Rengetegbõl rengetegbe
Soproni Petõfi Színház
Van Szõke István rendezésének egy jellegzetes epizódja. Amikor a Hargitáról elmenekülõ népmesei hõs, kicsi Ábel éppen a városba tart, a korábbi tágas, levegõs, hegyvidéki tér hirtelen összeszûkül, s hõsünk egy valószerûtlenül pici vasúti kupéban zötykölõdik ismeretlen sorsa felé. Rusztikus fakazetta a vasúti alkalmatosság, ülnek benne vagy hatan, szinte egymáshoz ér az orruk, közben szenvedélyesen gesztikulálnak, meggyõzni akarják a másikat igazukról. Itt, ebben a szó szoros értelmében vett átmeneti miliõben ismerkedik meg Ábel a városi, pajeszos, zsidó fogorvossal, hogy hamarosan szolgálatába álljon egy idõre, s szívét odaajándékozza a doktor szépséges asszisztensének, Blankának. Kerényi József építész, Szõke állandó díszlettervezõje valóságos, metaforikus és mesei játékteret teremtett a vasúti kupéval, amely abszurd szûkre szabottságával, imbolygó zötykölõdésével nemcsak a játékosok mozgásterét szûkíti le, hanem kimetsz egy egészen piciny darabot a színpad hatalmas terébõl. S mivel a sötét tér egésze látszik, csak a kupé van kivilágítva, már maga a színpadi térélmény metaforikus tartalmak hordozójává válik. A semmibe, az ismeretlenbe, a kiszámíthatatlanul sötétlõ jövõbe utaznak hõseink, miközben múlik az idõ és múlik az élet. Valahogy úgy, mint József Attilánál: "így iramlanak örök éjben kivilágított nappalok".
Gyógyír
Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház
Kevés magyar rendezõ akad, aki a címszerepet, a rettenthetetlen harcos, a kiváló íjász szerepét Gálffi Lászlóra osztaná. Kiváltképp akkor, ha a vendégmûvész mellett a társulatból ott áll Ilyés Róbert. A Trója bevételében nélkülözhetetlen hõst inkább az õ szögletesebb, katonásabb alkatára szabták, a leleményes Odüsszeuszt pedig inkább a hajlékony, érzékeny Gálffira. Jószerivel Ruszt József az egyetlen rendezõ, akinek valószínûleg épp a séma eszébe sem jutott. Az õ elgondolásában nem meglepetés, hanem szakmai folytatás, a közös hang újrapendítése, hogy több - részint önvallomásszerû - elõadásának centrális színésze, Gálffi László lett Philoktétész. A figurális döntés eleve csöndes iróniára, szkepszisre, enyhén tragikomikus színezetre hangolta Szophoklész drámáját. Ruszt szertartásszínházában a néha jelentéstelen mozgásformulák, az itt-ott kissé lötyögõsre hagyott járások, vonulások ellenére, s az elrajzolt hangsúlyok világában sem lett kisebb a Philoktétész sötét súlya. A kíméletlenül pragmatikus észkerekû Odüsszeusz által kilenc évre egy rideg sziget magányába számûzött fõalak, akit most - elsõsorban Héraklész ajándékozta, tévedhetetlen íja miatt - csellel csalogatnának vissza az övéi, jellegzetes értelmiségi számkivetetté, sõt bizonyos értelemben a tehetség és képesség balekjává lett a zalaegerszegi deszkákon. A teátrumi céh bennfentesei, a színházi sajtó buzgó olvasói ebben a képletben bizonyára ráismernek a vidéki meditálásba visszahúzódott, pihenõ, gyógyulgató, memoárt író Ruszt személyes élethelyzetére, illetve - tágabban és lényegszerûbben - a legutóbbi esztendõk valamiképp fölöslegessé vált, ám mégiscsak égetõen hiányzó kvalitásos intellektusainak szituációjára.
Színház a képernyõn
Elõször is ezúttal sem állhatom meg, hogy méltányoljam a kereskedelmi TV2 igyekezetét: mostanában már egyedül teljesít egy alapvetõ közszolgálati feladatot: színházi elõadásokat közvetít. Másfelõl ezúttal is dühöngenem kell egy sort azon, ahogyan ezt teszi. Eléggé szembetûnõ módon bizonyos elõírt kvóta teljesítése vezeti ebben. Hogy nézhetetlen idõben, vasárnap éjfél után adnak színházat, abba még beletörõdnék. Éppen arra jó a videó, hogy az ilyen mûsorokat fölvegyük, és akkor nézzük meg, amikor módunk van rá. Csakhogy az éjfél utáni mûsorok sohasem akkor kezdõdnek, amikorra írják õket. A késés még hagyján, azt be lehet kalkulálni. A programozásnál a végén az ember ráhagy vagy egy órát, annyiba csak belefér az egész adás. Legutóbb azonban bõ tíz perccel elõbb kezdték a Karnyónét. Csak a véletlenen múlt, hogy a beállításokat ellenõrizendõ korábban éppen odakapcsoltam, s így kevéssel a kezdés után el tudtam indítani a felvételt. Szóval a színházi közvetítés a TV2-n is rendületlenül mostohagyerek, akit csak a tartásdíjért vettek ki a lelencbõl.
