A Sors és a Végzet drámája
Békés Megyei Jókai Színház
Németh László történelmi és társadalmi drámái nem könnyen adják meg magukat sem a rendezõknek, sem a színészeknek, dramaturgoknak, tervezõknek. Sokféleképpen gondolkodott a drámaköltészetrõl, a színjátékról, annak legkülönbözõbb feladatairól, összetevõirõl, tartalmi és formai kérdésekrõl. Drámáit olykor a tömegekhez szóló költészet dobogójának, egy jelentékeny, többnyire zseniális, a környezete, a világ számára nyomasztóan nagy ember vívódása terének tartotta. Értetlenkedõ asszonyok, férfiak, történelmi figurák akadékoskodásainak színtere drámatermésének nagy része, a kiemelkedõ egyéniségû, szellemû, többnyire tanítani, példát mutatni szándékozó szent-szörnyeteg körül, az igazi drámai tér azonban maga az emberi lélek. Nem a társadalmi-történelmi háttér, légkör felvázolása itt a lényeg, hanem az értelemé-szenvedélyé, amely mintegy vezérfonal a végzet és a sors, a gyûlölet és a szeretet, a jó és a rossz között.
Kerget a vágy
Nyíregyházi Móricz Zsigmond
Színház Örömök színháza, tíz tételben. Egészséges erotika, à la fin de siècle. Gyönyörkeresés mindhalálig, az élet íze, a vágy tüze, a szenvedély lobogása, a gyors beteljesülés keserû poharai.
Elhagytanak mindenek
Debreceni Csokonai Színház
A Darvasi-darab pontos címe hoszszabb: "Argentína - Hogyan legyünk szentek, avagy búcsú a huszadik századtól". Mivel már az elõzõ dráma, a Bolond Helga is érdekes alcímet viselt ("egy város, ahol szeretik a mazsolát"), némiképp demagógia lenne azt írni, hogy a hosszú, több metaforára is utaló cím jelez valamit az új mûnek az eddigiektõl eltérõ, többszálú eklekticizmusából, de tény: Darvasi más drámaformával próbálkozott most, mint korábbi színmûvei esetében.
