamint előadás- és filmhíradó-részletekkel, hangfelvételekkel is felidézi a művésznő alakját. Az érdeklődők az 1990-ben Gobbi Hildának szentelt emlékszoba tárgyait ismét láthatják. A kiállítás 2014. február 23-ig látogatható.
