A nemzeti opera születése
Kolozsvári Állami Opera-Gyulai Várszínház
Ami vagyok, mindent a Kolozsvárt eltöltött éveimnek köszönhetem. Ott mûveltem ki magam zongoramûvésznek... ott kötötték szívemre a nemzeti zene elhanyagolt ügyét... ott telt meg szívem szebbnél szebb népdalok árjával" - nyilatkozta egy ízben Erkel Kolozsvárnak a társadalmi-zenei világképe alakításában betöltött szerepérõl. Ez a kolozsvári inspiráció vezette odáig, hogy 1840-ben - immáron Pesten, a Pesti Magyar Színház számára - megalkossa Báthory Mária címû kétfelvonásos operáját. Az augusztus 8-i bemutatót sokan a nemzeti zenedráma (opera) megszületése pillanatának tartották és tartják mindmáig, s nem lényegtelen, hogy ettõl kezdõdõen került a színlapokra és az intézmény címébe a Nemzeti Színház elnevezés.
Utód és szövegíró nélkül
Esztergomi Várszínház
Tizenhét év telt el az István, a király városligeti õsbemutatója óta, és bár a szerzõpáros azóta sem tétlenkedett (együtt és külön-külön is alkottak), a "folytatás" váratott magára. S noha Szörényi Levente a Veled, Uram!-at sem folytatásként értékelte, már jóval a bemutató elõtt érzékelni lehetett azt a felfokozott várakozást, amely a köznyelvben csak "István 2"-ként emlegetett új rockoperát megelõzte. Az István, a király mint mérce már-már elérhetetlenül magas; nemcsak kivételes zenei értékei okán, s végképp nem a mûvet és az õsbemutatót akkor (s azóta is) körülvevõ inkább eszmei, ideológiai, mint esztétikai viták miatt, hanem mert ha nem is ez volt az elsõ magyar rockopera (olyan jelentékeny produktum is született korábban, mint a Várkonyi-Miklós szerzõpáros Sztárcsinálója), de ez volt az a mû, amely a rockzene rajongóinak táborán messze túljutva, jóval szélesebb közönségrétegekkel fogadtatta el azt a tényt, hogy a könnyûzene is alkalmas lehet a néhány perces számokat meghaladva, egész estés mûvészeti alkotások létrehozására.
A szöveg szélte-hossza
Komáromi Jókai Színház
Diósgyõri Várszínházi Esték Ma már nincsenek egynapos ünnepek. Ma már elképzelhetetlen, hogy a búcsús csak 19-én este állítaná fel a ringlispílt, a vattacukros a bádogkürtõjét, hogy a falusi templom mellé egyetlen éjszaka alatt vidámparkot építenének. Augusztus 20-a - egy ideje - 15-én kezdõdik, mert az ünneplésnek fokozatai vannak, és az embernek jelen kell lennie a készülõdésnél is, rá kell hangolódnia a fõ attrakcióra. "Elindultunk Európába" - halljuk a diósgyõri "Ezerév Fesztivál" megnyitó beszédében, ám egyelõre augusztus 16-ánál tartunk; még néhányat aludni kell, hogy magunkat méltóképp megünnepelhessük, hogy a levegõbe lövöldözhessünk, mint a szerbek, ha hazai pályán gyõz a Crvena Zvezda. A millenniumi rendezvények régen elindultak, és azóta folyamatosan úton vannak, az ember pedig csak lohol a kocsik után - mi éppen így futottunk a taxik után, hogy matricát kunyeráljunk a sofõrtõl. A mutatványosok aztán letáboroznak a városok piacterein, és máris áll a céllövölde, forog a karusszel.
Újkori mítoszok
Zsámbéki Nyári Színház
Szokványosnak nem mondható, csábító cím, amely több szempontból is különleges bemutatót takar. A fiatal vajdasági költõ most mutatkozott be drámaíróként, ráadásul õ szerezte az elõadás zenéjét is, s az õsbemutató a beregszászi társulat és a Közép-Európa Táncszínház együttmûködésének eredményeképpen nem kõszínházban, hanem a zsámbéki szabad ég alatt jött létre, hogy azután turnéra induljon az ország különbözõ nyári színházaiba. Mindez inkább így, együtt érdekes, hiszen elemenként vizsgálva szinte semmi nem meglepõ: Zsámbékon hagyományosan tere van a kísérletezõ, nem a tradicionális színházi nyelve(ke)t alkalmazó produkcióknak (s a nyári színházak ésszerû együttmûködésébõl adódóan egy ideje már ezek az elõadások el is mozdulhatnak a romtemplom mellõl), a KET táncosairól köztudott, hogy jó elõadói képességekkel is rendelkeznek, Vidnyánszky Attila munkáiban pedig csaknem mindig érzõdik valamilyen törekvés a különbözõ mûvészeti formák termékeny eklektikájának megteremtésére (s következésképpen a társmûvészetek elõadásba kapcsolására is).
Megáll az idő?
Gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház
Zsámbéki Nyári Színház "Juli! Állítsd meg az idõt!" - kiált fel számos alkalommal a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház és a Zsámbéki Szombatok közös elõadásában Fazekas Misi Bálint szerepében. Szavait mindannyiszor kimerevített mozdulatok és valószínûtlen vörös fény kíséri. Az eseményeknek azonban Juli (H. Moldován Orsolya) nem képes gátat szabni: bekövetkezik az elkerülhetetlen.
