VÍZ AZ ÚR
Shakespeare: Romeo és Júlia
Aquila Theatre Company
Shakespeare: Othello
Meno Fortas
Agyulai Shakespeare Fesztiválra évrõl évre visszatérõ recenzens akár az útikalauz szerepét is szívesen magára vállalná: élmény nézni, ahogy a határ menti kisváros egyre szebb, mozgalmasabb és magával ragadóbb lesz. S ebben a fejlesztéseken és a várfürdõ kiapadhatatlan népszerûségén túl mind fontosabb szerepe van a színháznak. A Shakespeare-fesztivál a nyári színházi élet egyik legfontosabb eseményévé vált röpke három év alatt. S mivel az elemzendõ elõadások szolgáltatnak bõven témát, fájó szívvel bár, de le kell mondanom arról, hogy a frissen megnyitott korzóról, az azt keretezõ szökõkút paradicsomról, vagy a szintén újonnan felállított világóráról tudósítsam az olvasót.
Naplóféle a befogadás zegzugairól
Keresztutak és sétányok
Don’t EAT Group - Juhász András:
Landscape - médiaáldozat
(performansz)
2007. július 20-án a szegedi Mars tér U pavilonjában még este 22:30-kor is elviselhetetlen volt a hõség. Az egyébként talán raktárként üzemelõ, jellegtelenségében nyomasztó épület - kb. 25x25 méteres, mindenféle ülõalkalmatosságok nélküli - leválasztott térrészében a segítõ személyzet instrukciói alapján tetszés szerint, bárhová le lehet ülni. Vagy éppen állni. Vagy sétálgatni. Ahogy jólesik.
A KORBÁCS KEGYELEMÍZE
Urbán András Társulata
A THEALTER-fesztivál egyik védjegyévé vált lassan Urbán András Társulata. Jellegzetes nyelvezete meghatározta az idei fesztivál záróeseményét. A csoportosulás Pilinszky János Urbi et orbi címû, szokatlan egyfelvonásos színmûvét urbánosította a szegedi Régi Zsinagóga színpadán. Belépéskor négy lazán öltözött alakot látunk a színpadon és a nézõtéren.
Recepció vény nélkül
Az örök strukturális visszásságok és az esztétikai kétely ellenére, a nagyszerû vagy kevésbé sikerült elõadások segítségével a 2007-es alternatív nyárnak a nézõ lett a fõszereplõje. A Szegedi Alternatív Színházi Szemle idén elõször szakított az alternatív megoldásokkal, és a POSZT-on már megszokott eljárás szerint egy mintanézõ szubjektív döntésére bízta a válogatást. Goda Gábor, az ARTUS társulatának feje, a KIEMELT MEGHÍVOTT nem csupán összeállította a programot, hanem a döntése mögött, meggyõzõ érvnek az egész életmûvét sorakoztatta fel. Azzal, hogy választott, saját ízlését képviselte és nem a sensus communis kegyét kereste. Goda nem hisz az alternatívok közösségében, választása Szegeden mégis tetszést aratott. Demokratikus komfortérzetünket csorbíthatja ez az eljárás, de elvi szinten nem támadható a végeredmény. Tetszik - nem tetszik.
"Élesen, felülről"
Ha a fesztivál nagykorúvá válását ünnepelték tavaly, idén aligha szólhattak másról a beszédek, mint a jövõre esedékes kerek huszadik születésnapról. A köztes év jámbor szezont ígért - a határon túli magyar társulatok ezt teljesítették: telt házas versenyen kívüli sikerdarabokkal, sok közepesen vagy erõsen halovány szakmai eredménnyel, ám éppen annyi jeles produkcióval, ahány fõdíjat ki lehetett osztani. Mindegyik munka hordozott értékeket, így az elõadások másnapján - elõbb Máté Gábor majd Ascher Tamás közremûködésével - példaértékûen tartalmas mûhelybeszélgetésekre nyílott alkalom.
