VÁLTOZÓ FELHÕZET
Stúdió "K"
Kételkedés vagy sommás ítélkezés? Töprenkedés? Kaján kíváncsiság? Mi vezette Fodor Tamást, a játék rendezõjét, amikor ezt a libegõ elõadást kitalálta? A kérdéseket és a problémákat - de még az elsikló válaszokat is - úgy lógatja be közénk, nézõk közé az elõadás, mint ahogy a szobaszínházi díszletben Szegõ György tervezõ kötél-liánjai kínálgatják a szorításukat. Hogy aztán látva lássuk, ki bukik el a tekergõ indákban, ki téved el a sziszegõ hangokat követve. Ki süllyed el itt a parti homokban? Persze, hogy mi. Mindannyian. "Gyengék vagyunk, elfáradunk, talán bizony meg is halunk..." De elõtte, elõtte még szétszálazzuk a bánatunkat, fölkaparjuk a sértettségünket, s valami acsargó erkölcs vagy a szélütést is elhozó, visszavágó düh még megpróbálja velünk csatasorba állíttatni minden csalódásunkat, s megpróbálja szétveretni leltárba vett összes javainkat. Mi végre?
HAJTÓVADÁSZAT
Szolnoki Szigligeti Színház
Látomás és valóság nyers keverésébõl igyekszik keserû ars poeticát facsarni a villámsebes - önmagát (szünettel együtt) két óra hét perc alatt felemésztõ - Midsummer Night. A mesterember-jelenetek különösebb érdekességet nem tartogatnak. Mélán összeszokott, lusta, kétbalkezes kis brigád csúfolja a munkát a nyitó képben. Fõnök-, funkció-, netán rendszerváltás lehet valami kultúr-, színvagy országházban.
ÁLOM-VILÁG?
Bárka Színház
Arendezõ harminchárom rendezést tudhat maga mögött (ebbõl nyolc Shakespeare), s talán megkockáztatható, hogy néhány évvel ezelõtt új korszak kezdõdött rendezõi pályáján: "letisztultabb" az a színházi nyelv, amit használ. (Talán ezzel magyarázható az is, hogy a szinte mindig új fordításokat preferáló rendezõ most Arany "alapanyagából" dolgozik.) A mostani Szentivánéji álom-elõadása pedig mintha ennek a korszaknak a kiteljesedése volna.
Színházi széljegyzetek
Puck - másként
Lázár Kati nem ma lett sokat foglalkoztatott, elismert, díjazott, kitüntetett színész, de mintha soha nem lett volna sztár. Szépsége teljében is csak ritkán tündökölt a címlapokon. Inkább jókat és jól játszott. Fiatalon fiatalokkal indult a 25. Színházban, azután végigutazta a színházi térképet, Miskolcról Szolnokra szerzõdött, Kaposvárott a társulat egyik oszlopa volt, Pesten a Merlin Színház egyik alapítója. Játszott a Katonában is, és mostanában a Bárkában hajózik. Körülhatárolt szerepköre nincs is, klasszikus vígjátékban és modern tragédiában egyaránt otthon van. Erdman hõseként orosz, Lorcában igazi spanyol donna. Fassbinder, ha látta volna, hálás lehetne neki a megírt figuránál formátumosabb és hitelesebb Petra von Kantért, de talán nem én vagyok az egyetlen, aki ma is úgy érzi, véli, hogy Lázár Kati Médeának született.
A vágyak labirintusában
A megkérdõjelezhetetlen presztízsû Bécsi Állami Operaház mellett az osztrák fõváros operaszínházi életében már nemcsak a részben népszínház jellegû Volksoper játszik jelentõs szerepet, hanem az "új bécsi operaház", a tulajdonképpen a Mozart-évforduló alkalmából eredeti szerepébe "visszaállított" Theater an der Wien is, amely egykor Mozart A varázsfuvolája és Beethoven Fideliója õsbemutatójának színhelyéül szolgált. Ha a Wiener Staatsoper zenei szempontból nem tûr is meg semmilyen konkurenciát, színházi szempontból méltó riválisokra talál az említett két operaházban, amit három újabb bécsi operaelõadás kellõképpen bizonyít.
