TITIRIJAI ’06
Tolosa Észak-Spanyolországban fekszik, a Bilbao, San Sebastian és Pamplona által alkotott háromszög közepén, a Pireneusok délnyugati lejtõjénél, egy festõi völgyben. Lakossága kétnyelvû, spanyolul és baszkul beszélnek, akárcsak Vascongadas (baszkul Euskadi) autonóm tartomány többi részén. 1256-ban a portugál uralkodó, X. vagy Bölcs Alfonz emelte városi rangra, és sokáig fontos szerepet töltött be Kasztília és a Navarrai Királyság határán.
TEKERGÉSEK
Vidám Színpad Kisszínpad
"Veszedelmes viszonyok - ezúttal az ezredforduló Londonjában, ám a fõ mozgatórugók továbbra is a szex, a féltékenység és az árulás" - írja a színlap Patrick Marber darabjáról. Laclos-nál még az unatkozó arisztokrácia tobzódott a dekadens élvezetekben, manapság, látjuk Marbernál, már az unatkozó középosztály is gonosz játékot ûz az érzelmekbõl.
LÉPCSÕJÁRÓ LILIOM
Molnár Ferenc 1909-ben írt legendás darabja ideális helyre érkezett a Bárkán: az Orczy-kert csücskében, Üllõi úti vagányok garázdahelyén, valódi városszélen járunk. A darabban megörökített egykori Liget a mai Orczy-kert párja is lehetne. Talán nem véletlen, hogy Telihay Péter rendezése is leginkább a térrel próbálja meghatározni, "képbe helyezni" magát, és kihasználja a teljesen lecsupaszított Vívóterem fekete falainak, csõrendszerének, tároló egységeinek sivárságát, világvégi atmoszféráját. A mûsorfüzetben olvasható interjúban a rendezõ saját panelélményeire utal, ezt szerette volna valamiképpen visszaidézni: "Nagyon erõs emlék bennem a panellét reménytelensége, az üresség élménye, a teljes érzelmi, biológiai és értelmi szedáltság."
PRÓZAI MOZGÁSSZÍNHÁZ
TÖRTÉNET A PIROS PADON
Szükség van Molnár Ferenc alapmûvére, játszani kell ott, ahol messze az átlag fölöttinek tûnik a fiatal nézõk aránya. És szükség van a mûre akkor is, ha valakinek az alkata kiált a "szép mûvész" hintáslegény után egy rendezõ terveiben.
REINKARNÁCIÓ
Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza
Jószerével melegváltás történt: a Nemzeti Színház két és fél éves pályafutása után decemberben levette mûsoráról Háy János A Senák címû színdarabját. Az õsbemutató rendezõje, Balikó Tamás még ugyanabban a hónapban közönség elé vitte a mûvet a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Pécsen Háy színpadi szerzõként nem ismeretlen - ez a tény remélhetõleg gördülékenyebbé teszi majd A Senák be- és elfogadását.
